Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-15 / 1. szám

1959 január "KRÓNIK A" 9 nél ... A világra, melyben élünk, kézlegyintéssel mond­ja: “Okádék.” A múltról nincsen jó véleménye. Úri és bölcs. Elmondja, hogy dolgo­zik, befejezte emlékiratai har­madik, utolsó kötetét. “1914 júliusában kezdem és befeje­zem a napon, amikor, 1944 decemberében, az első orosz katona belépett ide, ebbe a szobába . . .” Érdekes írás le­het. A jelenről nem akar ír­“Éjjel nagy hideg. Nem al­szom. Belülről is fázom. De nyugodt vagyok. Nemcsak ez van . . . Van Szent Ferenc, a Szegénység, a. Madarak és a. Csillagok.” “Minden nap, — a nagy hőségek idején is, — fél órán át Arany János versei. Ez a mentőöv, amibe itt, az óceán partján kapaszkodom.’’ Somssich László HORTHY M1KLÓSNÉ HALÁLA mint isteni eredetű és így maga­­sabbrendü államformának a tu­data. Itt, Buenos Airesben lát­tam, amikor az angol királynő koronázása után több nagyobb üzlet kirakataiba helyezte a ko­ronázási szertartás egyes jele­neteinek képeit. Olyan tömegek nézték heteken át a képeket, hogy az utcán elakadt a forga­lom. Ugyancsak láttam, hogy a­­mikor a brazil elnök eskütételei képeit tették ki, senki, még meg­állásra sem igen érdemesítette. Miért? Mert hiányzik valami, ami az ember lelki igényeit ki­elégítse. Valóban, mert a köz­­társasági elnök hatalma a nép­től való (csak a többségé) és azt állítják, hogy a népnek felel kor­mányzati ténykedéseiért kormá­nyával együtt, amely azonban fikció, mert az egész népnek nem lehet felelni, a parlamentben piá­dig azoknak felel, akikkel együtt — mondjuk — a hibát elkövette. De egészen más az a felelés, a­­mikor a királyság kormánya oda kell álljon egy fő elé, akinek va­lóban felelni lehet -és kell js. A kormány a király és a nép kö­zött, a király a néppel a kor­mány ellen. Még az első világháború előtt az USA akkori elnöke, az első Roosevelt meglátogatta I. Fe­renc József császár és királyt és azt kérdezte tőle: “Mondaná meg Felség, a királynak mi a legfon­tosabb feladata?” “Megvédeni népeimet a kormányokkal szem­ben!’’ — felelte lakonikusan Fe­renc József. És micsoda igazság van e pár szóban! Amióta köz­társaságokban élek, átérzem és átélem e pár szót. Ha azt le le­hetne írni, hogy ebben a gazdag országban, milyen felelőtlenség­gel pocsékoltak el mindent és senki nem felelt senkinek. Sem Istennek, • sem embernek! Nagy dolog az — kedves barátom, ■— amikor tudjuk, hogy valaki elé oda kell állni és felelni kell. A királyságban nincs is az a nagy tolongás a kormányszékekért, ami a köztársaságokban életre­­halálra menő viadal Diktatúra csak az alkotmányos királysá­gokban nem alakulhat ki, piíg a köztársaságok legnagyobb ré­szében ma is nyílt, vagy rejtett diktatúra van­* A másik propaganda-érvelés: A királyi méltóság az elsősziilött­­ségi rend szerint olyan egyénre szállhat rá, aki fogyatékos szel­lemi képességekkel, vagy jellem­mel rendelkezik. Azt hiszed, hogy a köztársaságok nincsenek ilyesminek kitéve? A francia történelem maga megállapítja, hogy nyolcvan év alatt három — formálisan — bolond elnököt vá­lasztottak. Már pedig a világ összes királyságainak egyikében sem, még összességükben sem Nagybányai vitéz Horthy Miklósné, Purgly Magdolna, az egy­kori kormányzó Magyarországon negyedszázadon át nagyon nép­szerű és tisztelt hitvese követte férjét a halálba. Emigrációjuk legutolsó állomásán, Estoril portugáliai fürdő­helyen, ahol Horthy is meghalt, hunyt el 77 éves korában. Néhány hónap előtt súlyos műtéten ment át- Azóta folyton betegeskedett. Fia. Miklós és neje Estorilban élnek és jelen voltak halálánál-A newyorki Szent István r. kath. templomban január 17.-én szentmisét mutattak be az elhunyt nagyasszony emlékére számos menekült politikus és más amerikai magyarok részvételével. Miért jutottunk idáig? Kedves Fiatal Barátom! Feltett kérdésedre nem egy­szerű válaszolni. Hiszen ahány ember, annyiféleképpen látja meg, érzékeli és értékeli ki a dol­gokat. Különös örömömre szol­gál az a körülmény, hogy Te, aki rab hazánkban a tendenciózus kommunista “átnevelésen” is át­estél és alig vagy még húsz éves, ily fontos kérdést tettél fel. Kü­lön köszönet a bizalomért, amiért éppen NEKEM tetted fel, címemet elég körülményesen ki­kutatva. Engem pedig az a bol­dog tudat köt le, hogy lám van­nak ilyen ifjaink is, akiket a kommunista nevelés nem tudott a pánszláv érdekekért és a ma­gyarság elpusztításáért csata­sorba állítani. írod, hogy az idegen nyelv megtanulása után egyetemi ta­nulmányaidat folytatni kívánod és ezalatt az idő alatt (már más­fél éve) az emigrációt és a kü­lönböző irányzatokat figyelted. Gondolom, a sajtóján keresztül, mert a KRÓNIKA történelmi, komoly és felelősségteljes cik­kei férkőztek szívedhez legköze­lebb. “Amely valóban a magyar nép történelmi jogaiért küzd és a pártpolitikának