Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-07-15 / 7. szám
' 1956 julius. “KRÓNIK A” 9 jt területre ugy, mint EGYSÉGRE. Kellemetlen lenne minden egyes alkalommal megemlíteni azokat a különböző államokat, melyek PILLANATNYILAG ennek az egységnek egyes részeit birtokolják. Ennélfogva megtartottuk a régi történelmi nevet: MAGYARORSZÁG és általában nem vesszük figyelembe az 1927-es nem állandó határokat.” I. Gordon Childe, a tudós véleményét követve, tanulmányunkban mi is az"Ezeréves Magyarország" történelmi nevét fogjuk használni a Kárpátmerence jelölésére. I. G. Childe: "The Danube in Prehistory” Preface V. lap. (Folyt, köv.) Két ember sorsa Irta: SOMSSICH LÁSZLÓ. Az egyik parasztember volt. 'Alföldről való. Néhány holdas gazda. Nehéz munka, tanulás és álmatlan éjjelek erőfeszítése tükröződött arcán. Még most is emlékszem nyugodt tekintetére, mosolyára, arra a sajátos varázsára, [mely őt legjobban jellemezte. Emez előkelő magyar főúri család leszármazottja. Dunántúli. Somogyi. Nagy műveltségével, két 'diplomával, — a gazdaságival a föld művelésére, a jogi doktorájtussal az emberi ügyek intézésére !»— egyike az ország legismertebb gazdáinak. Magános ember. Mindketten barátaim voltak. Az plsőt, azt aki Hódmezővásárhelyről jött, jobban ismertem és igy (közelebb állt hozzám. A másikkal Csak néha találkoztam. De egyformán becsültem, szerettem őket. Amikor egymásután mindketten elmentek, hogy számot adjanak Istennek földi életükről, de sziveden ott lettem volna én is ennél a Végső számot adásnál: az ő jóságuk és tisztaságuk sok alól talán engem is felmentett volna. i I. "A magyar falu nincstelen parasztjainak nincstelen ügyvédje Volt” — mondja róla egy volt képviselő barátja. Mert Keresztes {Tamás, a tanyák népének embere Volt. A tanyák népéből jött. Onnan, ahol a nélkülözés, a lemondás es a csalódás kovászával sül meg a napi kenyér. Parasztszármazájsára Keresztes Tamás mindig büszke maradt. Amikor kertgazidálkodással a vásárhelyi parasztság előtt forradalmárnak tűnik, amikor egyre emelkedő népszerűsége révén törvényhatósági, majd parlamenti képviselő lesz, mindig Ugyanaz az öntudatos, nem alkuvó, Istenfélő paraszt, akin a kommunista rendszer nem tud változtatni. így kerül be, kisgazdapárti programmal, a Sieged-Hódmező- Vásárhelyi listán, a magyar képvi- Selőházba. Tildy Zoltán, a “magyar népi demokrácia” akkori "elnöke” Hódmezővásárhelyen ra az éjjeli dőzsölésekre, melyeken Rákosi és társai a nemkommunista képviselőket a harc kilátástalanságáról kívánják meggyőzni, a kommunisták megtámadják. Egy alföldi parasztgyülésen, — Keresztes akkor már a Magyar Függetlenségi Párt egyik alapitó tagja, miután a Kisgazda Párt akkori vezetősége kizárja soraiból — az egyik kommunista kortes egy bicikli pumpával támad a védtelen Keresztesre és egy hatalmas ütéssel a gégéjét töri el. Ezért beszél majd néha hibásan később. Ilyen ember, ilyen hős volt Keresztes Tamás. Amikor volt képviselő barátja, akinek karjaiban hal meg, elkezd beszélni róla, a megindultságtól nem jutok szóhoz. Egyszerre csak újból előttem áll, amint a Passaic-i, (N. J.) Tisza vendéglőből vissza kisér az autóbusz megállóhoz s addig nem enged el, amíg be nem szállók a New Yorkba induló kocsiba. Közben megmagyarázhatatlan belső lázzal, az ország és az emigráció reménytelennek látszó sorsáról beszél, vívódik magával: lázasan keresi a választ: — "viszont fogom-e látni az én kis tanyámat?” Szabad idejében szeretetcsomagokat csomagol a magyar menekülteknek; a hibás ruhaneműt maga foltozza és vasalja ki. Gyári munkás és, habár a halálos kór, a gyomorrák, egyre jobban elhatalmasodik rajta, nem akar hallani róla, hogy kórházban maradjon. Egy jóbarátja ápolja önfeláldozóan. 