Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)
1960-03-15 / 3. szám
10. KRÓNIKA 1960. MÁRCIUS Erdélyi emlékek Nemzeti Dal 1960-ban L. Az 1885. évben, amelyben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megalakult, az első volt mint örökös és alapító tag a Munkácsy Mihály* által készített alapító oklevelet kapva, a “Márczius 15-iki állandó Bizottság“ amelybe beletartoztak az összes kolozsvári és vidéki 1848- 49-es honvédek és mindazon hazafiak, élükön a megválasztott elnökkel, pákéi Sándor József országgyűlési képviselővel és hírlapíróval, aki minden évben mint kiváló ünnepi szónok mondotta el ünnepi beszédét a kolozsvári Vigadóban ugyanabban a teremben, amelyben 1848 május 30-án az UNIÓ kimondatott, s amely teremben a március 15-iki ünnepélyeket az EMKE megalakulása idején és után rendszeresen tartották. Színes kép elevenedik fel szemeim előtt. 1908 március 15-ét írtak akkor. Osztályommal felvonultam én is, mint a kolozsvári piarista gimnázium III. osztályú tanulója összes iskolatársaimmal, ugyanügy, mint a kolozsvári ev. ref., valamint unitárius és. egyéb iskolák növendékei, a főiskolások. Az ünnepi közönség megtöltötte a termet és sokan be sem fértek. Az első sorokban ültek piros egyenruhájukban az 1848-ban harcolt honvédek, s miután az ünnepi beszéd, amely fogadalcmtételt és a márciusi eszmék követését kívánta mindannyiunktól, mi iskolások szavalatokkal és énekszámokkal vettünk az ünnepségben részt. Ez volt az 1848 március 15-e 60 éves jubileuma Kolozsvárt. P. SÁNDOR József minden évben ezután is állandó ünnpei szónoka volt e bizottságnak, mindaddig, amíg az első világháború után bekövetkezett Trianon ebben meg nem akadályozta, de ő, hogy mint mondotta, “fogadalmát” megtartsa, március 15 helyett minden évben július 30-án, a Segesvár melletti féhéregyházi síkon PETŐFI Sándor eleste helyén mondott ünnepi beszédet a román hatóságoktól e célra minden egyes alkalommal nagy küzdelemmel kivívott engedély beszerzése után. Ezek az ünnepélyek ávrőlévre népesebbek voltak, akárcsak a kivezényelt román csendőrök osztagai, amelyek árnyékában, de még nagyobb lelkesedéssel tartották meg a március 15-ikét helyettesítő hazafias ünnepségeket és ekkor 'évről-évre P. Sándor József volt az ünnepi szónok, akit csak magyar párti román parlamenti mandátuma és mentelmi joga védett meg hazafias kiszólásai miatt a letartóztatástól. Sándor József úgy beszélt akkor is, mint akinek atyja, Dénes, maga is 48-as honvéd volt mint akit a március 15-i állandó bizottság elnökének és állandó szónokának választott és mint aki az EMKE alelnökfőtitkára és most már román parlamenti magyar képviselőt azért választották, hogy a magyarság jogait, szabadságát megvédje és a múlt nagyjairól Petőfi Sándorral kapcsolatban megemlékezzen. Ezek szerint az EMKE az 1848 március 15 szellemében indult, s annak szellemében végezte minden magyarnak örökre példaadó munkáját. Az EMKE, melynek első örökös és alapító tagja maga a ‘Március 15-i állandó Bizottság’ volt, beleértve a még akkor, 18S5-ben Kolozsvárt és vidékén élő összes, a harcokban résztvett magyar honvédeket, élén az általuk megválasztott elnökkel, pákéi Sándor Józseffel, “Kossuth Lajos barátjával”, mint ahogy őt a nagy emigráns személyes tisztelgése alkalmával megszólítva kitüntette, idézem az EMKE zászlója alá való toborzót, amelyet az EMKE alakulása idején Endrődy Sándor, a kurucz-költő írt: “Álljunk össze nagy szövetkezésbe, Tegyük fel a hitünket reá, S csak azt tartsuk magyarnak, csak azt, ki Idegyül a szent zászló alá!” Végezetül a világon mindenütt szétszórt magyarok okulására és követés céljából álljon a nagy hazafi, P. Sándor József által írt és ünnepi nyilvánosság előtt elmondott verse: “Nem árulók, ne legyenek mi nálunk, Sőt egy se legyen aki tétlen ül: De mint a példa, mindig talpon álljunk, Erőben, észben, rendületlenül! Hogy a csodáknak tüneményeképen Bámuljanak ránk messzi századok; És mindenik tag tette érzetében Büszkén kiáltsa: én magyar vagyok !” Az EMKE zászlója ismertetéseképpen, amely alá a toborzót Endrődy’ Sándor írta, az EMKE történetéből megtudható, hogy: “6.000 aranykorona költséggel készült, Dürrer Albertnek, az Országos Képtárban lévő egyetlen Magyarország Védasszonya képéről másoltuk le és a lobogó mindkét felén a koronás magyar czimer körül Mátyás-korabeli arany hímzést alkalmaztunk.” P. Sándor Józsefet pedig az állandó március 15-i ünnepi szónokot, az EMKE negyedszázados jubileuma alkalmával a magyar királyi udvari tanácsosi rangra emelte a király, teljesítményei elismeréséül. Dr. SÓLYOMFEKETE ISTVÁN. ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international couoon levélben va’ó beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni. A coup,onok minden ország postahivatalaiban kaphatók. (Itten a posta darabonként 8 cent értékben váltja be.) Talpra Magyar! Hív az Isten; Hiszel — és élsz, Vagy vész minden. Tagadásnak leszel rabja? Szóljon, aki ezt akarja. — A magyarok Istenére esküszünk; esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Talpra Magyar ! Hív az Egyház; sajgó tested gyötri a láz. Vörös sárkány szét ne tépjen; Rejtőzz Krisztus öt sebében! — A magyarok Istenére esküszünk; esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk 1 Talpra Magyar! Hív a Haza ! A szentély — : rom. Erkölcs — : laza. Nincsen Kárpát s szabad tenger; rabigában mill jó ember ! — A magyarok Istenére esküszünk; esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! -Talpra Magyar ! Koronánk hív. Dobbanjon meg a honfi szív ! Címer* — mint háztető nélkül... Porrá romlik, ami épül. — A magyarok Istenére esküszünk; esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A török pusztítás 150 évéről egyesek szándékosan keveset beszélnek. — Kóródy-Katona János európai vezetőnk febr. 7-én előadást tartott Stuttgartban. Majdnem agyonhallgatják, vagy elferdítve adják elő hazánk tör ténelmének ezt a kínszenvedéses részét, hogy majdnem kizá' rólag az 1848-49-es időket emeljék ki. Pedig hazánk történelmének minden része értékes előttünk. Nem sokat beszélnek a mohácsi vészről, hol 260000 magyar pusztult el a fiatal királlyal és az egész katolikus püspöki karral együtt. Utána szabad lett a drága magyar föld, Buda is elesett. Sokszor járóföldre nem lehetett köztséget találni. 150 éven át vérzett a színmagyarság, az országnak a mohácsi vész idején annyi lakosa volt, mint akkor Angliának. Hol lennénk most, ha a török időkben elpusztult magyarok megmaradtak volna V Az ellenállás a muzulmánokkal szemben majdnem kizárólag a királyi várak révén történt. Kőszeg Jurisics Mikós vezetése mellett 25 napig tartotta a 100 ezer törököt vissza, Drégely Szondy György várkapitánysága alatt, Eger Dobó István hős vezetésével 2000 magyar tartot-Talpra Magyar ! Nézz jól széjjel; mint száz éve, ismét — : éjjel... Akarsz éltető, szent napot? Imádkozz! S dolgozzék karod! — A magyarok Istenére esküszünk; esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Talpra Magyar ! •Negyvennyolc hív! Fel a harcra mind, aki hív! Magyar néven új szenny s csorba; tegyük százszor ragyogóbbra ! — A magyarok Istenére esküszünk; esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk ! Ha megvívtuk nagy csatánkat... Hálát egyikünk sem várhat; Nem más ezr mint -— : kötelesség. Csak... Pátronánk! — Nyíljék az ég... S akkor! f!... A mi Istenünkre esküszünk; esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk! MÁRIÁSSY ZOLTÁN *1948-ban még az ú.n. “Kossuthcímer” létezett, amely a magyar “kiscímer” Szentkorona nélkül. ta vissza a százezer törököt. További hősi küzdelmek színhelye * volt Temesvár (Juranics), Érsekújvár, Győr, Várad, Sziget vár várának Zrnyi Miklós vezetése alatti hősi tragédiája ismeretes. Miért nem ünnepeljük ezeket is? A magyar nemzet vértanúi valaemnnyien. Ugyanakkor az erdélyi fejedelmek közül Bethlen Gábor. Barcsay Mihály, Apafi, I. Bocskay István, II. Bocskay István, Rákóczy György, Thököly Imrét vagy a Szultán nevezte ki, vagy ő erősítette meg őket (Lásd: Siebmacher Bd 4. St. fi). Ezek paktáltak a törökkel. Végre XI. Innoczent pápának sikerült a mohamedánok ellen egy szövetséget összehozni (keresztény összefogás!) a Habsburgok, Sobiesky lengyel király, Max von Bayern, Luis von Baden, spanyolok, Savojai Jenő, a magyar királyhű Pálffy és Petneházy vezérlete mellett, midón a török óriási erővel 1683-ban a keresztény nyugatot akarta elfoglalni. Ezekben a kritikus órákban Lothringern Károlynak először Thököly Imrét kellett Pozsonynál megvernie, aki a pogány török segítségére sietett. Az egyesült keresztény seregek végre 1686-ban felszabadították A MINDSZENTY MOZGALOM HÍREI