nyomai sem észlelhetők.” ‘ Érzem, hogy min­den szava igaz és megdönthetet­len, míg a többi emigrációs la­pok olvasása után nem kap meg ez az érzés.” Nem idézek többet leveledből, ellenben utólagosan engedélyt kérek, hogy a választ ugyancsak a KRÓNIKA nyilvá­nosságán át adjam meg, hiszen a kérdés közérdekű. A magyar nemzet évezredes történelme folyamán sok sors­csapásai között a legsúlyosabb a trianoni katasztrófa, amely ősi területeinket széjjel darabolta és megfosztotta a magyarságot az önvédelem legelemibb lehető­ségétől is. Súlyos csorbát szen­vedett az államfenntartó eszme is, amelyet a kommunizmus most tűzzel-vassal írt ki. írod, hogy a levelem fejlécén látható Nagy Magyarország képe, közepében a Szent Korona Országai címeré­vel, milyen mély hatást gyako­rolt rád és amelyekről otthon nem is hallottál. Itt van a ve­szély nagysága. A török hódolt­ság, amely másfél századig tar­tott és megfogyatkoztatott ben­nünket számerőben, de nem az államfenntartó eszményekben. A pánszlávizmussal összefogózko­­dott kommunizmus pedig éppen ezt támadta meg módszeresen, de hiszünk népünk életerejében és életöszötnében, hogy észre­veszi a mákonyt, amelyet ma­gyar népünk közé hint. Hogy idáig jutottunk, a világ is, meg mi magyarok is, ennek okai elsősorban abban keresen­dők, hogy már kb. egy század óta, az utolsó félszázadban pedig már nyílt harcban a földi ural­mat Istentől el akarták szakí­tani, illetve függetleníteni. En­nek elérése érdekében elsősor­ban a monarchiákat kellett le­dönteni, amelyekben a legősibb vallások szerint is, de a keresz­tény vallások szerint is, a hata­lom Istentől való. Istentől való, mert a király személyének kilé­tére nincs befolyásunk, aki füg­getlen személy és csak Istennek felelős, akitől a hatalmat kapta. Az ősi alkotmány gyönyörűen fejezi ki, amely őseink bölcses­ségét igazolja: “A király nem állampolgár. A király az állam­polgárok felett áll. A király, az király!” Ma is folyik a propa­ganda a “nemzeti király’ jelsza­vával, amelyet éppen az “alkot­mányvédők” harsonáznak és amellyel elárulják, hogy az al­kotmányról halvány fogalmuk sincs. A király elveszíti nemzeti­ségét azonnal, mihelyt király lesz. Azért volt helyesebb a régi kifejezés “a franciák királya”, “magyarok királya” stb. amely­­lyel világosan kifejezték, hogy a király Isten delegáltja, a földi nemzetiségekhez semmi köze nincs és Angliában lehet egy nem angol származású király, vagy másutt egy azonos népből származó király, amely miatt a király sem nem nemzeti, sem nem nemzetietlen király. A világ ide juttatásának ■— és még továbbjutásának — ez volt az első propaganda-tétele- “A ki­rályság elavult”, — mondották. De miért avult el ? Senki nem in­dokolta, csak szajkózták tovább. A királyság aszerint elavult, vagy modern lehet, hogy elavult­­e, vagy modern-e az alkotmánya. Vájjon meri-e valaki állítani, hogy Angliában, vagy Norvégiá­ban nincs olyan modern élet, mint mondjuk Franciaország­ban, vagy Argentínában ? ★ Kedves Barátom! Sok példát tudnék Neked felhozni, de csak néhányat kiragadok a sok kö­zül, hogy még a köztársaságok népében is él a királyságnak, BIBO ISTVÁN SORSA Budapesti jelentés szerint dr. Münnich Ferenc, a bitorló kor­mány miniszterelnöke megerősítette a hírt, hogy dr. B*bó Istvánt, a kivégzett Nagy Imre kormányának nagyképességű parasztpárti államminiszterét, dr. Ravasz László, a nyugalomba kényszeritett református püspök vejét életfogytiglani börtönre ítélték. Bibó a végzetes 1956 november 4.-én mindvégig a parlament épületében tartózkodott és nem gondolt menekülésre. A börtönből memorandumot csempészett ki a bécsi sajtóba, amelyben azt java­solta, hogy Moszkva egyezzék ki a magyarokkal körülbelül azon az alapon, ahogy Lengyelországon “kiegyezett” Gomulkával. (Mint ismeretes azon apró-cseprő engedményeket, amelyeket Moszkva Gomulkának tett, azóta visszavonták.) HAT EURÓPAI ORSZÁG GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGE Európában január elsején megkezdte működését az Európai Közös Piac, amelynek Franciaország, Nyugatnémetország, Olaszor­szág, Belgium, Hollandia és Luxemburg a tagjai. A hat ország szén és acél, vak mint atomenergia termelése tud­valévőén évek óta közös irányítás alatt áll az Európai Szén és Acél­ipari Közösségben és az Euratomban. Most kezdődik meg a tulaj­donképpeni egységesítő folyamat, amely a számítások szerint 12-15 évig fog tartani és végül hat ország egyetlen gazdasági egységet fog alkotni, amelyben a nyersanyagok, javak, valuták, sőt a műn­­kauiac is épp oly szabadok lesznek, mint most az Amerikai Egye­sült Államok egyes államai között. A hat ország lakossága együtt 180 millió. Az új alakulatot ‘sokan fontos lépésnek tartják az Európai Egyesült Államok felé, mégha egyelőre a Vasfüggönyön inneni országok vannak is csak benne”.

Next

/
Thumbnails
Contents