Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)

1960-03-15 / 3. szám

KRÓNIKA 5 1960. MÁRCIUS könnyedén kapott konchoz ra­gaszkodó status quo csoportosu­lást. Újra csak hangsúlyozzuk: semmi jó abból nem származik, hogy ha csak azért ujitjuk fel a régi sebeket, hogy kipécézzük a “bűn bakot” és keményítsük da­cos kiengesztelhetetlenségünket. A 40. éves trianoni “emlékezés” csak úgy lehet gyümölcsöző, ha le merjük vonni az egész tragé­diából a következtetést. Ezért rá kell mutatnunk, hogy az egyik tábornak sem volt teljesen igaza. A revizionisták túlméretezték a követelést és ebből hazaszeretet címén egy hajszálnyit sem en­­gedtek.A status-quo csoport pe­dig ahhoz is csökönyösen ragasz­kodott “kapott és szerzett” jog alapján, amihez pedig semmi címen sem volt joga. Trianon te­hát éket vert a néoek közé, s ezek egymást vádolva lehetet­lenné tették az egymáshoz való közeledést. A dunavidéki kiengesztelhe­tetlenséget azonban nemcsak a trianoni békediktátum eredeti bűne okozta, hanem azok az ide­gen hatalmak, amelyek a Duna­medencére kiterjesztett érde­keiknek megfelelően használták ki a népeket egymás ellen. Ebben elsősorban Franciaország a hi­bás s a Kis Entente még csak komolyan létre se jöhetett volna támogatása nélkül. így aztán nem csoda, ha Közép-Kelet Eu­­róna tűzfészekké vált és a népek sodródtak ide és mi is oda, ahon­nét ügyünk rendezését, botorul félreértve a történelem menetét, reméltük és hittük. Gyászév, emlékezés, követelés, tiltakozás... Ezek ellenében én hirdetem hogy “nagoyá csak fia­id szent akaratja tehet!” Közép Kelet Európa jövendőié — fel­­szabadulás után — elsősorban az ott élő népektől függ. Igazi szol­gálatot azok tesznek a közös ügy­nek, akik alázatosan elismerik, hogy fnindnyájan vétettünk egvmás ellen és az ebből folyó következtetést önmaguk számá­ra is le merik vonni! Dr. MIHÁLYI GILBERT, 0. Praem. (A Szerkesztőség megjegyzé­se: E kérdésről tárgyilagos hoz­zászólásoknak szívesen adunk helyet.) Ft. Szelényi Imre theologiai tanár a Magyarok Mindszenty Mozgalma új vezetője Dr. Dobolyi Lajos halálával a Magyarok Mindszenty Mozgalma új általános vezetőt választott. Az alapitó és vezetőségi tagok titkos szavazatát a clevelandi közjegyző előtt hitelesítették, s ennek alapján — abszolút több­séggel: Főt. P. SZELÉNYI IM­RE gramby-i teológiai tanárt választották meg. P. Szelényi, Győrben született 1906-ban. A pesti Piaristáknál tanult, majd Rómában végezte el a bölcseleti, teológiai és jogi tanulmányait. 1931-ben szentel­ték pappá. Hazatértével, mint páduai ma­gyar gyóntató (1931-ben volt Paduai Szt. Antal VII. Cen­­tennáriuma), aki világismere­teket szerzett már és a pesti la­pokban megjelent cikkeivel jó nevet, Egerbe került tanárnak. Két év alatt felállította a Szt. Antal és a Szt. Imre kollégiumo­kat, melyeknek igazgatója és a amelyeknek igazgatója és a rendi birtokok gondnoka. Itt került össze a gazdasági és nem­zeti kérdésekkel, ahol száz és száz szegény, tehetséges magyar fiút adott a magyar intelligen­ciának s rendbe hozta a rendi birtokokat is 1933- ban a Rendek hivatalos hitszónoka s évekig ő beszélt a Tudományos Akadémia Október 6-iki ünnepségein. Rádió szónok, bölcsész. 1934- ben Missziókat tartott Szegeden, ahol P. Kerkay-val és dr. M. B.-val megalapították a KALOT-ot. 1939-ben a KALOT­­NAK egy millió tagja volt! Hár­man szerkesztik, minden üldözé­sek dacára, a magyar agrártör­ténelem első fontos lapját : DOLGOZÓ FIATALSÁG. P. Sze­lényi „névteleo” cikkei gyökeré­ben oldozgatták a magyar élet sors-kérdéseit: földreform, neve­lési rendszerünk, a munkás kér­dések, mint: Ahol lemaradtunk, Problémák delelőjén, stb. Köz­ben több lapnak munkatársa, keményhangu kritikus. Volt is baja. 1935- ben a Rend kormány­zatához kerül, mint rendtarto­mányi titkár: Miskolc. Itt a Szt. Ferenc Kollégium igazgatója is s egyben az Országos Belmisz­­sziók Igazgatója. Dr. Serédi her­cegprímás 1938 májusában “a legeredményesebb magyar misz­­sziós atyának” nevezte, aki 44 Missziót vezetett le a Szent Ist­ván Évre. Kevesen ismerik úgy áz országot, népét és problémáit, mint P. Szelényi. 