Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1959-12-15 / 12. szám
1959 DECEMBER KRÓNIKA 5 Sokan eleslek a betlehemi jászol védelmében, sokan pedig börtönökben szenvednek ma is és i'árják, hogy a hó pelyhes csendben felhangzik a szeletet szava, és mint egykor Jericho falai, leomlanak a zsarnokság börtönei. Karácsony, hozz e gyermekrabok számára egy örömteljes születésnapot, add vissza szabadságukat, hogy szerelő édesanyjuk születésnapi tortája várja mindegyiket és ne a hóhér kegyetlen kötele. Betlehemi csillag, ragyogj fel a magyar börtönök felett épp úgy, mint a szibériai haláltáborok felett, ahol a rabok tízezrei várják a szabadság születését. CSIGHY SÁNDOR hető a kruscsevi vérfürdők után. Két évvel később a német hadsereg visszavonult. Nikita vésztörvényszéket állított fel Kievben. Ennek a munkája még véresebb, még borzalmasabb volt. Valósággal megtizedelte Ukrajna lakosságát. Az onnan Amerikába menekült ukránok, orvosok, tanárok, stb. erről tanúskodtak a bizottság második ülésszakán, szeptember 9-től 11-ig. A harmadik ülésen Király Béla tábornok és Kővágó József budapesti polgármester ismertette a magyar szabadságharc előzményeit, annak letiprását Kruscsev egyenes utasítására. Erről olvasóinknak tudomásuk van és így nem részletezzük. A negyedik kihallgatáson a balti államok népeinek nevében Dr. Vilis Masens lettországi születésű egyetemi tanár, Latvia külügyi szolgálatának tagja és Valovas Sidzikauskas litván diplomata ismertették Kruscsev “ténykedéseit”. Ezek a KRUSCSEVI TEVÉKENYSÉGEK, amelyek végül Sztálin megüresedett székéhez vezettek, abból álltak, hogy a balti államok intelligenciáját egy szálig kiirtották, a fiatal legányeket Oroszország belsejébe szállították és helyükbe orosz katonákat és legényeket hoztak. Elképzelhető, hogy a balti államok nemzeti és faji jellege milyen képet fog mutatni, ha ez az állapot egy generáción át fennmarad. ★ Akit a részletek közelebbről érdekelnek, “The Crimes of Khrushchev” című sorozatot az Egyesült Államok washingtoni nyomdájából megkaphatják díjtalanul. iv Tömeggyilkos volt Sztálin? Ezt mindenki tudja. Beria volt a bakó. Később bűnbak. De Kruscsev felelőssége és bűne NAGYOBB. Mert ő nemcsak kommunistákat, felnőtteket akasztatott, de magyar gyerekeket, asszonyokat is gyilkoltatott tízezer számra. Amikor az Egyesült Államok nagykövete a magyar szabadságharc véres napjaiban kérdőre vonta Kruscsevet az esztelen vérengzésért, ezt mondta neki: “Bevetünk több csapatot és több csapatot és még több csapatot, amíg nem végzünk velük!” Ez a hóhér kapott meghívást fogadott hazánkba. Le a kalappal az egykori királyok előtt, akik Dzsingisz Kánt, sem Szulimán török császárt nem hívták magukhoz békülésre. És le a kalappal Horthy Miklós emléke előtt, aki nem hívta országába vendégül az egykori osztrák szobafestőt. T. S. AZ AMERIKAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK KIÁLTVÁNYA KELEPCÉTŐL ÓV Khruscsev a megrögzött tömeggyilkos “El kell ismernünk, hogy nem élhetünk együtt örökké. Egyikünknek sírba kell menni. Mi nem akarunk sírba menni. ők (az amerikaiakat és a nyugatiakat értve) sem akarnak a sírjaikba menni. Mit lehet tehát tenni? Be kell löknünk őket a sírjaikba.” Nikita S. Kruscsev kijelentése Varsóban, 1955 április havában. Ezt a fenyegető kijelentést az orosz főhóhér Sztálin halála és a magyar szabadságharc kitörése előtt kürtölte szét a világba. A magyar szabadságharc után Moszkvában pedig egy banketten, ahová a külföldi nagykövetek hivatalosak voltak, azt ordította a fülükbe: “El fogunk benneteket temetni!” Szeptember havában amerikai újságírók és politikusok emlékeztették őt erre az utóbbi ismertebb fenyegetésére. Azt a választ kapták tőle, hogy ő nem a fizikai kiirtásunkról beszélt, hanem úgy értelmezte szavait, hogy az ipari és mezőgazdasági termelésben fog bennünket elhagyni. * Mielőtt idejött és mialatt itt utazgatott, bankettezett, az amerikai képviselőház “Committee on UN-American Activities” nevű bizottsága kihallgatta azokat a férfiakat, akik Ukrajnából, a Balti államokból és Magyarországból Amerikába menekültek Kruscsev terrorja elől. Ezt megelőzőleg Eugene Lyons, Pleasantville, New York, a Readers Digest amerikai haviszemle szerkesztője ismertette Kruscsev sötét múltját, amiről neki személyes tapasztalatai vannak, miután hat éven át mint a United Press hírszolgálati ügynökség levelező riportere, Moszkvában élt. Az orosz nyelvet elsajátította. Visszatérvén Amerikába több könyvet írt a szovjetbeli állapotokról, külön tanulmányozta Kruscsev pályafutását, róla több cikket írt és így abban a helyzetben van, hogy erről az orosz vezetőről kimerítő felvilágosítást adhat a bizottságnak. A hozzá intézett kérdésekre elmondta, hogy Kruscsev