Krónika, 1958 (15. évfolyam, 3-10. szám)

1958-04-15 / 4. szám

8 KRÓNIKA" “5-w: 1958 április Csak most érkezett el a KRóNIKÁ-hoz volt kiváló munka­társának, rákosi dr, Boross Ferencnek halálhíre. Clevelandban, ahol fizikai munkából tengette életét, miközben szorgosan folytatta angol nyelvtanulmányait, 1956 örökre tragikus no­vember 4.-én titokzatos körülmények között húnyt el. Holtan találták ágyában, gázmérgezés ölte meg. Hitét mélyen átérző, gyakorló katolikus volt. Magányosan, szinte elhagyatottság­­ban élt (halálának híre ezért is jutott el hozzánk ily későn.) Talán a nemzetének újabb tragédiája feletti kétségbeesés vitte sírba a végzetes szörnyű napon? Dr. Boross Ferenc Budapest jogásztársadalmának becsült népszerű tagja és politikailag régi legitimista volt. A második világháborúban mint tartalékos hadnagy Bécsben orosz fog­ságba esett s amikor a Kaukázusban elszenvedett négy évi orosz fogságból hazatért, nem volt hajlandó letenni az esküt a kommunistáknak s inkább Ausztriába emigrált 1950-ben. Salzburgból írta széles látókörű, éles elméjű cikkeit A IvR6NIKÁ-ba. Különösen az 1944 október 15.-Í magyarországi fejlemények törvényességét cáfolta brilliáns politikai és köz­jogi érveléssel. Mindvégig sziklaszilárd legitimista volt és Ottó örökös-ki­rállyal a legmelegebb kapcsolatot tartotta fenn. Még számos nem legitimista magyar is rendkívüli becsben tartotta, mert legitimizmusa mellett igazi népbarát, demokratikus ember volt, aki nemcsak elvetett minden szélsőséget, de szókimondóan szembenállt hirdetőikkel. Az Egyesült Államokba 1955-ben érkezett s mindenekelőtt az angol nyelv elsajátítására kívánta koncentrálni magát a nehéz kenyérkereseti munka mellett fennmaradt szabadidejé­ben. Remélte, hogy hamar elsajátítja az angol nyelvet, szellemi pályára Jléphet Amerikában és angol nyelven szolgálhatja a magyar felszabadulás, a korszerűen megújhodott, történelmi Magyarország eszméjét. Mindössze 58 évet élt. Jellem-szi­lárdságának, emberi kiválóságának és nemes magyar lelkű­idének emlékét szívünkbe zárjuk és mintaképül állítjuk ifjú­ságunk elé. magyar pártpolitika. Hiszen e­­zektől függ a jövő magyar élet! Pártpolitika! Valamely pártpo­litikát majd a nemzet a szabad döntés alkalmával nemzetpoliti­kává fogja avatni. Addig, amíg ez nem történik meg, minden po­litikai elgondolás -— amennyi­ben ezt többen követik és elgon­dolásaik könnyebb érvényesülése céljából szerves egységbe (párt­ba, közösségbe, mozgalomba, stb. a név nem fontos) tömörülnek — pártpolitika! Ha nem tömö­rülnek szerves egységbe, akkor egyéni, de semmi esetre sem “nemzetpolitika”. Egyetértek azonban Jeszensz­ky i.t. honfitárssal abban, hogy senki részére nem jelent valami különös jogosultságot az a kö­rülmény, hogy őt egyik vagy má­sik választó kerület megbízta. Először is az a megbízatás már régen lejárt. Másodszor pedig senki külön jogokkal már azért sem rendelkezhetik, mert hiszen egyetértünk abban, hogy majd csak otthon, a nemzet lesz hi­vatva a jövője ügyében rendel­kezni. Itt mindenkinek csak e­­gyéni elgondolásai lehetnek, a­­mellyel