Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)

1958-09-15 / 9. szám

1958 szeptember "KRÓNIK AT 11 radl, meri erdélyi volt. Az ezre­desi tömegsírba temelték el. A kommunisták nem engedték meg, hogy a felesége mellé te­messék. A kommunisták jobban féltek a halott ezredestől, mini az élőtől. ★ Adrienne lefektette maga mel­lé a babát. Egy vöröskeresztes kocsi a Fifth Avenuen élesen iái jogó szirénázással keresett utat magának. — Az ezredes űr nem félt a haláltól, — mondta a férfi és valami összeszorította a torkát. — Tudod, — mondta aztán még a gyermeknek, — a felesé­gét Adrienne-nek hívták. Úgy, mint téged. — ★ New York, 1958 őszén. Az én ezredparancsnokom emlékének. Interkontinentális utón Fatima Szándékosan használtam a földrészközötti szó nemzetközi nevét- Nem azért, hogy a mai haditechnikát utánozzam, mely úgy játszik e szóval, amikor a rakétákról beszél, mint a gye­rek a gummilabdával. Én az “in­terkontinentális” szót ‘‘békés célra’’ használom s vele akarom kiemelni e nem mindennapi útam jellegét. Igaz, hogy ma már nem olyan nagy újdonság áthajózni az Atlanti Óceánt, mint Colum­bus korában, de a mai megszo­­kottság azért semmit sem von le egy ilyen nagy tengeri út nagyszerűségéből és figyelemre­méltó érdekességéből. Amíg e sorokat a csendesen ringó hajó írótermében rovoga­­tom, félúton vagyunk New York és Liszabon között. Az Atlanti Óceán kellős közepéről két vi­lágrész vonzóerejét érezzük: Az egyik a múlt s a másik a jövőnk birtokosa. Az egyiktől mindjob­ban eltávolodunk s a másikhoz egyre közelebb jutunk. S közben úgy vagyunk, mintha egy kis bolygón élnénk. Külön világ va­gyunk! Független külön világ. Egy egész kis úszó birodalom. Tejjel-mézzel folyó mesebeli tün­dérország. S még az a biztonsá­gunk is megvan, hogy nem szánthatnak el a rossz szomszé­dok a mi határainkból. Megvéd ettől a távolság. Milyen jó vol­na ilyen biztonságban és béké­ben élni mindig. A szárazföldön is! Akár innen, akár túl az Óce­ánon- De egyre közeledünk me­sés útunk végéhez: az ‘Old Co­untry”, Európa határai várnak ránk. Annak az öreg Európának a földje vár, melynek történel­me oly dicsőséges, de egyben oly véres is! Óh, te vérrel áztatott és meg­szentelt édes szülőföldünk! Di­csőséges történelmed vájjon zá­loga-e egy szzebb jövőnek, né­peid és a világ számára, avagy úgy jársz te is mint a régi vi­lág megdönthetetlennek hitt ha­talmas birodalmai? Hová lett Babilónia, Perzzsia, Egyiptom, Görögország és a nagy római birodalom ? Hová lettek virágzó s ragyogó kultúráik? Ma már csak a történelem lapjairól, az archeológiából és a múzeumokból ismerünk valamit felőlük. Azt azonban biztosan tudjuk róluk, hogy bukásukat népeik erkölcsi életének hanyatlása és bukása idézte elő. Az erkölcsileg meg­felé... férgesedett és beteg egyének, társadalmak, népek és nemzetek képtelenek ellenállni a viharok megpróbáltatásainak! Menthe­tetlenül elsepri őket, akárcsak az élettelen, sárguló falevelet az ősz hideg szele. Európát is ostromolja a kelet vad vihara. Azon áll, vagy bukik s attól függ jövője, hogy meg tudja-e őrizni erkölcsét, szabad­ságát a kommunizmus veszélyé­től. Ha ő elbukik, veszélybe jut Amerika is! Fatimába tartunk, a csodák helyére: Imádkozni, hogy a kí­váncsian várt évszám, 1960 ne gyászos, hanem öröm teljes meg­lepetést hozzon a sokat sanyar­gatott emberiség számára és fel­­szabadulást drága Magyar Ha­zánkra ! Kelt. valahol az Atlanti Óce­ánon, 1958. aug 30.-án. K. A. egyet, halig. ESKÜVŐ A new yorki Szent István templomban szeptember hatodi­kén örök hűséget esküdtek egy­másnak báró Schell Teréz és gróf Széchenyi László- Az es­küvői szertartást Raszlaviczy Iván premontrei kanonok végez­te. Az ünnepélyes szertartás és az azt követő szentmise alatt dr. Kilián Csaba OFM “Hitsza­va’’ kórusa énekelt. Szentmise után Raszlaviczy Iván kanonok XII. Pius pápa üd­vözlő sürgönyét és áldását olvas­ta fel. Az ünnepi esemény a ma­gyar Himnusz hangjai mellett ért véget. “HANGOK A ROMOK ALATT” címen most jelent meg CSIGHY SÁNDOR az emigráció legigazabb és egyben legművészibb költőiének UJ VERSESKÖNYVE ÁRA: $2.00 Rendelje meg a szerzőnél: Csighy Sándor, 17171 i Jackson Ave; New Orleans (La.) A Mindszenty mozgalom közleményei Az őszi és téli szezont hasz­náljuk fel megbeszélésekre, ösz­­sze jövetelekre. Beszéljük meg témáinkat, problémáinkat. Ke­ressünk kapcsolatot a hasonló gondolkozásúakkal. Bővítsük az ifjúság ismereteit, tudását. A stuttgarti Mindszenty Moz­galom minden hó első szombat estéjén 19-24 óra között össze­jövetelt tart Stuttgart-Bad Cannstatt Bahnhof-str. 21 a Ho­tel Concordia emeleti termében. 