1952 junius végén mégis véglegesen kórházba szállitják. Állapota egyre rosszabbodik. Julius 16-án arra kéri hü barátját, hogy maradjon vele aznap éjjel. Úrvacsorát vesz magához és lelkészétől, Rácz Györgytől ugy búcsúzik, hogy annak könnyek jönnek a szemébe. Külön búcsúzik el a katolikus plébánostól. Ez annyira tiszteli őt, hogy valahányszor arra jár, mindig felkeresi. Keresztes Tamás utolsó szavai is bocsánatot kérők: . . . ugye elrontottam születésnapodat? De én már holnap a jó Istennél imádkozom érted . . .” mondja hü társának, a kommunista ellenes harcokban megedzett barátjának. Hajnaltájt hal meg; az égi angyalok viszik lelkét a Mindenható elé. Koporsóját volt menekült képviselők viszik ki a sirhoz. Nagyon sokan búcsúznak el tőle. II. Hunyady Imre gróffal, első ízben, sok-sok évvel ezelőtt, Magyarországon, a Hunyadiak kéthelyi birtokán, édesatyja, néhai Hunyady József, a monarchia utolsó főudvarmesterének kéthelyi kastélyában találkoztunk. Hunyady József az egyik legnemesebb és legjobb szivü embere volt az országnak. A királyi háznak kevesen voltak nála hivebb és áldozatosabb tisztelői. Hunyady Imre atyja nyomdokaiban járt. Nagyon sokat tanul, állandóan dolgozik: rövidesen az ország legjobb gazdái között szerepel. A napi politikától irtózik. Szociális érzéke annél fejlettebb. A negyvenes években elsőnek ajándékoz székházat a jezsuita Kerkai pater vezetése alatt álló Katolikus Agrár Legényegyletek Társaságának, Balatonszemesen. Perkátai birtokán először a cselédházakba vezeti be a villanyt és csak azután a kastélyba. A környékbeli parasztság ezért aztán a szivébe is zárja. Alkalmazottait még az emigrációból is támogatni fogja, pedig igen szerényen él idekünn. Amikor kommunista nyomásra menekülnie kell, egyszál ruhában és egy kézitáskában viszi magával a legszükségesebbet. A hosszú évszázadokon át összegyűjtött családi ékszer fosztogatók martaléka lesz. Hunyady Imre, a magyar urnák egyik legutolsó és egyik legigazibb megtestesítője, soha sem fog, sem az elveszett birtokról, sem pénzről, vagy hatalomról beszélni. Amikor arisztokrata származását hozzák majd jóakaratuan szóba előtte, Hunyady ugyancsak élesen fogja elhallgattatni őket. Senkinél sem akar, sem több, sem kevesebb lenni. Itt Amerikában éppen olyan gyári munkás, mint a volt tábornok, képviselő, újságíró, vagy parasztember. * # « New Yorkban egy magyar diplomata özvegyénél találkoztunk először. Az amerikai történelmi nevű családok egyik legismertebb leszármazottja, akinek nevét a magyarok ezrei emlegetik hálával, kifogástalan magyarsággal beszél velem. Amikor Hunyady Imre bejön a szobába, tekintetében egyszerre csak féltés, szavaiból végtelen tapintat érződik ki feléje. Asszonyi ösztönével talán ő érzi járt azidőtájt. A fogadó bizottság élén Keresztes Tamás ezekkel a szavakkal fogadja: "Elnök ur, arra válaszoljon kérem, hogy mi lett a Kisgazda Párt régi vezetőivel?” iTildy arca lángba borul. “Nem azért jöttem ide, hogy ilyeneket kérdezzenek tőlem” válaszolja s Keresztes Tamás egykedvűen hátat fordít az ünnepelt “elnöknek”. Rákosi kommunistáinak igy hamar az egyik legyülöltebb ellenfelévé Válik. Amikor nem fogadja el a kommunista vezér meghívóit azok-Fifth Ave. Public Service Bureau 370 SEVENTH AVE. NEW YORK 1, N. Y. (Room 224) TELEFON MURRAY HILL 4-1818 CH 4-3518 IKKA VÁMMENTES CSOMAGOK MAGYARORSZÁGBA. Szeretettel szolgáljuk a magyarságot vámmentes csomagküldésre Magyarországba. Vámmentesitő jegyek szintén kaphatók, valamint csomagküldés Europa minden országába. Világhírű CARE ajánl a Vasfüggöny mögötti országokba való csomagküldésre. American Express hivatalos képviselői pénzküldésre egész Európába. Nyilván«* gépirási és fordítási iroda. Telefon szolgálat. (Telephone Service), meg először, hogy Hunyadyt halálos baj fenyegeti. Hunyady Imre 54 éves korában, már itt Amerikában nősült meg. Felesége — Neipperg Erzsébet grófnő — négi német család leszármazottja. Házasságukból, 1955-ben, két kis ikerlány születik. Hunyady Imre kívánsága, hogy a gyerekek magyarul beszéljenek és felesége férje kívánságát annak halála után sem fogja elfelejteni. Amikor egyre sulyosbbodó tüdőrákkal kórházba kerül, a kórházi betegek között olyan népszerűvé válik, hogy azok magyar képes könyveket és magyar képes lapokat kérnek. Ezév februárjában eljön hozzá Ottó trónörökös. Hunyady öröme leírhatatlan és a látogatást nagy megtiszteltetésnek veszi. A trónörökös meghagyja a kórház vezető orvosainak, hogy minden tőlük telhetőt kövessenek el Hunyady megmentésére. Tüdőrák ellen azonban ma még nincsen védekezés. Isten akaratának teljesednie kellett. Temetésén ott vagyunk mi is. Amikor Hunyady Imrétől búcsúzunk, Magyarországtól és Somogyországtól válunk meg újra meg újra. Talán csak a somogyiak tudnak a földi dolgokkal szemben olyan egykedvüek lenni, olyan nyugodtan a halálba nézni, azzal a felsőbbséggel, egykedvűséggel, de ugyanakkor azzal a határtalan hazaszeretettel a világba nézni, mint az én barátom: Hunyady Imre. * * * Az emberi lelkek legmélyén nem lehet ember és ember között különbség. Mindnyájan “a jó Isten gyermekei vagyunk”. Az emberi dolgok végső következményeiben csupán Isten mérvadó, az ő végtelen jóságával és szeretetével. Előtte mindnyájan egyformák vagyunk. Az emigráció hősei a Keresztes Tamások és a Hunyady Imrék és mindazok, akik megspórolt filléreikből küldenek haza csomagot, vagy segítik azt, aki beteg, azt. aki elhagyott és üldözött, aki szegény. A magyar ügyet az ő példaadásuk szolgálja. MAGYAR SORS. Ne nézd, ne nézd Uram, Azt a tizet, százat — Akik hörögetnek, És csak mit-ugrászok, Szánalmas hitványok! De nézd, óh nézd Uram, Azt a magyar álmot, Zengő búza-tájon, .— Akik ezeréve élik: Istent és vigyáznak! Nézd a hőseinket, Nézd a mi Anyánkat, Ez a kettő éltet: Eszmét és világot, Döntetlen nagy-álmok! Chaska, 1956 május. PSZY* HALÁLOZÁS. Caracasból Írják: Alexy Ede volt Beszkárt főtiszt tragikus körülmények között elhunyt. Gyászolja édesanyja, özvegye és nagyszámú barátai. I
