Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-07-15 / 7. szám
"KRÓNIKA” 1956 július. Nemcsak az óhazai, hanem a világ minden részébe szétszórt magyarságnak is legnagyobb érdeklődésére tarthat számot az Egyházak Világtanácsának, illetve Központi Bizottságának magyarországi gyűlése. A gyűlés színhelye a világhírű Mátraházái üdülő; ideje pedig julius 29—agusztus 5. Annál inkább számot tarthat ez a gyűlés nemcsak a magyarság, hanem az egész világ protestantizmusának érdeklődésére, mivel ez az első gyűlés, amit a Központi Bizottság vörös megszállás és elnyomás alatti ország területén tart. A GYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE. Az Egyházak Világtanácsának európai központi hivatala Géniben, a francia Svájc központjában van. A kálvini reformáció legnevezetesebb emlékei fűződnek ehhez a városhoz. Ebben a városban van a reformáció világhírű szó» borcsoportozata is, amelyen Bocskay István, a nagy erdélyi fejedelem olyan nevezetes helyet foglal el! Ez év tavaszán tett látogatást az Egyházak Világtanácsának emez európai központi hivatalában Bereczky Albert budapesti református püspök és Dr. Kádár Imre budapesti theologiai tanár, az egyházi sajtónak, valamint az egyházközi munkának legismertebb munkása. Az ő jelentésükből értesültünk arról, hogy julius 1-én árva Magyarországunkon ekumenikus —■ egyetemes egyházi — napot tartanak. Ebből a jelentésből tudjuk meg, hogy e nagy nap megrendezésében nemcsak a történelmi református és lutheránus egyházak vesznek részt, hanem a baptista és methodista gyülekezetek is. Érdekes volna tudni, hogy a magyarországi orthodox egyházak miért nem vesznek részt? Igaz ugyan, hogy ők csak egy kisebb csoport, de más országokban tevékeny részt vesznek a Világtanács munkájában, különösképpen Amerikában. Ezek a julius 1-én megtartott ekumenikus gyűlések a Világtanács központi bizottságának a munkáját készítették elő. így igye keznek elérni a magyarországi egyházak azt, hogy a mátraházai gyűlés az országos érdeklődés központjába kerüljön. Ezeket az előkészítő gyűléseket Bz ország különböző központjaiban rendezték meg az egyházak. A gyűlések témája az egész or- Bzáb területén: “a keresztyén egyházak egysége” volt. Nemcsak imádságok, elmélkedések, előadások hangzottak el ez összejöveteleken, hanem adományokat is gyűjtöttek a mátraházai gyűlés költségeire. MÁTRAHÁZA: JULIUS 29 — AUGUSZTUS 5. Csonka-Magyarországnak egyik legismertebb magaslati üdülőhelye Mátraháza. Az egész év folyamán nyitva van azok számára, akik üdülésre szorulnak. Igazán Az élesszemü magyarországi látogatók közül meg kell említenünk a New York Journal-American egyik kitűnő munkatársának, Carroll Györgynek magyarországi megfigyeléseit. Megrendítő a Duna jobb partján épült öreg Ferences-templomban tett vasárnapi látogatásának leírása. A négyszáz üléses templomnak minden helye el volt foglalva. Hosszú sorban mentek az oltárhoz az áldozok. A szemekből sugárzott a mély hit, az arcokra kiült a buzgó vallásosság. Fájdalommal állapítja azonban meg az újságíró, hogy ez istenfélő sereg csaknem kivétel nélkül lerongyolódott, szegényes és kopott volt. A gyülekezet egy szomorú, megvert nyáj benyomását tette rá. A templomi szolgálat után az volt a benyomása, hogy óriási küzdelem van Magyarországon Krisztus tanítása és a kommunista tanok között. Ő azonban látogatást tett a munkás-főhadiszállásokon, a rend