Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)
1960-06-15 / 6. szám
VOLUME XVII. ÉVFOLYAM. NEW YORK. N. Y.. 1960 JUNIUS No. 6. SZÁM KRÓNIKA AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY — 20 c A COPY — AMERIKAI MAGYAR HAVI-SZEMLE E gy európai tragédia évfordulói ára Irta: OTTÓ örökös-király (E cikk megjelent a legelterjedtebb spanyol lapok egyikében, a “Ya”-ban.) Június 4-én volt 40 esztendeje, hogy Trianonban aláírták a szerződést, mely Magyarország feldarabolásához megadta a törvényesség látszatát. A győztes hatalmak felelős vezetői ünnepélyesen kijelentették, hogy ezen müvük lehetővé teszi a népek önrendelkezési jogának megvalósítását; hatalompolitikai, illetve hadászati szempontok nem játszanak szerepet. Ezzel ellentétben az emberek milliói kerültek idegen államok uralma alá, anélkül, hogy bárki megkérdezte i'olna őket. A hatalmi törekvések a legmesszehbmenően érvényesültek, mert egész nemzeteket, így például a szlovákokat és horvátokat erőszakkal akadályozták meg abban, hogy önálló államot alkossanak. A határokat is úgy vonták meg, hogy az illető államok hatalmi törekvéseit teljes mértékben kielégítsék. Ez volt a tragédia kezdete. A trianoni szerződés égbekiáltó igazságtalansága elkeseredést, vetélkedést és ellenségeskedést szült. Feldaraboltak egy földrajzilag egységes területet, melynek népei békében éltek. Az eljárás következménye politikai feszültség és gazdasági szétesés lett. Nem véletlenül történt, hogy az 1929-i nagyméretű gazdasági válság az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén kezdődött. A trianoni fércmű következményeit súlyosbítja még az a körülmény is, hogy a Dunamedence Európa védőbástyája volt. A Kárpátok gerince egyik oldalon a tőle nyugatra eső síkságot, délen pedig a Román Alföldön keresztül a Balkánra vezető utat zárja le. .Amíg a Kárpátok gerince európai hatalom kezében marad és ez meg is tudja védeni, egyetlen keletről jövő támadó fél sem tud átjutni rajta. Ha viszont sikerül áttörnie ezen a védelmi övezeten, Európának a Pyreneusokig nincs más védelmi határa. Ennek a geopolitikái elvnek a feladása, illetve tekintetbe nem vétele a negyven éves eurétpai szerencsétlenségnek a forrása. A légüres tér mindig vonzza a vihart! Az egymással vetélkedő kis né/mk és a civakodást követő zűrzavar szükséfkénnen kedvezett a támadó erőszaknak. A Dunamedence feldarabolása főként azokat az erőket semmisítette meg, melyek meggátolhatták volna a 30-as években bekövetkezett eseményeket. A keleti háború végzetes következményei az egész emberiségre kihatással voltak. Negyven esztendővel Trianon után ott tartunk, hogy Kelet erői Európa szivéig hatoltak előre. Európa annak ellenére, hogy hatalmas emberi és anyagi erőforrással rendelkezik, nehéz s*—'égiai helyzet*'<> került, ami arra kényszeríti, hogy Amerikára támaszkodjék, ha meg akarja őrizni biztonságát. Sajnos. """von is megérdemelt, de lehetetlen állapot, hotry öreg földrészünk, bár népessége felülmúlja a Szovjetunióét és az Amerikai Egyesült Államokét is, még most, ebben a döntő órában sem képes nagyhatalmi szerepet betölteni. Nincs értelme a múlt politikai hibáiról beszélni. Ezzel csak a régi sebeket szakítanák fel. A múlt felett ítéljen a történelem. Amikor a múltból eredő felelősséget elemezzük. azzal a szándékkal tesszük, hogy bebizonyítsuk: egy politikai tévedésnek a következménye nem lehet megmásíthatatlan dráma, hanem egyszerűen egy tévedés, amit jóvá lehet tenni. A Dunamedence szive-lefke « Magyar Nemzet. Több. mint ezer esztendőn át tanúságot tett arról, hogy van államalkotó tehetsége. Megmutatta, miként lehet államot felépíteni azon a területen, melynek egységét megőrizték. A Magyar Nemzet a legnehezebb időkben rettenthetetlen bátorságának számtalan tanujelét adta. Ez az Ázsiából származó nép a nyugati kereszténység előőrse lett Európában. Természetes, hogy az 1918 előtti állapotok sok kívánnivalót hagytak maguk után, főként ami a szabadelvűséget, a korszerűséget és a népek önrendelkezési jogát illeti. Ezeket az üdvös reformokat azonban magasabbrendű állami egység keretében is meg lehetett volna oldani:, az volt a legnagyobb tévedés, hogy ezt senki sem ismerte fel. Az 1956-os események, a Magyar Nemzet hősies szabadságharca ismét bebizonyította a világ előtt, hogy a Dunamedencében a régi szellem nem halt ki. Bár a hullámok összecsaptak a fejük felett, a védőgát azonban még ma is áll! A világ nem fukarkodott a magyarokat elismerő szavakkal elhalmozni, de jobb lenne mind az érdekelt népek, mind pedig az egész Európa szempontjából, ha hízelgő szavuk helyett a nagyhatalmak nyilvánosan elismernék, hogy a Dunamedence egységének helyreállítása lényeges feltétele a világ biztonságának. Ez az értelme a trianoni évfordulónak. Az elmúlt évtizedek éddozatait és szenvedéseit csak akkor fogják a maga valóságában megérteni, ha a ki nem elégített vágyakozást a felépítésre irányuló kemény elhatározás követi! /1 IP tat a röltßtß ujj korszaka A NÉPEK TESTVÉRISÉGE TRIANON ÉS A VASFÜGGÖNY MEGOLDÁSA BEVEZETÉS TRIANONTÓL A VASFÜGGÖNYIG ÉS A VÉGSŐ ' ' “ VAGY-VÁG Y’-IG Trianon Európa ön-elárulása. A Vasfüggöny pedig ennek az öngyalázó árulásnak halálos gyümölcse. A Trianon börtönébe zárt maroknyi magyar nép igazságosság és szabadság utáni magányos kiáltását nem hallotta meg az öntelt Európa és a kisantanti börtönőrök elbizakodott válasza egyre az volt, hogy mindenféle revízió háborút jelent. A Vasfüggöny börtönébe zárt Közép Dél-Kelet Európa szabadságáért való heroikus küzdelmére a bolsevista börtönőr azzal fenyeget, hogy mindenféle “roll-back” a III. világháborút indítja el, mire a világ kishitűen és megfélemlítve meghunyászkodik. Csak 40 esztendő Trianontól a Vasfüggöny szolgaságának teljességéig, de már tornyosulnak a komor viharfellegek a világ egén, vészíjóslóan előrevetítve az apokaliptikus rémet, amely immár a végső “vagy-vagv’-ra kér választ: “rabok leszünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok!” E végső kérdés elől kitérni nem lehet! Néni segít sem földrajzi távolság, az Óceán sem védőgát többé. A szomszéddá zsugorodott világban Washingtonban, Moszkvában, Párizsban és Pekingben az emberi sors ugyanaz. Erősen hiszem, hogy az Ember Tragédiájának nem a bolsevista rabszolgaság lesz záró jelenete, mert az esendő és bukdácsoló Ádám a földindulásban Alkotója “ember, küzdj és bízva bízzál” bátorításától magához térve, a szabadságot fogja választani. A “világ-
