Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)

1958-04-15 / 4. szám

1958 április "K R Ő N I K A" 11 Hírek, megjegyzések A Bibó-memorandum A NEW YORKI SZÉCHENYI ISTVÁN TÁRSASÁG, március 26.-án az amerikai gazdasági élet jelenlegi nehézségeiből ren­dezett vitaestet. Az előadók: Harkay Róbert, Kováts Andor, báró Roszner Ervin és gróf Te­leki Árvéd voltak. Rendező és vitavezető Balogh Elemér volt. Báró Roszner, jelenleg a Bank of America kötelékében, az ame­rikai bankok kapcsolatos intéz­kedéseiről, Teleki Árvéd (Union Carbide) az amerikai ipar hely­zetéről, Harkay Róbert (New York Telephone Co.) a new yorki közművek működéséről és Ko­váts Andor (Foster and Wheeler Corp.) az amerikai energiagaz­dálkodásról számoltak be kellő felkészültséggel. Az előadások után az a kérdés került napi­rendre, hogy a jelenlegi “recesz­­szió’’ ellenintézkedésekép egyet­len megoldásként lassurtnfláció várható-e? A vélemények erről eltérőek voltak. A New York-i Széchenyi Ist­ván Társaság az amerikai gaz­dasági életben tevékeny férfiak tagjaiból áll. összejöveteleiken aktuális gazdasági, de nem napi politikai kérdésekkel foglalkoz­nak. A társaság évenként Szé­chenyi vacsorát rendez. GLATZ OSZKÁRT, a világ­hírű magyar festőművészt feb­ruár 28.-án temették el nagy részvét mellett a budapesti Far­kasréti temetőben. A magyar művészek és a művész növen­dékei nevében a búcsúbeszédet Domanovszky Endre mondta el. ÉRDEKES MÓRICZ ZSIG­­MOND DOKUMENTUMOT ta­láltak a volt Sárospataki mező­­gazdasági főiskola könyvtárá­ban. Sárospatakon már 1935-ben olyan bentlakásos nópfőiskolai tanfolyamokat rendeztek, ame­lyeken minden télen, három hó­napon át, neves írók, tudósok, művészek tartottak előadásokat a hallgatóknak. Ezek az előadá­sok a mezőgazdasági szakokta­tástól függetlenül folytak. Móricz Zsigmond, aki nagy érdeklődést tanúsított minden olyan hazai kezdeményezés iránt, amelyből bármilyen szellemi, vagy anyagi gyarapodást lehe­tett remélni a paraszti élet szá­mára, a nemrég talált dokumen­tumban beszámol egy Szatmár megyei nótaútjáról, ahol egy magyar leánv 90 nótát mondott el neki egyfolytában. AZ ÉSZAKAMERIKAI E­­GYESÜLT ÁLLAMOK főisko­láin közel 600 magyar szárma­zású tanár ad elő. Ezek közül 400 azoknak a száma, akiket egyes magyar szervezetek tar­tanak nyilván. Az egész világon előadó magyar főiskolai tanárok száma 750 főre tehető. (F.E.P.) MRÁG FERENC, PÉCSI PÜS­PÖK, pápai trónálló, háromhó­napi betegség után. életének 89. és püspökségének 32. esztende­jében, március 2.-án, vasárnap hajnalban, Pécsett meghalt. Te­metésére március 6.-án a pécsi Dóm-térről került sor. A gyász­­szertartáson a következő egy­házi személyiségek vettek részt: dr. Grősz József kalocsai érsek, dr. Hamvas Endre Csanádi püs­pök, dr. Rogács Ferenc, néhai Virág püspök betegsége alatt ki­nevezett IPSO IURE utód, dr. Szabó Imre budapesti püspök, Kovárs Sándor szombathelyi püspök, dr. Endrei Mihály pápai delegátus, valamint dr. Bárd Im­re kalocsai segédpüspök és Bre­­zanóczy Pál egri érseki helynök. A gyászmisét és az azt követő requiemet-dr. Grősz József ka­­locsi érsek mutatta be közel 300 pap és több ezerre tehető tö­meg részvétele mellett, amely a dómot és az előtte lévő teret teljesen betöltötte. A koporsót négy áldozópap a DE PROFUN­DIS hangjai mellett vitte le a székesegyház kriptájába. Dr. Virág Ferenc mint fiatal plébános került gróf Zichy Gyu­la utódaként Pécsre püspöknek. Szociális érzékével, egyszerűsé­gével, tapintatával hamar nép­szerűségre tett szert a pécsi egy­házmegye hívei között és barátai közé számíthatta Pécs minden társadalmi osztályának a kép­viselőit. Az egyik legintellektu­­elebb magyar városban, Pécsett, nevezetesen egyaránt képvisel­ve vannak a bányászok, földmű­vesek, kereskedők, gyárosok és kézművesek és a város . híres egyetemének és középiskoláinak és egyéb kultúrális intézménye­inek a tagjai. ZATHURECZK.Y EDE hege­dűművész .és BÖSZÖRMÉNYI NÉGY BÉLA zongoraművész, a budapesti zeneakadémia volt ta­nárai. a New York-i Town Hall­ban, április 8.-án nagysikerű koncertet adtak. Műsorukon Bar­tók, Dohnányi, Mozart és Bee­thoven művek szerepeltek. Nagy sikerük volt. (S. L.) HIBAIGAZÍTÁS A Krónika márciusi számában Somssich Lászlónak Macartney professzor Magyarországról szó­ló történelmi művét ismertető cikksorozata azon részébe, amely néhai F. D. Roosevelt elnök Ottó trónörökös útján Magyarország­nak tett terület-visszaadó aján­latával foglalkozik, sajnálatos sajtóhiba csúszott be. A 3.-lk ha­sáb utolsó sorában és a 4.-ik ha­sáb két első bekezdésében, 1942 helyett 1943 olvasandó. IvERESTETÉS VÍZVÁRI Ferencet, Vízvári Jolánt (1919. II. 6. Párod, Zala m.) Vízvári Józsefet (1923. XI. 19. Párod, Zala m.) keresem. 1957 I. 9.-én váltunk el az ausztriai Kaiserstein Bruck-i 11- gerben. Azóta nem tudunk ró­luk. Aki ismeri őket és tartózko­dási helyüket, legyen szíves az alábbi címre értesíteni: Béla KOMLÓSI 313. Smith St., Perth Amboy, N.J. USA. A szabadságharc után Nyu­gatra menekült “Magyar írók Szövetségéinek londoni “Irodal­mi Újság” című lapja, mellék­letként közzétette Bibó István, paraszt-párti képviselőnek, a Nagy Imre kormány állam-mi­niszterének 1956. november 4,­­éná a “Magyarsághoz” intézett felhívását. Bibó felhívja a magyarságot, hogy az orosz-bolseviki megszál­lással szemben lépjen passzív el­lenállásba. A Nemzetek Szöövet­­ségét kérte, hogy Magyarország érdekében minden tehetőt te­gyen meg. Kinyilatkoztatta vé­gül, hogy “Magyarország egyet­len törvényes külképviselője: Kéthly Anna.” Bibónak 1957. november 8.-án a “Die Presse” c. bécsi lapban napvilágra került “Magyaror­szág helyzete és a világhelyzet” c. tanulmánya, úgy állítja be a kommunizmust, hogy az csak a sztálini rendszerben jelentett rosszat és elviselhetetlent, a “szocializmusra”, míg szerinte 1953-tól kezdve, a Sztálin rend­szer felszámolása folyt. Ennek volt láncszeme: a magyar sza­badságharc! Bibó azt fejtegeti, hogy a kommunista-rendszer és a nyugati-kapitalizmus szépen megférhet egymás mellett. E- gyüttélésükben a magyarságnak Szovjet-orosz oldalon, áthidaló és közvetítő szerep jutna! Mindaz, amit Bibó most vázolt tanulmányában felvetett és ma­gas dialektikával kifejtett, nem egyéb kommunista okoskodásnál, melynek a valóságos magyar é­­lethez, a magyar nép lelkiségé­hez, felfogásához semmi, de sem­mi köze nincsen; azokat a hot­tentottákról, vagy a lappokról ugyanúgy elmondhatta volna. Csodálkozunk, hogy magát ma­gyarnak mondó egyén ennyire képes figyelemre nem méltatni az ezeréves magyar multat és kereszténységet. A kommunisták és társutasaik takargatják, szépítgetik a bor­zalmas tényt, hogy a 40 évvel ezelőtt a Szovjetben hatalomra jutott kommunizmus kb. hatvan millió embert legyilkolt és közel ezer millió embert Vasfüggöny mögé zárva rabszolgaságban tart. A bolsevizmus Lenin alatt ugyanúgy öldökölt, mint Sztálin és Kruscsev alatt, különbség kö­zöttük nincsen, legfeljebb az, hogy Sztálin nem tagadta, nem szépítette gyilkosságait, míg Kruscsev elítéli Sztálin módsze­reit, de lényegében ugyanazt csinálja. Van-e fogalma Bibónak, mit jelent az istenes, keresztény vi­lágrend? Véges eszű, gyarló em­beri okoskodásra szeretné felépí­teni a kommunista rendszert, ami minden ízében ingatag, sőt forrongó elveken nyugszik s miután biztos erkölcsi alapja nincsen, a rá épített rendszer békés emberi élet folytatására alkalmatlan! Hiába dicsérik, pro­­pagandáznak mellette, az isten­telenből és rosszból, csak ugyan­az származhatik! A kommunista rendszer erő­szakban, vérben, hazugságban született, az az éltető eleme és abban is fog kimúlni. Akik köz­ben “reálpolitikai” kiegyezést remélnek létrehozni vele, eleve kudai’cra vannak ítélve, mint a jelenleg a rendszer börtönében ülő Bibó István is! Székesfehérvári KISS IMRE MAGYAR TUDÓSOK AMERIKÁBAN. A George Washington Egye­tem “Federalist” című kiadvá­nyában nagy cikket szentel ma­gyar fizikusok egy csoportjának, akik tíz évvel ezelőtt kezdték meg munkájukat az Egyesült Államokban. Dr. Bay Zoltán, dr. Kovásznay László, dr. Papp György, dr-. Pulvári Károly és. dr. Patai Imre munkássága nagyban hozzájárult ahhoz az el­ismeréshez és megbecsüléshez, amelyben ma a magyar tudóso­kat, sőt a diákokat is részesítik az Egyesült Államok egyetemein és tudományos intézeteiben. MAGYAR ATTRAKCIÓK A RINGLING BROS CIRCUSBAN A Ringling Bros (Barnum and Bailey) a világ legnagyobb cir­kusza május 12.-ig játszik a new yorki Madison Square Garden­­ben. Naponta két előadás. A mostani new yorki szerep­lők közt elsőrangú menekült ma­gyar artista művészek szerepel­nek, mint a Szabó testvérek, öt­tagú akrobata szám, Horváth Tibor a fókáival és még egy egész csomó magyar szám. Men­jünk el megnézni őket! Levelek Mélyen Tisztelt Szerkesztő­ség! Fogadják őszinte hálámat és köszönetemet a “Króniká”­­ért, amelyet már óvek óta ka­pok. Az újságot a barátaimnak kézről-kézre adjuk és mindnyá­junknak csak egy kívánságunk van, hogy a Gondviselés mielőbb adja, hogy Ottó őfelsége Örökös Királyunkkal az élen régi Ha­zánkba mielőbb visszatérhes­sünk. Baumann József és társai Biedenkopf, Hessen, Németorsz. LEGÚJABB ELŐFIZETŐK: A. Sz. E. Bruxelles $ 6.00; Mrs. D. M. Peterborough, Eng­land $ 2.00. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi — - friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI — KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York $5.00; B. M. Buffalo $2.00; L. Z. Oldham (Anglia) 20 inter­­naitonal coupon.

Next

/
Thumbnails
Contents