Krónika, 1957 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1957-04-15 / 4. szám
6 “KRÓNIKA" 1957 április. jogosan lázadtak fel a nemzetközi békekötést be nem tartó muszkák ellen! 6. Ha úgy tetszik, hát legyen: jogos forradalom, avagy ellenforradalom is! Ehhez joga volt a magyarságnak, amit a muszkák is helyben hagytak 1947-ben Párizsban, a győző nagyhatalmakkal együtt! A nemzetközi jogtalanságokat a bolseviki-hatalmaskodók követték el, sorozatosan a magyarság ellen, amikor 90 nap után után nem hagyták el Magyarország szabadnak és függetlennek deklarált területét: amikor jogtalanul taposták le az UN tag-államnak nemzetközi jogait; amikor a nagyhatallmak tudta és engedélye nélkül, felrúgva a párizsi békét, kényszeritették bele a varsói paktumba, amelyet ismét, csak ők rúgtak fel és játszottak ki, mert nem külső ellenség támadta meg, újra csak a varsói paktumban biztosított magyar jogokat! 7, Hasonló dolgok zajlottak le: Vietnamban, Egyptomban, mikor elűzte a nép Farukot és jött Neguib, majd Nassers ezt a muszkák habzó, véres szájjal kiáltották ki népakaratnak, jogosnak és mindenkivel elismertették! REKVIEM ESZTEHÁZY JÁNOSÉRT. Gróf Eszterházy János, a Csehszlovákiához kényszeritett magyarság vezetőjének, aki a csehszlovákiai mirovi börtönben, tizenkét év szenvedés után, március 8-án halt meg, a new yorki Szent István r. kát. egyházközség rekviemet tartott. Az ünnepélyes gyász-szentmisét Ft. Szlezák Imre plébános mutatta be. A gyászünnepélyen a magyarság vallás- és pártkülönbség nélkül nagy számban vett részt. KANADAI HELIKON. Torontóban nagy érdeklődés mellett tartották meg a Magyar Helikon közgyűlését. Hornyánszky Miklós elnök ismertette a Helikon elmúlt esztendei működését. Bejelentette, hogyi a Helikon uj angol nyelvű előadássorozatát a kanadai külügyminiszterről "Lester Pearson Lectures’’ cimen indítják meg. A kanadai külügyminiszter ezt a megtiszteltetést köszönettel tudomásul vette. A Helikon ezzel a határozattal maradandóan akarta kifejezni háláját a kanadai államférfi iránt, aki a magyar szabadságharc idején többször oly határozottan sikraszált a magyar nép mellett. A Helikon a tisztujitás során elnökké ismét Hornyánszky Miklós professzort, alelnökké dr. Torzsay-Biber Gyulát, központi titkárrá Borsi Tivadart, torontói titkárrá Hamvas Józsefet választotta meg. A különféle bizottságokban helyett kapott a Kanadában most letelepedett Kerecsendi Kiss Márton és a Helikon külföldi tagjai közül bizottsági elnökké választották dr. Szalay Jeromos professzort (Páris), dr. Gábriel Asztrik professzort (Notre Dame, USA), Wass Albertet (Astor, A tyukeszü bolsik emlékező tehetsége a nyulfarkánál is rövidebb, amikor magyar ügyekről, magyar jogokról és magyar Szabadságharcról van szó! De a jog és az igazság, jog és igazság maradt, akkor is ha minden erkölcsöt tagadó, a maguk féktelen ragadozását jogosnak hirdető imperialisták a moszkvai hazugok és sánta kutyák! Utolért benneteket a szabad nagyvilág és hazugságaitok felett megdördültek az ég villámai a népek szabad szavában! Ez az Isten szava lesz! Mindszenty biboros-hercegprimást, a szabad magyar nemzet szabadította ki börtönötökből, ahova jogtalanul és álnokul elpusztulni kényszeritettétek és 8 évig embertelenül kínoztátok! Ti, aljas és gálád hazaárulók, ne emlegessetek “jogos elitélést" "hátralevő börtön”, "pápai parancsokat," mert