őri barakkokban és a kollektiv munkahelyeken is. Mindent elkövetett, hogy lefényképezhesse a magyarság nagy mártírját, Mindszenty kardinálist, azonban minden igyekezete hiábavaló volt. HARC A GYERMEKÉRT ÉS IFJÚSÁGÉRT. Carroll Györgynek, a kitűnő újságírónak talán legmegrenditőbb leírása az, amellyel beszámol a mai A magyarországi református és evangélikus egyházaknak is vannak mártírjai. Sőt az egész magyar nemzet vasfüggönnyel körülzárt börtönben él és martirja a nyugati eszmék szolgálatának. Óriási feladat vár a Világtanács látogató tagjaira, ha igaz képet akarnak nyerni a mártír magyarságról s majd beszámolni magyarországi utjukról és tapasztalataikról. Mindannyiónkat jobban érdekel a küzdő magyarság sorsának ismertetése, mint a mátraházai üdülés és a vasárnapi istentiszteletekről való beszámolás. Kérjük a kiküldötteket, hogy nyissák ki szemeiket és lássák meg a nép nyomorát, a kihajszolt és éhbérért dolgozó munkásságot; próbáljanak betekintést nyerni a kényszermunkatáborokba, a kinzókamrákba, a börtönökbe. Akinek van szeme a látásra, lásson! és akinek van füle a hallásra, halljon! REMÉNYSÉGET IS ADJANAK A DELEGÁTUSOK! Az éles megfigyelés mellett még arra kérjük a delegátusokat, hogy reménységet is adjanak a kereszthordozó magyar népnek. Tegyenek bizonyságot arról, hogy nemcsak beszédeikkel, de cselekedete-Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ; MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York [kkel is mindent elkövetnek, hogy i magyarság felszabaduljon a szörnyű vörös rabszolgaságból. Hisszük, hogy meglátják a ma» gyarság nagy vágyát a felszabadulás és megújult élet után! Ilyen gondolatokkal bocsájtjuk a nagy útra a kiküldötteket és imáinkban kérjük az Egek Urát: mutassa meg nekik a helyet utat és az igazságot! MAGYAR URNA A Magyar Emigrációs Emlék Bizottság közli: A Bizottság magáévá tette Tompa Miklós honfitársunk elgondolását, hogy az emigrációban elhunyt magyarok sírjait egységesen és messziről felismerhető módon jelöljük meg. E mozgalom célja az, ihogy a síremlékre felszerelt bronzötvény — amely Magyarország címerét és Szent István király koronáját ábrázolja — megkülönböztetett bánásmódot biztosítson azoknak a sirhantoknak, amelyekben az idegen országokban elhunyt testvéreink hamvai pihennek. Utódainknak pedig erkölcsi és nemzeti kötelességgé tegyék, hogy sokat szén vedett elődeik sírját szeretettel gondozzák. Az urnák 17 cm. magasak, 3 cm. vastagságban 1450 gr. súlyúak, belsejük üreges, talapzatuk “EMIGRÁCIÓ - 1945 — HUNGARICA” felírással. Minden urna belsejében időtálló pergament okiratlap van, amelyen az elhunyt személyi adatai, vallása szerinti Egyház rövid fohásza, továbbá — üvegfiolában — egy gyüszünyi hazai föld van elhelyezve. Az egyházak által beszentelt, illetve megáldott Magyar Urnák sorszámmal vannak ellátva és központilag regisztrálva lesznek. Minden síremlékre könnyen és tartósan felszerelhetők komoly; szép kiállításban készültek. Egy urna ára 15.