majd a nemzet elé lehet állni, volt képviselőnek, vagy e­­gyéb “politikusnak” mint min­den más közönséges halandónak egyaránt. Amint én p.o. a legi­timizmusban látom a magyar nemzet boldog jövőjét, mások abban látják, hogy a szocialista, kisgazda stb. párt programmja valósuljon meg. (Az ő elgondo­lásaik — szerintük — éppen ügy nem idejétmúltak, mint szerin­tem a legitimizmus gondolata), mások viszont egészen új elgon­dolásokkal jönnek. (Itt szüksé­gesnek tartom hangsúlyozni, hogy a legitimizmus — szerin­tem — nem jelent mást, mint hogy államfőként a törvényes király jöjjön vissza. Emellett a legitimista lehet gazdasági, tár­sadalmi, kultúrális stb. vonatko­zásban más-más programm hí­ve.) ★ Mint már mondottam, a jövő magyar élet a pártok politiká­jától, a belügyi elgondolásoktól függ és alakul. Azért is tartom, hogy az minden lélekben ma­gyarnak maradt magyar emig­ránst érdekel. Hogy azután azok, akik idegen állampolgárságot vettek fel, ezt a magyar szív­ügyüket hogyan tudják az új állampolgárságból rájuk háram­ló kötelességeikkel összeegyez­tetni, az rájuk tartozik. Azután szerény nézetem szerint a ma­gyar emigráció, amihez a lélek­ben magyarnak megmaradt, de az idegen állampolgárságot fel­­vetteket is számítom, ha talán nem is függvénye Magyarország­nak, de feltétlenül függvénye a magyar nemzetnek! Ezért, ha valaki a magyar emigráció egységét akarja meg­teremteni, az igenis, “sandítson hazafelé”, a nemzet otthon lévő szenvedő tagjai felé, akikkel e­­gyütt képezzük a magyar nem­zetet, nehogy itten olyan egy­séget kíséreljünk megszervez­ni, ami nem lenne összhangban azzal az elvvel, hogy a jövő kia­lakítására csak a nemzet hiva­tott. Ennek szemelőtt tartásá­val csak olyan egység valósít­ható meg, amely a vélemény­nyilvánítási szabadságot és a szabad pártképzést biztosítja. Ha itt az emigrációban pártok alakulnak, akkor ez azt jelenti, hogy valaki véleményét szaba­don nyilváníthatta, és ennek a­­lapján többen szerves egységek­be tömörülhettek. És ez a felté­tele a nemzet szabad dönthe­­tésének, tehát nem a nemzet megnyergelése. A nemzet majd megnyergelés nélkül választ a több-kevesebb párt programm­­jai közül. Felmerülhet az a kér­dés, ne várjunk-e különböző el­gondolásaink kifejtésével addig, amikor majd a nemzet felsza­badul és ne. majd csak otthon alakítsunk-e pártokat. E kérdés­re határozott nemmel felelek. Először azért, mert az emigrá­ció egységét valósággal meg sze­retném teremteni. Ha eredményt akarok elérni, akkor számolnom kell azzal a ténnyel, hogy van­nak az emigráció tagj iából ala­kult pártok, amelyek semmi szín alatt sem téríthetők el attól, hogy már itt foglalkozzanak a nemzet jövő kérdéseivel v.i. az­zal, hogy mily elgondolásokat terjesszenek majd a döntésre ké­szülő nemzet elé. ők tehát sem­mi esetre sem fognak oly össze­fogásban részt venni, amelyben demokratikus jogaikról le kell mondaniok. És ezzel lehetetlen­né is válnék az egység megte­remtése. “Jogaikról” mondtam, mert hiszen _ ők nem tesznek mást, mint ami a nemzet szabad döntésének az előfeltétele! Má­sodszor nemmel