Mindszenty ártatlan, nagy magyar és minden szava Ítélet ellenetek! Nem sokáig lesz már Budán, kutyavásár! Mindszenty biboroshercegprimás pedig a nagyvilág szivében várja jogainak napvilágra kerülését! (PSZY) Florida), Krúdy Ferencet (Buenos Aires), dr. Harsányi Andrást (USA). A Magyar Helikon tiszteletbeli elnökei dr. Eckhardt Tibor és Kresz Géza professzor. A SZABADSÁGHARC TÖRTÉNETE. A Free Europe Press kiadásában megjelent a magyar forradalom és szabadságharc története a hazai rádió-adások tükrében. A 374 oldalas kiadvány az 1956 október 23 és november 4-ike közötti rádióadásokat teljes terjedelmükben, mig november 4-ike után csak a szabadságharcos rádióadá sokat tartalmazza. Nem tartalmaz magyarázatokat, mert szerkesztői nem kívánták a forradalom és szabadságharc csodálatos eseményeinek egységét megtörni. így nemcsak lebilincselő olvasmány, de pótolhatatlan dokumentációs anyag is. Megrendelhető 2.50 dollár beküldése ellenében. Az Észak- Amerikában és Kanadában lakók csekken vagy money-orderen, mig a többiek nemzetközi postautalványon küldjék be a jelzett összeget. Szabadságharcosok a kiadványt díjmentesen kapják nevük és címük beküldésével, valamint annak megjelölésével, hogy az illető szabadságharcos. Amennyiben megalakult Szabadságharcos Szövetségek beküldik tagjaik nevét és címét, úgy azok részére a kiadványt minden további nélkül postázzuk. Megrendelési cim: Free Europe Press, co. L. Varga, 2 Park Avenue, 26th floor, New York 16, N. Y. * * * Megrendelési cím: Kanadában Hungarian Helicon, 1578 Eglinton Ave. West, Toronto, Ont. A kommunizmus története Irta: TARCZ SÁNDOR. Beria a titkosrendőrséggel a háta mögött félelmetes erőt jelentett. Viszont a rehabilitált Zhukovval is számolni kellett. Az erők ily kiegyenlítődése következtében a minisztertanács elhatározta, hogy Stalin utódja Malenkov lesz. Valamennyien belátták, hogy az átmeneti időben belső nyugalomra lesz szükség, különben az egész szovjet rendszer megrázkódik, Molotov?? Az elmúlt években mint külügyminiszter, nagykövet sokat tartózkodott külföldön. Nem tudott magának olyan generációt felnevelni az if jakból, amelyre támaszkodhatott volna. Azután már Stalin mellett neki is jutott nagy szerep. 1930-ban a szovjet kormány címzetes feje volt: a népbiztosok tanácsának elnöke (ma miniszterelnök). Azután valahogyan eljátszotta a szerepet, hogy Stalin után ő legyen a párt főtitkára, vagy miniszterelnök. Kiöregedett, magára maradt. Körülötte csupa törtető ifjú nyüzsgött, Gromyko, Malek, Shepilov, akik arra vártak, hogy a szintén öreg Vishinsky és Molotov helyét elfoglalhassák. • • • Lezárult a Stalin korszak. A miniszteri tanács úgy határozott, hogy az uj kormány feje George M. Malenkov lesz, egyúttal a párt központi bizottsága elnökségének első titkára: miniszterelnökhelyettesek: Lavrenti Beria, Nikolai A. Bulganin, mint honvédelmi mimint külügyminiszter, Nikolai A. Bulganin, mint honvédelmi miniszter és Lázár M. Kaganovics tárcanélküli miniszter. A Párt Központi Bizottságának elnökségében helyett foglaltak a fentieken kívül Klementi I. Voroshilov, Nikita S. Khrushchev, Anastas I. Mikoyan és nehány kevésbbé ismert fiatalabb ember. Március 15-én Malenkov bejelentette, hogy a Legfelsőbb Szovjet Elnökségének feje Voroshilov marsall lett, amely pozíció megfelel olyan címzetes elnöki állásnak, mint amilyent Franciaország elnöke tölt be. Március 27-én a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége amnesztia rendeletet adott ki, amelynek eredményképpen férfiak, nők és gyermekek százezrei nyerték vissza szabadságukat és fizetett munkához való jogukat. Ugyanebben az évben a Szovjet jóváhagyásával megkötötték a koreai fegyverszünetet. A Szovjet uj urai a békés együttműködést hangoztatták és noha Malenkovot, mint miniszterelnök leváltották, a Nyugat felé közeledés megkezdődött. A genfi tárgyalások, az osztrák békeszerződés abba az álomba kezdte ringatni az emberiséget, hogy uj, békés korszak következik, nem lesz háboru.Amit az elmúlt esztendőben átéltünk, józanitó hatással volt mindenkire. A Szovjet Stalin nélkül de az ő szellemében továbbra is a világhatalomra törekszik. Erről tanúskodik Khrushcevnek ez a vészjósló mondása, amit a külföldi diplomaták arcába vágott tavaly egy fogadó estélyen: “WE SHALL BURY YOU” (Még eltemetünk titeket!) • • » Most pedig visszatérünk Stalinhoz. Boris Shub és Bernard Quint szerkesztésében a new yorki SWEN Publication Mo., Inc. kiadásában megjelent egy 184 oldalas képesalbum “SINCE STALIN” címmel, amelynek 29-ik oldalán egy csoportkép az 1917 vagy 1918 évben elfogott cári csendőrség és az Okhrana titkosrendőrség tagjait mutatja. Közöttük volt Miron Chernomazov, a titkosrendőrség kéme, a Stalin által alapított Pravda cimü bolseviki újság volt szerkesztője, akivel Stalin 1912-ben, Szibériába való deportálása előtt együtt működött. Amikor ezt a könyvet átnéztem, az a gondolat ötlött eszembe, hogy ki kellene kutatni, él-e ez az ember, vagy ha nem él, mikor és miért végezték ki? Sajnos, kutatásaimnak semmi eredménye nem volt, mert a Szovjet első éveinek irodalma, amely ennek az embernek a további sorsáról beszámolhatott volna, az amerikai könyvtárakban nem lelhető fel, A könyv szerzői maguk is elismerték, hogy kutatásaik során, amelyek sok országban folytak, számos nyomravezető irat már megsemmisült. Közkönyvtárakban talált könyvekből kitéptek oldalakat a szovjet megbízottai, nehogy valamilyen terhelő adat juthasson illetéktelenek kezébe. Amikor a moszkvai nagy perekről kiadott angol nyelvű hiteles fordítást tanulmányoztam, gyanús volt előttem, hogy Stalin az ő legközelebbi munkatársait sok esetben azon vád alatt végeztette ki, mert a cári időkben a titkosrendőrség besúgói voltak. Honnan tudhatta ezt ő, ha csak nem tartozott közéjük. Chernomazov nemcsak a bolseviki pártnak volt tagja, nemcsak a Pravdát szerkesztette, tehát Stalinnak igen közeli ismerőse, de ugyanakkor a rendőrségnek fizetett kéme volt. Feltehető tehát, hogy Stalin ezen a téren is együttműködhetett vele. Az első pillanatra fantasztikusnak látszódott ez a feltevésem, de arra gondolva, hogy a cári rendőrség visszatérésével Stalin valamennyi munkatársát ugyanaz a sors érte volna, mint később Stalin idejében nem adtam fel ezt a gondolatot. Stalin félt, hogy bolseviki társai közül valaki ismeri az ő múltját. Ezért a vele egyidős, vagy nálánál öregebb bolseviki vezéreket Molotov, Vishinsky, Mikoyan és Bulganin kivételével kivégeztette. A négy idősebb kortárs csak azért maradhatott életben, mert Stalint csak akkor ismerték meg, amikor őt az 1917. évi februári forradalom kiszabadította. • • • A “LIFE” cimü amerikai képes folyóirat 1956 április 23-iki száma leközölte fényképben az OKHRANA levelét, amely arról ta-
