Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-04-15 / 4. szám
1959 április KRÓNIKA 9 DR. VICZIÁN ISTVÁN HALÁLA Április hó 3.-án, 86 éves korában elhúnyt Torontóban Dr. Viczián István, a régi magyar közélet kiemelkedő alakja. ősi kálvinista magyar család sarjaként dr. Viczián István 1874-ben született a pestmegyei Tápiószelén. Az egyetem elvégzése után a M. Kir. Belügyminisztérium szolgálatába lépett, ahol túl nyomban a törvényelőkészítő osztályon működött. Már ekkor értékes tudományos munkásságot fejtett ki, különösen közigazgatási, jogi és történelmi vonatkozásban. A szaklapokban megjelent számos cikkén kívül több önálló művet írt. A ‘Magyar közigazgatási eljárás alapvonalai” című műve (Budapest, 1912) az első tudományos rendszerbe foglalása a magyar közigazgatás alaki jogszabályainak. Egyéb művei ebből az időből: “A községi szervezet néhány főbb kérdése” (1909) és “A falu háztartása és közjóléti intézményei” (1914) címen jelentek meg. 1917-ben miniszteri tanácsos, 1922-ben pedig helyettes államtitkár lett. 1922-ben a nagykátai választó kerület Bethlen István keresztény-nemzeti programmjával országgyűlési képviselőjévé választotta. Később Budapest törvényhatósági bizottsága örökös tagjává, a főrendiház tagjává, majd Pestvármegye főispánjává nevezték ki, amely méltóságot Magyarország 1944. márciusában bekövetkezett német megszállásáig viselte. Dr. Viczián Istvánban egy rendkívül nagytudású, istenfélő és ízig-vérig magyar gondolkodású fiát gyászolja nemzetünk. Mindig és mindenekelőtt a magyarság ügye foglalkoztatta s még a halált megelőző agóniában is erről beszélt mellette álló feleségének és fiának : “A magyarság számára minden jóra fog fordulni” — mondotta. A hazatlanság éveiben megírta a MAGYAR NEMZET TELJES TÖRTÉNELMÉT, amelynek kiadását a Magyar Helikon készíti elő. A Helikon nevében, melynek oly kiváló tagja volt, Baránszky Tibor búcsúztatta a földi vándorút ja végére ért dr. Vfczián Istvánt. Teteme idegen földben nyugszik, de lelke vissza fog szállni Magyarország fölé, amelyért élete javát és munkásságát adta. (bt) Gábortól, vagy BARTHA Károly tábornoktól, vagy, hogy német nácikat említsünk, VEESENMAYER és RAHNK miniszterektől kap, ugyanannyi hitelességet tulajdonít, mint például APOR Gábor. BESSENYEY György, SZEGEDY-MASZÁK Aladár adatainak, hogy kissé önkényesen ezt a három nevet ragadjuk ki.” Az olvasónak tudnia kell, hogy APOR Gábor, BESSENYEY és SZEGEDY-MASZÁK Aladár azon személyiségek közé tartoztak, akik diplomáciai síkon a nyugati hatalmakkal tárgyaltak (Hozzájuk tartozott még BARCZA György, volt londoni követünk, aki Svájcban az angolokkal tárgyalt.) Nos, APOR Gábor és BESSENYEY György a háború alatt külföldön voltak állomáshelyen és így a hazai eseményekről, s főleg azon időszakról. melyben a németek Magyarországot katonailag megszállták, nem tudhattak pontos részleteket. SZEGEDY-MASZÁK Aladár, az egyik legkiválóbb magyar diplomata, 1944 márciusáig a magyar külügyminisztérium politikai osztáyának az élén állt és így a külpolitikai eseményekről pontosan tájékozva volt. De a németeknek a bevonulása után SZEGEDY-MASZÁKOT letartóztatták és koncentrációs táborba vitték; az 1944 márciusi eseményeket követő időkről tehát ő sem lehetett tájékozva. A történésznek a legfárasztóbb, legaprólékosabb és rengeteg türelmet igénylő munkája a forráskutatás. Atudós ezt rendszerint minden ellenszolgáltatás nélkül, hónapokig és évekig végzi, abban a tudatban, hogy egyszer, talán, majd alkalma lesz könyvét megírni és ha a könyvnek sikere lesz, az utókor méltányolni fogja munkáját. Kihez fordulhatott volna MACARTNEY felvilágosításért, ha nem azokhoz, akik az 1944-45-ös eseményeknek aktív részesei voltak, — ha róluk akar írni. Az egyik legmeglepőbb dolog egyébként, ezeknek a személyeknek a vallomásában, mint pl. VEESENMAYER-ében, aki az Andrássy út 60-ban őriztek pesti kihallgatása alatt, hogy meglepően tárgyilagos és őszinte volt. De vizsgáljuk itt meg közelebbről FENYŐ Miksa bírálatát MACARTNEY könyvének azon részeiről, amelyekben az angol tudós SZÁLASI Ferencet jellemzi. FENYŐ Miksa ebben a részben így ír (Látóhatár, IX. évf. 3. szám, 37. old.): “Bővebben kell szoknunk a könyv Szálasi-fejezetéről, különösen a respektusról, melvlyel Szálasi zemélyének hódol, s... Macartney Szálasi beszédeiből, naplójából idéz és az idézetek stupidságát nem menti, s még csak nem is enyhíti az a Macartneynek imponáló körülmény, hogy Szálasi meg volt győződve tételeinek belső igazságáról.” MACARTNEY tényleg elnéző SZÁLASI Ferenccel szemben. Hogy ennek pontosan mi az oka, nehéz volna megmagyarázni. Nehéz megmagyarázni különösen akkor, ha az ember elolvassa, hogy MACARTNEY mit ír TELEKI Pálról, a jobboldali és baloldali szélsőségek legkomolyebb ellenfeléről Magyarországon. MACARTNEY így ír TELEK Y-ről (I. köt. 224. old.): “Sok tekintetben Teleki volt a legmegfelelőbb ember, akit Magyarország a közeledő krízisben vezetőjéül választhatott. Csupán az a tény, hogy ő ott volt (az ország élén), az ország javát szolgálta.” SZÁLASIT egyhelyütt így jellemzi MACARTNEY: ‘ De azok között, akik hívek maradtak hozzá (Szálasihoz) azokban a személyi odaadásnak olyan fokát ébresztette fel, amelyet abban a korban egyetlen más magyar sem tudott felébreszteni és ugyanezek (Szálasi) halála után olyan kultuszt űztek (Szálasiból), ahogy az első keresztények beszéltek a Messiásról. (I. köt. 160. old.)” Kétségtelen, hogy a nyilaskeresztes párttagok előtt SZÁLASI egy “messiás’ volt, de egy ilyen beteges tünet nem szolgálhat egy ember megmérésének ismérvéül. MACARTNEY szerint SZÁLASI jelleme egy ‘eredeti” ember jellemének tekinthető, akire az a jelző, hogy “excentrikus” erős túlzás lenne. Sajnálom, hogy MACARTNEY 1944 október 15.-én nem volt Pesten. Mi, akik ott voltunk, nem így látjuk Szálasit s nemcsak azért, mert akkor Pesten voltunk. MACARTNEY tárgyilagosságára való törekvését jellemzi azonban, hogy a továbbiakban megírja SZÁLASI-ról, hogy mikor párthívei 1939-ben követelőleg léptek fel vele szemben, hogy a választóknak programmot nyújtson (I. köt. 164. old), SZÁLASI egyszerűen átvette WOLFF Károly programújának egyes részeit, anélkül, hogy ezeken változtatott volna. Megírja aztán azt is MACARTNEY, hogy SZÁLASI legelső ‘'tanulmányai” (az idézőjelet Macartney használja) során legelőször a szociáldemokratákhoz kopogtatott be, de azok nem álltak vele szóba. Később végig kilincselte a többi pártot, s azok egyikénél már több sikere volt (I. köt. 166. od.), de persze SZÁLASINAK sohasem volt elég semmiből sem. Itt még csak Macartneynek, SZÁLASINAK Nyugatmagyarországon töltött napjairól írt leírását szeretném idézni, hadd mosolyogjanak is egy kicsit olvasóim. Amikor a német katonai hatalom az óriási túlsúly alatt 1945 tavaszán már mindenütt összeomlóban volt, SZÁLASI Bécsben egy román-magyar együtt m űködésről tárgyaltatot t, annak ellenére, hogy Románia akkor már teljesen orosz uralom alatt volt, és KEMÉNY Gábor, — írja Macartney, — Zágrábban ugyanakkor hasonló dolgokról beszélt. Majd így folytatja Macartney és itt hadd idézzem szó szerint: “Egy alkalommal (ez már 1945 tavaszán volt)) magas hivatali vezetőkből álló küldöttség járt Szálasinál, hogy fontos dolgokról tárgyaljanak vele. Szálasi elbocsátotta a küldöttséget anélkül, hogy végighallgatta volna őket, mert titkára az előszabában várta, hogy Szálasi emlékiratainak egy további részét diktálja le neki. — Általában azt hitték róla, hogy idejének a legnagyobb részét spiritiszta szeánszokban tölti, ahol egy skót szellem, bizonyos John Campbell nevezetű, azt jósolta meg Szálasinak, hogy a nyugati hatalmak össze fognak omlani.” ★ Macartney könyvének ismertetését ezzel befejeztem. Most is, mint két évve ezelőtt, nem írhatok mást, mint hogy kezet szeretnék szorítani Macartney vei, aki annyi évet, életének nagyrészét rá áldozta, hogy jegyzeteket gyűjtsön, politikusokkal, írókkal, parasztokkal, munkásokkal és arisztokratákkal beszéljen és ezek nyomán szerzett tapasztalatait leírja. A velünk szomszédos utódállamok történelméről nem jelent meg ily fontos mű az emigráció alatt. Macartney könyvét ma minden diák, minden amerikai és angol egyetemen forrásmunkául használhatja. Ez Macartney érdeme. Az angol tudós szorgalma, tudása és mély emberi együttérzése, amellyel faji- és valláskülönbség nélkül ír a magyar kérdésekről, akkor is, ha az olvasó a részletekben nem mindenben tud vele egyetérteni, imponáló. És Macartney mindenütt megjelöli a legjobb forrásművet, amely útján az olvasó kieégítheti kíváncsiságát. ★ Az olvasó engedje meg, hogy itt mondjak köszönetét mindazoknak, akik cikksorozatomban segítségemre voltak. Ezek a következők: C. A. Macartney professzor, néhai báró Bakách-Bessenvey György, ifj. Bárdossy László, Dr. báró Czikann Móric, Dr. Eckhardt Tibor, Dr. Juhász Vilmos, Kállay Miklós, Dr. Sulyok Dezső és a Columbia egyetem és New York város könyvtárának személyzete, akiknek különös hálával tartozom. 1UDJA MÁR, hogy az ú] vámrendelet lehetővé teszi, hogy bizonyos összeállítású, kitűnő DÁNIAI ÉLELMISZERCSOMAGOK NÁLUNK TOVÁBBRA IS rendelhetők?! Fifth Ave. Public Service Bureau 370 SEVENTH AVE. NEW YORK 1, N.Y. (Room 224) UJ TELEFON: LO 5-1517 — FENNÁLL 1936 ÓTAÍRJON UJ IKKA, GYÓGYSZER, DÁNIAI ÁRJEGYZÉKEKÉRT SALK POLIO VACCINE 9 c.c. (3 gyermek 3-szori oltására) AJÁNLOTT LÉGIPOSTÁN 113.00 "TUZEX” VÁMMENTES CSOMAGOK (SZABAD VÁLASZTÁS) CSEHORSZÁGBA!!!