felelek az előb­bi kérdésre azért, mert ha más, az én elgondolásaimmal ellenté­tes elvek alapján készíti elő a nemzet döntését, akkor én is egyidőben való működésre kény­szerülök, hogy ne kerüljek eleve hátrányos helyzetbe. Azzal, hogy a különböző pártok a jövőre néz­ve terveket dolgoznak ki, azzal nem nyergelik meg a rabságban sínylődő magyarságot, hanem módot nyújtanak neki arra, hogy legyen mi között választania. A nemzet majd minden kényszer nélkül, titkos szavazással dönt, hogy melyik elgondolást tegye magáévá. Én már most a legi­timizmus mellett fejtek ki tevé­kenységet és nincs is szándé­komban attól eltérni. De éppen úgy elismerem más magyarnak azt a jogát, hogy a saját elgon­dolása szerint fejtse ki nézeteit és ha szükségesnek látja, és ha akadna kkellő számú hívei, ala­kítson pártot. És én itt élek egy olyan királyságban, ahol a nem­zet már 20 éve a szoc.dem.-párt­­ra bízza a kormányzást. Mind e mellett mily sovinisztán nemzeti érzésüek a norvégek mind. A- mióta itt élek, másképpen is íté­lem meg a politikai kérdéseket, mint régebben. Jeszenszky i.t. honfitárs az­után idéz egy Ottó kir. herceg­től származó nyilatkozatból, mely a KRÓNIKA f.é. januári szamá­ban jelent meg. Ottó kir. her­ceg a magyar'trón várományosa, de aki saját kijelentése szerint a magyar trónt csak a nemzet hozzájárulásával akarja elfog­lalni. Ő minden magyar királya akar lenni, nem egyik vagy má­sik párté. Ennélfogva ő nem is vitatkozhatik a jövő politikai kérdéseirü és nem is fejthet ki propagandát bármely irányban. A leendő király magatartása te­hát nem lehet azonos e demok­ratikus jogokkal bíró alattvalói­val. Az igaz, hogy a nemzet MA­GA fog határozni a saját jö­vője fölött és majd csak akkor, amikor a nemzet földje fölsza­badult. Addigra azonban oly helyzetet kell teremteni, hogy a nemzet lehetőleg rövid időn belül MAGA határozhasson. E- lőbb már láttuk, hogy technikai­lag miként fog a nemzet döntése lebonyolódni. Én már most szük­ségesnek látom, hogy a legi­timizmus érdekében ^működjek, és biztos vagyok abban, hogy ezzel a magyarság egészét szol­gálom, mint ahogyan ellenlába­saim is erről vannak meggyő­ződve, amikor a maguk meggyő­ződése mellett fejtenek ki te­vékenységet. Amikor mi itt az ^emigráció­ban különböző elgondolások alap­ján fejtünk ki tevékenységet, ak­kor ezzel nem vágunk elébe a nemzet későbbi “SZUVERÉN” elhatározásának, hanem azt csak demokratikus módon előkészít­jük, lehetővé tesszük, hogy a nemzet “SZUVERÉNÜL” dönt­hessen. Szerény meggyőződésem szerint ez nem ráerőszakolása e­­gvik, vagy másik kisebbség aka-TUDJA MÁR, hogy az új vámrendelet lehetővé teszi, hogy bizonyos összeállítású, kitűnő DÁNIAI ÉLELMISZERCSOMAGOK NÁLUNK TOVÁBBRA IS rendelhetők?! Fifth Ave. Public Service Bureau 370 SEVENTH AVE. NEW YORK 1, N.Y. (Room 224) (a West 31.-ik utcánál) UJ TELEFON: LO 5-1517 — FENNÁLL 1936 ÓTA­FONTOS: IKKA ÁRLESZÁLLÍTÁSOK 5-TöL —15%-IG ÍRJON UJ IKKA, GYÓGYSZER, DÁNIAI ÁRJEGYZÉKEKÉRT SAI.K POLIO VACCINE 9 c.c. (3 gyermek 3-szori oltására) AJÁNLOTT LÉGIPOSTÁN $15.00

Next

/
Thumbnails
Contents