egyszerű paraszt-munkás családból származott. Ukrajnához közeli Kalinovka faluban született, iskolába alig járt, eleinte birkanyájat őrzött, azután a Donbas kerületben inaskodott, majd bányában dolgozott. Nincs említés arról, hogy az 1914-ben kitört első világháborúban katonáskodott, vagy az első forradalomban résztvett volna. De 1918-ban belépett a kommunista pártba és résztvett az akkor dúló polgárháborúban. A- mikor Trotzky vörös hadserege leverte az ellenforradalmat, visszament gyárimunkásnak, esténként a munkásiskola tanfolyamát hallgatta és 1925-ben vizsgázott. Iskolai képzettsége megfelelt az elemi iskolai követelményeknek. Ekkor 25 éves volt. Az iskolában párttitkári állást töltött be, majd hasonló minőségben Kievbe küldte a párt, ahol megismerkedett Kaganovics Lázárral, Moszkva ukrajnai helytartójával, aki pártfogásába vette. 1929-től néhány évig műszaki iskolába járt. Kaganovics visszatért Moszkvába, ahova Nikitát elhívta maga mellé helyettesnek. Két évvel később Kaganovics a vasutak népbiztosa lett és utódjául, a moszkvai és körzeti párttitkári állást Kruscsevnek adta át. 1934-ben Nikita a párt központi bizottságának lett tagja, annak a 70 tagból álló bizottságnak, amely tulajdonképpen a hatalmas birodalmat kormányozta. Négy évvel később a Politburo helyettes tagja lett. Ezek voltak a vésztörvényszék legvéresebb évei. Mint a moszkvai körzet első számú felettese, Nikita 400.000 kommunista párttag “tisztaságáért” volt felelős és rábízták ezeknek a kivizsgálását. Ezreket küldött a halálba, tízezreket a rabmunka táborokba. Elismerésül 1939-ben a Poltiburo teljesjogú tagja lett. A legvéresebb tisztogatásért ezekben az években Sztálin rendeletére Kruscsev felelős. 1937- ben, Kiev ben összehívta konferenciára az ukrajnai szovjetkormány tagjait. Az épületet a titkosrendőrök megszállták, az őszszes meghívottakat letartóztatták, ezek valamennyien a kievi és moszkvai börtönökben fejezték be életüket. 1937-től 1939-ig 400.000 ukránt végeztetett ki, mint az ukrajnai kommunista párt titkára és ekkor ruházták rá a ma is viselt “Ukrajna hóhéra” címet. Amikor 1941-ben a németek lerohanták Ukrajnát, az ukrán nép szabadítóként fogadta a német hadsereget, ami értA National Catholic Welfare Ciníerenceben összegyűlt mintegy 200 amerikai katolikus püspök. Washingtonban, november 20-án tartott gyűlésükről kiadták szokásos évi kiáltványukat, melynek címe ezúttal: “Szabadság és béke”. A rendkívül terjedelmes kiáltvány megállapítja, hogy “nem lehet addig béke, amíg az emberek szabadsága nincs biztosítva minden nemzet számára, Isten atyasága alatt, bármennyire sóvárogja is az egész világ a békét”. Kruscsev látogatásáról azt mondja a kiáltvány, hogy “az orosz, vezető minden alkalmat megragadott, hogy a kapitalizmust gazdasági vonatkozásban kedvezőtlenebbül állítsa be, mint a kommunizmust. Ez nem az alapkérdés. A nemzeteknek a szabadság, vagy az erőszakuralom között kell választaniok. Miközben a jobb viszony érdekében tárgyalunk a kommunista kormányokkal, sohasem szabad felednünk, hogy az ő rendszerük és a miénk oly alapvetően különböznek egymástól, mint a szabadság és a rabszolgaság”. A kiáltvány kelepcének mondja a Szovjet enyhébb hangnemét, békeszólamait és óv az appeasementtől, az engesztelő szándékú engedékenységtől, amely csak felbátorítaná a kommunistákat. A kiáltvány állást foglal a faji megkülönböztetés és gyűlölködés ellen is. KRUSCSEV ÁLMA ÉS A VALÓSÁG Allen W. Dulles, az amerikai titkos szolgálat vezetője a kongresszus egyik bizottsága előtt történt kihallgatásán jelentette, hogy Kruscsev az amerikai látogatása alkalmával valószínűleg meggyőződött arról, hogy kevés a kilátás arra, hogy a Szovjet gazdasági léién tíz év alatt utolérhesse Amerikát. De óvott annak a nagy gazdasági fejlődésnek lekicsinylésétől, amelyet a Szovjet az utolsó évtizedekben elért, s hangoztatta, hogy az amerikai ipar nagyarányú továbbfejlesztésére van szükség, különben idővel az amerikai fölény komoly veszélybe kerülhet. Megállapította Dulles, hogy a Szovjet lakosságának életszínvonala az amerikaihoz képest “még mindig igen rossz” és nem sokkal fog javulni, noha Kruscsev az ellátási iparok fejlesztését ígéri. Túlzottnak tartja Kruscsev azon korai kérkedését, hogy a Szovjet 1970-re túl fogja szárnyalni Amerika ipari termelését. A szovjet ipar jelenlegi iramát Amerikáéhoz hasonlítva 40 százalékosnak tartja. Becslése szerint a Szovjet ipari fejlődése, mint az utóbbi években, úgy a jövőben is évente mintegy 8—9 százalékos lesz. Ez esetben a Szovjet 1960—1970-ben csupán az amerikai ipari fejlődés 60 százalékát fogja elérni még akkor is, ha közben az USA- nak nem sikerülne a jelenlegi négy és félszázalékos iparfejlesztési iramát feljavítania.
