Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-01-15 / 1. szám
10 “K R Ó N I K A” 1956 janu'ár. állított össze Doráti Antal karnagy honfitársunk, aki második éve irányítja a nagynevű minneapolisi zenekart. A teljes programmoí Bartók Béla géniuszának és halhatatlan muzsikájának szentelte. Erdélyi néptáncok, Este a falun, Medve tánc, Melódiák, Kanász tánc és Suit 2. Opus 4. a magyar lélek ősi világát, tudatalatti mélységeit és meglepő harmóniáit tárta fel. Az ezres hallgatóság megbüvölten hallgatta Bartók zseniális vakmerőségeit, ahol az évezredes küzdelmek, bánatok, szilaj kitörések, elhaló búskomorság villámlottak, valami teljes uj és lenyűgöző harmóniában. Egy ezeréves nemzet hegyei, pusztái, sokat szenvedett hősi népe tárja fel színes és megrázó élményéit. Csattognak a hegyek magasai, tilinkózik a pásztor, mesél a delibábos róna, ezüsthangon csobognak patakjaink és mint sodró ár zug a Tisza. S mindezt magába szívja és lelkében átöleli, feloldja és kiénekli a magyar föld ősi fia, színes képzelet világának sziporkázó erejével. Nincs bennük mesterkéltség, minden őszinte és mély, ahol az ember elsírja szivének, lelkének hamvas titkait. Magyar lélek, ősi üzenet a Kárpátok áldott öléből: a nagyvilágnak! Doráti Antal a képzettség és technika kiemelkedő magasán áll! Világviszonylatban is az elsők között villan mesteri pálcája, amelynek ritmusaiban és finom vonalaiban az igazi, nagymüvész szelleme, szive és ereje varázsolja elénk a legnagyobb alkotók és művészek muzsikás-világát! Biztos technika, anyagot uraló precizitás, megbabonázó eggyéforradás a karral, uraló átélés, magával ragadó lendület, a legfinomabb pianissimokat kiéreztető szív és finomság. Elegáns alakja, mint mágikus mester inti be, hajlítja magasságok és mélységek felé muzsikusait s mint vulkánikus erő emeli viharok és tragédiák titkos szakadékain keresztül hatalmas orchesztráját és a megbüvölt hallgatóságot! Dorati ma, a nagy világváros szivében él, ahol a művészi küldetése mellett magyar érték és néma propaganda! A Bartók-estre meghívták Anda Gézát is, aki Brahms Op. 83. Num. 2. kisérte zongorán. Technikai virtuozitás, lenyűgöző biztonság és brilliáns megéreztetés jellemzik, ezt a fiatal budai művészt. Jobb magyar propagandát és maradandóbb magyar-lélek megmutatást nem tudunk elképzelni! A politizálás helyett, talán ezen az utón, sokkal többet érhetne el a hontalan magyarság! Négy teológiai tanárral voltam, akik skótok és irek voltak. Megfogták kezemet és fájó részvéttel mondották: “kár értetek, mert igen tudtok!” Lefutottam és boldogan szorítottam meg Doráti kezét: “Köszönöm Mester, ezt a felejthetetlen estét!” A gratulálok koszorújában állt és mosolyogva kérdezte: “szép volt?” Könnyeim indultak meg és kifordulva, csak ennyit mondottam: “megmutatta, igaz magunkat!” Ez a munka: nagy nemzet-mentés! (PSZY) Egy betiltott lap feltámadása Irta: SOMSSICH LÁSZLÓ Himalája üzenete Genfnek... Urallak Föld és nagy, kemény szirtjeim A halál-szagu embernek titkai! Pedig bensőmben, oly ős tüzek égnek, Még nem is fáradtak, csak igen mélyek: Mint a bus népek! Büszke még fejem, mint hófödte orom, Itt, már a csillag is közelebb oson, A Hold fénye bágyadt, néha, itt pihen. A Föld csúcsa vagyok, néma és rideg: Istenes liget! De ha megbosszant a gőgőtők nagyon. S a népek-jaja, mint vihar ostromol, E lepke-táncra, egyszer megindulok , . . Mit vártok akkor, Ti emberek, Nagyok: Ha lezúdulok?! Chaska, 1955 november. P. SZELÉNYI. ÉGI SZŰZ VIRÁG. Két hétig ültem az orgonánál reggeltől estig és idegen dallamok között kutatott kezem, mikor az orgonás nővér egy derűs hétköznap reggelen föllapozta előttem a könyvet: “Holnap ezt fogjuk énekelni” . .. Nézem a címet: O most holy one . . . Nyúlok utána, próbálgatom, a kezem oly könnyedén szalad a ritmus után ... Oly ismerős ... Újrakezdem s felsikolt szivem, hiszen ezt ismerem, persze ismerem: Égi Szüzvirág, áldjon a világ Téged ó Szűz Mária, gyönyörű virág . . . Valami melegség fut le az arcomon s a torkomból halkan feltör a sirás: Ó hát elkísértél ide is te drága kéz, te drága dallam, égi méz... ANYÁM KÉPE ELŐTT. Egy fénykép függ az ágyam felett, elnézem sokszor órákon át és szivembe vésem mindörökre bájos, szelid-szép mosolyt. Fehér ruhában, mirtuszos hajjal, csendes mosollyal néz felém, lágyan, kedvesen, álmodon és egy kis bánat ül szemén. Itt szoktam csendben imádkozni és sírni is, ha fáj nagyon szomorú, bus árvaságom, a szivem és a bánatom. A képről ilyenkor biztatón tekint le rám szép, jó anyám, .— s én megbékélt mosolygással megyek tovább a Golgotán. * * * KÖNNYŰ LÁSZLÓ, az ismert, jeles katolikus iró és költő, aki mint menekült 1949-ben jött az Egyesült Államokba és jelenleg St. Louisban (Mo.) szolgálja a magyar ügyet, most ünnepelte irodalmi munkásságának húsz éves jubileumát. Ez alkalomból a “St. Louis és Vidéke” hetilap külön mellékletben közölte több kitűnő költeményét és más írását és az amerikai magyarság széles köreiből keresték fel lelkes jókivánatokkal, melyekhez a Krónika is őszinte szívvel csatlakozik. A kanadai és amerikai magyar hitbuzgalmi lapok közül egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a már otthon is sokat olvasott SZÍV újság. A SZÍV újságot még az első világháború előtt, két jezsuita pap alapította: e nagyemlékű Bangha Béla és Biró Ferenc pater, utóbbi hosszú évekig jezsuita tartományfőnök. Neveik a katolikus magyar renaissanceal elválaszthatatlanul egybe vannak kötve. A SZÍV az ő révükön érte el a heti százezer példányt, amivel valamennyi magyar lap között harmadik helyen szerepelt. ® * ® A bolsevista rendszer Magyarországon az egyik legkomolyabb ellenfelének a jezsuita rendet tekintette. Függetlenül attól, hogy a budapesti Mária utcai jezsuita rendház, vallásra és származásra való tekintet nélkük rejtegette az üldözötteket, a jezsuita rend elnyomásánál a kommunisták még a hírhedt “szalámi taktiká”-t sem vették igénybe. A Magyarországon működő kb. 200 jezsuita szerzetes közül közel 50-nek kellett vándorbotot a kezébe venni s külföldre menekülni s a megmaradtak közül ma még mindig közel tizen vannak börtönben. A világon közismert fegyelmezett szervezettségeknél fogva azon ban a jezsuiták a katolikus magyar hitéletnek idekünn hamarosan legfőbb támaszává váltak. A rendnek ma már Montrealban (Kanadában) önálló magyar noviciátusa van s ott találjuk a jezsuita atyákat mindenütt, ahol magyar települések és iskolák vannak. * * * Ennek a közismert jezsuita agilitásnak egyik gyakorlati eredménye idekünn a SZÍV újraalapítása. A lap (371 Watson Street, Buffalo 12, N. Y.) immár harmadik évé újra bekopog a katolikus magyar hívők ajtjaján, egyre növekvő példányszámban, (tudomásunk szerint ma kb. 3.550.) Tartalomban és kivitelben nem marad el a régi SZIV-től s évenként egy rendkívül ízléses, szép kivitelű naptárral lepi meg olvasóit. Az 1956. évi naptárt a napokban hozta meg nekünk a posta. A katolikus hívőknek rendkívül megfelelő naptárból kitűnik különösen a volt jezsuita magyar provenciális, Borbély István S. J. “X. Szent Piusz Pápa” cimü cikke; a naptár és a lap szerkesztőjének, Zrínyi Józef S. J. a KALOT- ról (Katolikus Agrár Legényegyletek Országos Társasága) irt tanulmánya és a volt kínai magyar missziós páternek, Cser László S. J. három novellája. FIGYELEM! Kiadóhivatalunk uj cime: 370-7th Ave., Room 224, OLVASÓINK FIGYELMÉBE! ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni, A couponok minden ország postahivatalaiban kaphatók. (Itten a posta darabonként 8 cent értékben váltja be.) Kéziratokat nem adunk vissza. Küldeményekért felelősséget nem vállalunk.