19 órától 20 óráig előadás hoz­zászólásokkal, 20 órától zeneszá­mok (Küller György hegedűmű­vész), 21-24 óra között az ifjú­ság számára zártkörű tánc. Nov- 15.-én 3 órakor ugyan­csak Stuttgart Bad Cannstatt­ban kultúrális összejövetel a Ho­tel Schwabenbrau nagytermé­ben. Szónokok: Rév. Dr. Tölgyes Lajos, dr. Ond Gyula. Az össze­jöveteleket Hartmann János ve­zetésével egy ifj. rendezőbizott­ság végzi. Elhunyt Nagy Sándor a berni magyar mártír. Két magyar fiú: Nagy Sándor (1936) fúrómester és Papp Endre (1937) bádogos aug. 16.-án fegyveresen beha­toltak a berni magyar kommu­nista követség irodájába, kém­kedési aktákat akartak onnan el­hozni. Amikor fegyvert használ­tak, tudták, hogy ott fegyverrel fognak válaszolni. Senki nem bíztatta, elkeseredésük vit­te oda őket- Ez a követség ha­mis propagandairataival elá­rasztja Svájcot. Természetes, hogy Svájc mint állam nem en­gedhet meg ily magatartást. Nagy Sándor, kapott súlyos se­besüléseibe aug. 23.-án meghalt anélkül, hogy eszméletére tért volna. Magyar mártír ő, kommu­nista golyó ölte meg. Temetésén kb. 2000 magyar-barát svájci vett részt. Le a kalappal; Test­vérek, imádkozzunk érte! Ágyik Lajos szobrászművész (München Rauch str. 22) ottani vezetöpk műveiből ősszel kiállí­tást rendez, melyen bemutatja őfelsége mellszobrát is, mely az emigráció ajándéka lesz. Művé­szeinket a magyarság pártfogá­sába ajánljuk. “Az ismeretlen Mindszenty” cím alatt Dr. Maróthy Károly egész új oldalról mutatja be a nagy Prímás egyéniségét. A könyv már eddig is nagy érdek­lődést keltett. Megrendelhető: Buenos Aires, Aven. Velez Sars­­field 1670, Argentina. ★ Galambosy Imre norvégiai ve­zetőnknek 100 költeményből ál­ló értékes kötete van. A követ­kező levelet írja onnan északról: “Vannak személyek, akik ősi történelmünket kerülő útakon akarják meghamisítani. Kímé­letlenül meg kell ezt akadályoz­ni. Szerencsétlen, sokat csaló­dott honfitársainkat meg kell mentenünk. A magyar nemzet ősi, szép történelme igazolja Szt. István. László, Nagy Lajos, Mátyás ki­rályok idejének fénylő korát. A királyság eszméje a legszebb és leghelyesebb utak távlatait mu­tatja. És ne feledjük el, hogy Nyugaton, Angliában, Belgium­ban, Hollandiában, Dániában, Norvégiában, Görögországban, Luxemburgban királyság van- Spanyolország most készül oda visszatérni. Ha vagyonom lenne, aranyom, ezüstöm, szívesen áldoznám mindezt hazám szabadságának oltárára! Szt. István király ko­ronájának jogos örököse OTTÓ király. A független, SZOCIÁLIS Magyarország jövőjét nem lehet kommunista elvtársi alapon biz­tosítani“. Nemzetünknek nincs szüksége és nem óhajtja a nép­nyúzó állami kapitalizmust. Ha­zánkat a honalapítók és nem az elvtársak adták. Ezért szent es­künk legyen: Istenért - Hazáért - Királyért!” Galambossy Imre vasbányász­­poéta, Klodeborg - Gvestad, pr. Arendal, Norvégia. KORODY KATONA JÁNOS a M. M. európai vezetője LEGÚJABB ELŐFIZETÉSEK: Köszönjük a következő előfi­zetéseket : N. M. Homebush (Australia) 1 austral font; Mrs. R. T. Wood­­bridge $5 00; N. Gy. Detroit elő­fizetésre $2.00, költséghozzájáru­lásra $3.00; A. de M. New York előfiz. $2.00, költéghozzájárulás $3.00; Sz. J. Philadelphia $2.00; H. J. Dayton $2.00; K. J. Bet­lehem $2.00; N. K. J. Amarillo előf. $2.00 költs.hozzájár. $2.00; O. J. Brentford egy évre $4.00; Külön köszönet F. Gy. honfi­társunknak, Jamesburg, aki az 1958-ra már előbb befizetett $ 2.00- t kieégszítette további $ 2.00- vel a felemelt előfizetési díjra és H. F. honfitársunknak, Philadelphia, aki $10.00-t küldött be előfizetésre és költséghozzá­járulásra. KERESTETÉS Keresem az ifjakat, akik az 1950-51-52-es években a “Scekir­­cheni paraszt ifjúságnak” tag­jai voltak, velem együtt működ­tek, avagy barátaim voltak, fő­leg azokat, akik itt élnek Ameri­kának valamelyik részén. Kérem címeiket közöljék velem a továb­bi barátság fenntartása céljából. JOHN FRIEDRICH River Falls, Wisconsin, USA ★ KERESEM öröklési ügyben (lányneve:) “KESZNBAUM ZSUZSI”, született Miskolcon. Utolsó lakcíme: 93 Montmartre, Páris. Cím a kiadóban. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI — KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents