Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)
1958-04-15 / 4. szám
8 KRÓNIKA" “5-w: 1958 április Csak most érkezett el a KRóNIKÁ-hoz volt kiváló munkatársának, rákosi dr, Boross Ferencnek halálhíre. Clevelandban, ahol fizikai munkából tengette életét, miközben szorgosan folytatta angol nyelvtanulmányait, 1956 örökre tragikus november 4.-én titokzatos körülmények között húnyt el. Holtan találták ágyában, gázmérgezés ölte meg. Hitét mélyen átérző, gyakorló katolikus volt. Magányosan, szinte elhagyatottságban élt (halálának híre ezért is jutott el hozzánk ily későn.) Talán a nemzetének újabb tragédiája feletti kétségbeesés vitte sírba a végzetes szörnyű napon? Dr. Boross Ferenc Budapest jogásztársadalmának becsült népszerű tagja és politikailag régi legitimista volt. A második világháborúban mint tartalékos hadnagy Bécsben orosz fogságba esett s amikor a Kaukázusban elszenvedett négy évi orosz fogságból hazatért, nem volt hajlandó letenni az esküt a kommunistáknak s inkább Ausztriába emigrált 1950-ben. Salzburgból írta széles látókörű, éles elméjű cikkeit A IvR6NIKÁ-ba. Különösen az 1944 október 15.-Í magyarországi fejlemények törvényességét cáfolta brilliáns politikai és közjogi érveléssel. Mindvégig sziklaszilárd legitimista volt és Ottó örökös-királlyal a legmelegebb kapcsolatot tartotta fenn. Még számos nem legitimista magyar is rendkívüli becsben tartotta, mert legitimizmusa mellett igazi népbarát, demokratikus ember volt, aki nemcsak elvetett minden szélsőséget, de szókimondóan szembenállt hirdetőikkel. Az Egyesült Államokba 1955-ben érkezett s mindenekelőtt az angol nyelv elsajátítására kívánta koncentrálni magát a nehéz kenyérkereseti munka mellett fennmaradt szabadidejében. Remélte, hogy hamar elsajátítja az angol nyelvet, szellemi pályára Jléphet Amerikában és angol nyelven szolgálhatja a magyar felszabadulás, a korszerűen megújhodott, történelmi Magyarország eszméjét. Mindössze 58 évet élt. Jellem-szilárdságának, emberi kiválóságának és nemes magyar lelkűidének emlékét szívünkbe zárjuk és mintaképül állítjuk ifjúságunk elé. magyar pártpolitika. Hiszen ezektől függ a jövő magyar élet! Pártpolitika! Valamely pártpolitikát majd a nemzet a szabad döntés alkalmával nemzetpolitikává fogja avatni. Addig, amíg ez nem történik meg, minden politikai elgondolás -— amennyiben ezt többen követik és elgondolásaik könnyebb érvényesülése céljából szerves egységbe (pártba, közösségbe, mozgalomba, stb. a név nem fontos) tömörülnek — pártpolitika! Ha nem tömörülnek szerves egységbe, akkor egyéni, de semmi esetre sem “nemzetpolitika”. Egyetértek azonban Jeszenszky i.t. honfitárssal abban, hogy senki részére nem jelent valami különös jogosultságot az a körülmény, hogy őt egyik vagy másik választó kerület megbízta. Először is az a megbízatás már régen lejárt. Másodszor pedig senki külön jogokkal már azért sem rendelkezhetik, mert hiszen egyetértünk abban, hogy majd csak otthon, a nemzet lesz hivatva a jövője ügyében rendelkezni. Itt mindenkinek csak egyéni elgondolásai lehetnek, amellyel majd a nemzet elé lehet állni, volt képviselőnek, vagy egyéb “politikusnak” mint minden más közönséges halandónak egyaránt. Amint én p.o. a legitimizmusban látom a magyar nemzet boldog jövőjét, mások abban látják, hogy a szocialista, kisgazda stb. párt programmja valósuljon meg. (Az ő elgondolásaik — szerintük — éppen ügy nem idejétmúltak, mint szerintem a legitimizmus gondolata), mások viszont egészen új elgondolásokkal jönnek. (Itt szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a legitimizmus — szerintem — nem jelent mást, mint hogy államfőként a törvényes király jöjjön vissza. Emellett a legitimista lehet gazdasági, társadalmi, kultúrális stb. vonatkozásban más-más programm híve.) ★ Mint már mondottam, a jövő magyar élet a pártok politikájától, a belügyi elgondolásoktól függ és alakul. Azért is tartom, hogy az minden lélekben magyarnak maradt magyar emigránst érdekel. Hogy azután azok, akik idegen állampolgárságot vettek fel, ezt a magyar szívügyüket hogyan tudják az új állampolgárságból rájuk háramló kötelességeikkel összeegyeztetni, az rájuk tartozik. Azután szerény nézetem szerint a magyar emigráció, amihez a lélekben magyarnak megmaradt, de az idegen állampolgárságot felvetteket is számítom, ha talán nem is függvénye Magyarországnak, de feltétlenül függvénye a magyar nemzetnek! Ezért, ha valaki a magyar emigráció egységét akarja megteremteni, az igenis, “sandítson hazafelé”, a nemzet otthon lévő szenvedő tagjai felé, akikkel együtt képezzük a magyar nemzetet, nehogy itten olyan egységet kíséreljünk megszervezni, ami nem lenne összhangban azzal az elvvel, hogy a jövő kialakítására csak a nemzet hivatott. Ennek szemelőtt tartásával csak olyan egység valósítható meg, amely a véleménynyilvánítási szabadságot és a szabad pártképzést biztosítja. Ha itt az emigrációban pártok alakulnak, akkor ez azt jelenti, hogy valaki véleményét szabadon nyilváníthatta, és ennek alapján többen szerves egységekbe tömörülhettek. És ez a feltétele a nemzet szabad dönthetésének, tehát nem a nemzet megnyergelése. A nemzet majd megnyergelés nélkül választ a több-kevesebb párt programmjai közül. Felmerülhet az a kérdés, ne várjunk-e különböző elgondolásaink kifejtésével addig, amikor majd a nemzet felszabadul és ne. majd csak otthon alakítsunk-e pártokat. E kérdésre határozott nemmel felelek. Először azért, mert az emigráció egységét valósággal meg szeretném teremteni. Ha eredményt akarok elérni, akkor számolnom kell azzal a ténnyel, hogy vannak az emigráció tagj iából alakult pártok, amelyek semmi szín alatt sem téríthetők el attól, hogy már itt foglalkozzanak a nemzet jövő kérdéseivel v.i. azzal, hogy mily elgondolásokat terjesszenek majd a döntésre készülő nemzet elé. ők tehát semmi esetre sem fognak oly összefogásban részt venni, amelyben demokratikus jogaikról le kell mondaniok. És ezzel lehetetlenné is válnék az egység megteremtése. “Jogaikról” mondtam, mert hiszen _ ők nem tesznek mást, mint ami a nemzet szabad döntésének az előfeltétele! Másodszor nemmel felelek az előbbi kérdésre azért, mert ha más, az én elgondolásaimmal ellentétes elvek alapján készíti elő a nemzet döntését, akkor én is egyidőben való működésre kényszerülök, hogy ne kerüljek eleve hátrányos helyzetbe. Azzal, hogy a különböző pártok a jövőre nézve terveket dolgoznak ki, azzal nem nyergelik meg a rabságban sínylődő magyarságot, hanem módot nyújtanak neki arra, hogy legyen mi között választania. A nemzet majd minden kényszer nélkül, titkos szavazással dönt, hogy melyik elgondolást tegye magáévá. Én már most a legitimizmus mellett fejtek ki tevékenységet és nincs is szándékomban attól eltérni. De éppen úgy elismerem más magyarnak azt a jogát, hogy a saját elgondolása szerint fejtse ki nézeteit és ha szükségesnek látja, és ha akadna kkellő számú hívei, alakítson pártot. És én itt élek egy olyan királyságban, ahol a nemzet már 20 éve a szoc.dem.-pártra bízza a kormányzást. Mind e mellett mily sovinisztán nemzeti érzésüek a norvégek mind. A- mióta itt élek, másképpen is ítélem meg a politikai kérdéseket, mint régebben. Jeszenszky i.t. honfitárs azután idéz egy Ottó kir. hercegtől származó nyilatkozatból, mely a KRÓNIKA f.é. januári szamában jelent meg. Ottó kir. herceg a magyar'trón várományosa, de aki saját kijelentése szerint a magyar trónt csak a nemzet hozzájárulásával akarja elfoglalni. Ő minden magyar királya akar lenni, nem egyik vagy másik párté. Ennélfogva ő nem is vitatkozhatik a jövő politikai kérdéseirü és nem is fejthet ki propagandát bármely irányban. A leendő király magatartása tehát nem lehet azonos e demokratikus jogokkal bíró alattvalóival. Az igaz, hogy a nemzet MAGA fog határozni a saját jövője fölött és majd csak akkor, amikor a nemzet földje fölszabadult. Addigra azonban oly helyzetet kell teremteni, hogy a nemzet lehetőleg rövid időn belül MAGA határozhasson. E- lőbb már láttuk, hogy technikailag miként fog a nemzet döntése lebonyolódni. Én már most szükségesnek látom, hogy a legitimizmus érdekében ^működjek, és biztos vagyok abban, hogy ezzel a magyarság egészét szolgálom, mint ahogyan ellenlábasaim is erről vannak meggyőződve, amikor a maguk meggyőződése mellett fejtenek ki tevékenységet. Amikor mi itt az ^emigrációban különböző elgondolások alapján fejtünk ki tevékenységet, akkor ezzel nem vágunk elébe a nemzet későbbi “SZUVERÉN” elhatározásának, hanem azt csak demokratikus módon előkészítjük, lehetővé tesszük, hogy a nemzet “SZUVERÉNÜL” dönthessen. Szerény meggyőződésem szerint ez nem ráerőszakolása egvik, vagy másik kisebbség aka-TUDJA MÁR, hogy az új vámrendelet lehetővé teszi, hogy bizonyos összeállítású, kitűnő DÁNIAI ÉLELMISZERCSOMAGOK NÁLUNK TOVÁBBRA IS rendelhetők?! Fifth Ave. Public Service Bureau 370 SEVENTH AVE. NEW YORK 1, N.Y. (Room 224) (a West 31.-ik utcánál) UJ TELEFON: LO 5-1517 — FENNÁLL 1936 ÓTAFONTOS: IKKA ÁRLESZÁLLÍTÁSOK 5-TöL —15%-IG ÍRJON UJ IKKA, GYÓGYSZER, DÁNIAI ÁRJEGYZÉKEKÉRT SAI.K POLIO VACCINE 9 c.c. (3 gyermek 3-szori oltására) AJÁNLOTT LÉGIPOSTÁN $15.00
