Krónika, 1960 (17. évfolyam, 2-6. szám)
1960-02-15 / 2. szám
12, KRÓNIKA 1960 FEBRUÁR Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY ESTABLISHED 1943 AMERIKAI MAGYAR HAVILAP Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 370 —7th AVE SUBSCRIPTION: U. S, of AMERICA and CANADA NEW YORK 1, N'.Y. ELŐFIZETÉSI DU: az Egyesült Államokban és Canadában $4.00 EGY ÉVRE $4.00 PER YEAR PRICE PER COPY — 20c. — EGY PÉLDÁNY ÁRA IBS ltár, l agv Villára AZ ŐSI “MÁGADHA” Fő ALKOTÓRÉSZE. (India Republic) Irta: LAZÁR JÓZSEF (Folytatás) A ‘'Bika”, vagy ‘“Bikán” területnév az Indus völgyében, a ‘'Bihár” név a Ganga-völgyben, tekintve, hogy a magyar nyelvben is létezik “Bika-rét” és Ma gyarországon is létezik “Bihar” megye —nagy-mező helynév, a sok egyéb egyező elnevezésekkel együtt meggyőzően bizonyítja, hogy azokon a vidékeken, amelyek e neveket viselik, Kr. e. 3-4 ezer évvel oly nép lakott, amely a mai magyarság őseinek nyelvével azonos nyelven beszélt. De nemcsak “Bihár”-ban, hanem India félszigetének sok egyéb helyein is évezredeken át hangzott a magyar nyelv. Lássunk csak néhány frappáns példát erre vonatkozólag. India egyik önálló államában: Nepál-ban helynév: “Bibi”. Nem egyéb ez a név, mint á sumir BI nagy, kettős szónak a többes száma szókettőzés útján, amely eljárás gyakori a sumir-japán nyelvekben és a basque-magyar nyelvekben is előfordul. Érdekes azonban, hogy a “bi” jelentése ellentétes értelemre változott, amire minden nyelvben szintén van nem egy példa a nyelv-fejlődés történetében. A magyarban megfelel neki a “bibi” szó (seb), valamint az érzékeny fogalmát eláruló “bibe” (növényrész), összetételben a “Bibó” családnév (eredetileg: nagy fej, vagy “Fó-nagy”), amelynek orrhangúsított változata a “bimbó” szó. Némely ökör feje olyan gömixjlyded, mint ez a növény alkatrész, s azért elnevezi a gazdája “Bimbó”-nak. A “BIBI” nazálisán (orrhangűsítva) így hangzik: “bimbi”. A híres ‘Magadba’ nevű birodalom alapítójának a neve: “Bimbi Sára”. A Himalayá-ban az Annapurna nevű csúcsra vezető völgyek egyikében lakik egy magyar-rokon néptörzs (sherpa), amely valószínűen a nevét adta a csúcsnak, mert e név teljesen sumir, az értelme: “an” vagy “Isten polgárnője — mennyei polgárnő". T.i. oly magas, hogy a mennybe fúródik. Hasonló képzésű az etruszk nyelvben szereplő “porsena” szó, jelentésé: polgármester — városveezető. V.ö. a “parszi— parsee” népnevet, amelynek az Örményben az angol “birth”— születés az értelme. Az örménybe az egykori “urartu” nevű ország őslakosságának közvetítésével sok sumir szó került. A sumirban a “pur—por—par” szó jelentése: “város”. A fent említett Himalaya-völgy néptörzs, nyelvén a “bibi” gúnynév: nőies férfiakat csúfol így a nép, akik természetellenes nemi életre hajlamosak. Ezek rendszerint csinosak szoktak lenni, azért “bibi” a csúfnevük, vz angolban megfelelő szó neki a “baby", a magyarban a “babám”. Hangtani fejlődés sorozata: ‘pubi—a latin pubes; eredetileg: bubi volt a szó, aztán: baby és bab”, vagy: “bübü—böbö—bebe—bibi”. A szavak magashangúsága a mélyA MAGYAR CSERKÉSZET A magyar cserkészmozgalom életében jelentős konferencián vettek részt a piarista rend derbyi magyar internátusában január 1-töi 3-ig a száműzetésben élő magyar cserkészet vezetői. A cserkészszövetség második vezetői értekezletét az idén megrendezendő, a magyar cserkészet ötvenéves fennállását ünneplő, jubileumi táborok előkészítésének szentelte. A konferencián 53 cserkészvezető vett részt öt ország 17 városából. Csak az USA-beliek jöttek 7 államból, a kanadaiak pedig 3 tartományból. A franciaországi magyar cserkészeket az éppen itt időző Gácsér Imre atya, a brazíliaiakat Dömötör Gábor, az argentínaiakat pedig Fóthy Gyula képviselte, így az értekezlet egészen széleskörű megbeszélésekre adott alkalmat. Az értekezletet Chászár Ede társelnök nyitotta meg, aki külön kiemelte a négy kontinensre kiterjedő jubileumi táborok egységes megrendezésének fontosságát. A megnyitó után Némethy György vezetőtiszt-helyettes ismertette a táborok és egyéb jubileumi cserkészünnepségek terveit. Amint ismertetőjében mondotta, mintegy háromezer magyar cserkész száll táborba az 1960-as, jubileumi esztendőben. Az előadások során Bodnár Gábor a magyar és külföldi cserkészmozgalom között vont párhuzamot, Dr. Gerencsér István a magyar cserkészet félévszázadáról emlékezett meg, míg Dr. Ádám János a cserkészet pedagógiai értékéről adott tanulságos elemzést. A gyakorlati cserkészmunkákról, feladatokról Jámbor Lajos adott számot egy rendkívül színes előadás keretében, melyet Beodray Ferenc jól felépített összefoglalása követett hasonló tárgykörben, kiseserkészet kapcsán. Külön megbeszéléseket tartottak a leánycserkészek is B. Beodray Ferencné vezetésével. Egy “fonót” is rendeztek a konferencia ideje alatt, ahol több gyakorlati előadás hangzott el arról, hogy miképp lehet elkészíteni az egyes magyar népviseletek ruhadarabjait. A gyűlést Dr. Mattyasovszky-Zsolnay Miklós, a magyar cserkészszövetség elnöke rekesztette be az 1956-os magyar forradalom vértanúiról, — közöttük a Kádár-rezsim által kivégzett Kovács József volt szegedi cserkészvezetőről — tartott megemlékezésével. hangú változatukkal szemben a fogalom “kisebbítésével” s egyben “kedvesebb színeződésével” jár. Pl. “kavar—kever” “csatacsete-paté”. Ennek következtében ama nép nyelvén a “bibi” szó értelme ugyanaz, mintha magyarul mondanám: “babám-kedvesem”, szép, vagy gyönyörű ... S valóban a japánban “szép, gyönyörű” annyi, mint ‘bibi shi’. “Pipi-ske” hegynév, Gömör m. “Saka” ősi bennszülött nép neve Indiában: a “Ka” nép a “burmai magyar” népcsoporthoz tartozik. A szókezdő “sa—sza” a ‘sza-bad’ szavunk gyöke és az a jelentése is, hogy szabad. Tehát “sa-ka” annyi, mint “szabad'ka’nép”: vagyis az a “Ka” nép, amelyik szabad. Mert volt szolgaságban sínylődő “Ka” nép is. Különben a Ka népnév azonos á magyar valaki—-ki? szókkal és az ősmongolban “ko” változatban ember-t, utód-ot jelentett. A “Ka” nevű bad ősnép volt a “Saka”. Tovább képezve “sakali” annyi mint “szabad'ka’ember”. Ez az alapja a magyar székely népnévnek. V.ö. A “sokoli” török szót és a magyar szakái “szaszák” családneveket, de főképp a ‘Szabad-ka’ városnevünket, aztán a következő közneveket: szekfű és székfű, szik (búza), szik-levél—Szikszó községnév, széksó. burmai népek közt megkülönböztetünk síklakó és hegyi Ka népet. Utóbbiak a megélhetés végett az előbbiek szolgálatába szegődnek: eladják magukat rabszolgának. De a síklakó Ka nép szabad földműves nép. Ilyen sza(Folytatjuk) KRÓNIKÁVAL A FELSZABADULÁSÉRT! . ------i VÁGJA KI! SZELVÉNY! KÜLDJE BE! I A KRÓNIKA kiadóhivatalához 370_7th AVE., NEW YORK 1, N. Y. Melléketek $....-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA című j! kepes havilapot ..................-ig az alanti címre küldeni: f Név; ................................................................................................................. I! \ || Utca: ................................................................................................................. Város: .......................................................... Állam: .................................. (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK I ajánlott levélben küldjön.) A KRÓNIKA független lap, s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. A KRÓNIKA sem a múltban, sem most, soha semmiféle anyagi támogatást senkitől, semmilyen forrásból nem kapott és nem kap. Tizenhatodik éve amerikai magyar alapítója áldozatos erőfeszítésével tartja fenn, hogy hazafias hivatását betölthesse. Évek sora óla iöbb ezrével küldjük a lapot a világban szétszórva élő honfitársainknak, tekintet nélkül arra, volt, vagy van-e módjukban az előfizetési dijat beküldeni. A nyomdai és postai költségek az utóbbi két évben közel 50 százalékkal emelkedtek! A jövőben is örömmel küldjük tovább a lapot mindenkinek, de kérjük lapunk azon olvasóit, barátait, AKIK TEHETIK, hogy előfizetések beküldésével és új előfizetők szerzésével könnyítsék meg a KRÓNIKA terheit.