— német márka. Megrendelhetők: Urna Komitee Kontanz, Bodensee, Postfach 471. West-Germany. A Magyar Urna valóban az emigrált magyarság symboluma lett. Ma már Ausztrália, Észak- és Délamerika, Olaszország, Belgium, Ausztria, Schweiz, Hollandia és különösen Németország számos temetőjében ott ragyog a Magyar Urna elhalt testvéreink síremléke fölött és hitet tesz az emigráció magyarsága és nemzeti meggyőződése mellett. Gyakori az az eset, hogy katonaviselt honfitársaink rendelik meg az urnát, ismerős bajtársuk elhagyott sírjára. Itt kell megemlítenünk azt a megdöbbentően szomorú tényt, hogy a németországi Pfarrkirchen temetőjében eltemetett csendőr tábornok és két törzstiszt sírjára megrendelt urnákat a Bizottság nem tudta felszereltetni, mert a temető gondnoksága — időközben — kitelepítette és közös sirba helyezte a temetőben nyugvó idegenek földi maradványait, illetve azokét, akik hozzátartozójuk sírhelyét nem tudták megváltani. Ezzel kapcsolatban cselekvésre volna szükség. Nem tudjuk elhinni, hogy a német kormány ne méltányolná azon kérést, hogy hagyják nyugodni a régi fegyvertársakat addig, amig az otthon rekedt hozzátartozók intézkedn tudnak. szerencsésnek tartja magát a szegény óhazában mindenki, akinek sikerül bejutni rövidebb-hosszabb időre Mátraházára. Valószínű, hogy a mai — úgynevezett — magyar kormány azért engedte át Mátraházát a Világtanács Központi Bizottsága gyülésezéseire, hogy ott a mai állapotoknak csak a szép és jó oldalait mutassák meg. Hisszük és reméljük, hogy a Világtanács látogató tagjait nem fogja félrevezetni, ha Mátraházán csak szépet és jót látnak. A VIDÉKI LÁTOGATÁSOK. Augusztus 5. azért nagyon nevezetes a Világtanács központi bizottságával kapcsolatban, mert ezen a napon fogják meglátogatni e bizottság tagjai a magyar városokat és falvakat és azok templomi szószékeiről fogják hirdetni az örök Evangéliumot. Bennünket aggodalommal tölt el, hogy a hétnek munkás napjait a gyönyörű Mátraházán töltik a bizottság tagjai s a gyűlést befejező vasárnap mennek vidéki körutakra: hatvan különböző helyre. Az aggódásnak az a gondolat ad helyet lelkűnkben, hogy a program ból az világlik ki, hogy vasárnapi díszben akarják megmutatni a magyar vidéket és a magyar népet a külföldi látogatóknak és igy azok csak az ünneplőbe öltözött magyarságot ismerhetik meg, nem pedig a bizonytalanságban élő éí a mindennapi élet nagy gondjaival küzdő népet. A SZENVEDŐ MAGYARSÁG ARCA. magyar Gyermeknek s Ifjúságnak leikéért való küzdelemről. “Hogy egy gyermek vallásos oktatásban részesülhessen, mindkét szülőnek meg kell jelenni a hatóság előtt és írásban kell kérni annak engedélyezését. A hatóságok mindent elkövetnek, hogy lebeszéljék a szülőket eme szándékukról. A legfőbb érvük a hatósági embereknek az, hogy a gyermek jövő karrierjére nagyon káros a vallásos nevelés, mert nem engedik meg az ilyeneknek, hogy iskolai tanulmányaik befejezésekor záró vizsgát tegyenek”. Több megfélemlített szülővel beszélgetett ez a nagyszerű újságíró e kérdésről s bizalmasan érdeklődött az iránt, hogy hogyan tudják pótolni a vallásos nevelést, amit a vörös rendszer ellenez. Azt a feleletet kapta az ilyen szülőktől, hogy ők maguk igyekeznek oktatni gyermekeiket otthonukban és lelkűkbe csöpögtetni a hit igazságait. * * * Külön kell megemliteni Carroll Györgynek leírását a kommunisták börtönéből nemrégen kiszabadult Grősz József kalocsai érsekkel való találkozásáról. Beszélgetésüknek tulajdonképpen nem volt súlya, mert a vörös kormány megbízottai is jelen voltak és igy egészen őszinte megnyilatkozásra nem volt alkalom és lehetőség. A szavaknál azonban többet mondott az agyongyötört főpap összetöri és megalázott puszta megjelenése JÁRJANAK NYITOTT SZEM MEL A VILÁGTANÁCS KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor.