1938-tól tábori lelkész s mint ezred lelkész bevonult: a Felvi­dékre, Ruszinszkóba, Erdélybe és a Bácskába. Hosszú évek alatt hatalmas személyi tapasztalatai tették jártassá a kisebbségi kér désekben. Mint aktiv tábori főlelkész, többizben a tartalékos tábori papok kiképzésének vezetője, Miskolcon. így majdnem minden tábori papunk ismeri 1941-42, majd 1944-45 az orosz fronton: hadosztály, hadtest, hadsereg lelkész. A nemzetvédelmi Ke­reszt, a Hadi Signum, a Kardos- Koszorús Lovagkereszt, I. oszt. Tűzkereszt s még 5 más rend­jelek tulajdonosa. A legszebben dekorált pap. Hadifogság, majd Belgium­ban tanár és az IRO delegátusa. Felsőbb rendeletre 3 évig a Kö­­zép-Amerika-i missziós munkát végzi. Nagy... nyelvtudása elis­mert. 1952-ben került Ameriká­ba, amióta teológiai tanár és h. szemináriumi igazgató. Kiváló szónok, iró és szervező. Nagyobb munkái: A költészet metafizikai értékei. Az ős-haza nyomában, Szumér-magyar ro­konság, Mindszenty jelleme és költemény. A hűség percei. P. Szelényi, ama kevesek kö­zé tartozik, aki 30 év távlatában, sok szenvedéssel és tapasztalat­tal nézik a magyar problémákat, a nagy-világot és töretlen erő­vel harcol és küzd a magyar ifjú­ság szebb jövőjéért. Dr. Hász István tábori püspök mondotta: “bölcs választás volt” Úgyis mint a Krónika belső­munkatársának szívből gratulá­lunk és az MM-nek sok áldást kívánunk P. Szelényi új-általá­nos vezetője alatt. Mindszenty mártír bíborosunk eszméit viszi tovább a magyar feltámadásig. HUNGAKICUS Magyarok Mindszenty Mozgalma 1. sz. Körlevél: 1960. Istenben boldogult... alapitó és általános vezető Testvérünk aldobolyi dr. Dobolyi Lajos csendőr ezredes halálával a MMM-nak alapitó és vezetőségi... Tagjai... bizalmukkal tüntettek ki s az általános vezető utódjának kértek fel. Egy munkaközösségben, akik eszmékért... imádkoznak dolgoz­nak és küzdenek, a bizalom, a lelkeknek és szellemeknek az él­tető ereje. Az éltető erőt min­dig: becsültem, szerettem és tiszteltem! Becsültem, mert érték-skálá­mon azon a magaslaton van, ahol a hit és a jövő szolgálatai ölel­keznek össze, megfontolt és programmot végrehajtani akaró elhatározásban és öntudatos kedvben, mert csak ez az erő! Szerettem, mert ahol nincs szeretet, ott nincs is erő, csak tagok és számok akiket nem füt a célba-jutás áldozata és egymás lankadatlan támogatása. A sze­retet erős a szeretet épit és a szeretet kitart a halálig. Sőt, az igaz szeretet legyőzi a halált, mint ahogyan boldogult Veze­tőnk is, bennünk és közöttünk él, ránk vigyáz és számunkra tit­kos erőket esd le. Nagyon szere­tett és programmunk is: nagy szeretete az isteni eszméknek, a honfiúi kötelességeknek és a boldogabb magyar jövőnek! Tiszteltem, vagyis elismertem és elismerem a jobb-lelkeknek munkáját, önzetlen áldozatát, mint a lélek és a szellem nemes gyümölcseit, akikben Istennek, Hazának és a Nemzetnek is örö­me telik. Fenti gondolataim, a történe­lem kegyetlen tényeire vannak alapozva, amelyek két hatalmas mesgyén beszélnek hozzánk: 1. ) lelkünk az emberi mivol­­tunk lényegi formája és 2. ) a szellemünk összes adott­ságainknak értékes kivirágzása. A világtörténelem emelkedő és letűnt korszakai határozottan beigazolták, bogy a.) a lélek a kohéziós erőket viszi, mig b.) a szellem az expansios tendenci­ák világában alkot, avagy rom­ból. Ahol a lelkek tiszták, egye­nesek és élők voltak, ott a szel­lem: nagyot, maradandót és ér­tékeset alkotott. Ahol a lelkek kifáradtak, kö­zömbösek és részvétlenek lettek, ott a szellemek is kifordultak, rossz utakra tévedtek és kárté­kony üzeimeik miatt a legna­gyobb hatalmak is megbuktak, letűntek és züllött világukkal meegsemmisültek. Ninive, Kon­­statinápoiy, % Karthágó, Athén, Róma és Moszkva mindent meg­mondanak. Az atom korszak idején mi a MMM-nak tagjai, kell hogy nyílt szemmel álljunk a vihar­ban, ahol a lelkek kohéziós erői felszámoltattak és a hatalom megtévedt birtokosai a marxista ideológiával néznek farkassze­met. Az zavarja meg látásukat és józan Ítéletüket, hogy a szelle­mek alkotnak, de rombolásra és nem építésre. A gonosz alaptu­lajdonsága, hogy a legjobban hazudik és ámít, amikor vakme­rő vadászatra indul a lelkek utol­só támpontjai ellen. Meglátásunk fájóan reális és tragikus is, mert milliárdokban és kimondhatatlan romboló fegy­verekben mérik össze az erőket, holott mindenki jól tudja, hogy ahol pedig nincs erkölcsi meg­győződés és átütő lelkiség, az csak rombolhat, ideig- óráig győzhet is az anyag felett, de soha nem építi fel a győzelem romjain kivirágzott újabb lelki­séget, annak szellemét és tartal­masabb életét. Minthogy évez­redeknek minden emberi gyatra­­sága akkumulálódott össze a marxista, materialista dialekti-

Next

/
Thumbnails
Contents