Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1956-06-15 / 6. szám

1956 junius.

“K R Ó N I K A”

3

hagyományos kapcsolatot megbontották. Romániát kivéve, amelynek hercegprímása meghalt, ^ a hercegprímást mindenütt letartóztatták”.

“Az egyházak által elszenvedett legsúlyosabb csapások egyike volt a theologiai (egyháztudományi) iskolák legtöbbjének bezárása. Kevés papot nevelnek, hogy pótolják az aggokat és bebörtönzötteket. Magyarországon a papnövendékek (szeminaristák) száma mindössze 500. Csehszlovákiában csak egy teológiai fakultás maradt meg, Lengyelországban 1952 óta 59-et szüntettek meg és csak kettő működik”.

“Mindazonáltal a katolikus és protestáns egyházak lelkileg erősebbek, dacára az üldözéseknek vagy épen az üldözés miatt. A legjobb összekötők maradnak a rabságba kényszeritett népek és a nyugati civilizáció között. De ha nem tudják megtartani az ifjúságot, amelyet most lassan elvesztenek, ez az összekötő kapocs egy évtized múlva nagyon gyenge lesz”.

« # *

A negyedik fejezet a gazdasági helyzetről szól. Denny megállapítja, hogy a rabországokban, a kommunista módszerek enyhitése következtében a gazdasági viszo-; nyok némileg javultak. Az amerikai életszínvonaltól nagyon távol esnek, de alkalmasak arra, hogy Oroszország szükségleteit szolgálják és amellett megadják a szolgaságba hajtott lakosságnak azt a Szűkös, szegényes életmódot, amely elég ahhoz, hogy ne forradalmasodjék. Amíg mutatkozik némi javulás, a rabnépek méltányolják az újabb morzsákat s nem csinálnak maguknak bajt”.

“Teljes gazdasági uralom, hangoztatja Denny, a leghatékonyabb fegyver a gyűlölt diktatúra fenntartására. Az egyes ember állásától az ágyáig és asztaláig minden a kommunista állam kegyétől függ. Az átlagember tehát alkalmazkodik. Forradalomra vagy szökésre csak akkor gondol, ha nem lát többé semmi életlehetőséget. A nyugati világ szereti úgy látni a rabnépeket, hogy eszmei okokból, politikai és vallási szabadság érdekében kívánnak változást. A tények azonban azt mutatják, hogy a rabnépi lázongás egyetlen nagyobb megnyilvánulása, amely három év előtt Kelet-Németországban tört ki, — a kétségbeejtően alacsony bérhelyzet és képtelen termelési feltételek miatt tört ki- A tények azt is mutatják, hogy az utóbbi években a felnőtt menekültek nagyrésze gazdasági okokból hagyta el hazáját. A legtöbb igazi politikai forradalmár, akinek sikerült elkerülni a börtönt, nem várt tizenegy évig a szökéssel”.

“A csatlóskormányoknak bőven van nehézségük, hogy a legszükségesebb élet feltételeket lehetővé tegyék. Az okok: 1. A termelés alacsony színvonalon áll és a bürokratikus állam nehézkes gépezetü. 2. A lakosság krónikus lelassító munkája, alkalmi szabotázsokkal és a termelésben való együttműködés hajlamának állandó hiánya. 3. Az orosz szükségletek elsőbbsége az országokéval szemben. A Szovjet gyarmati gazdaságokként kezeli és irgalmatlanul kizsákmányolja őket. A Kreml csak utólag ismerte fel e nehézségeket és a kommunista diktatúra és orosz elsőbbség határain belül igyekszik enyhíteni azokat. Elrendelte a munkatempó lassítását és a földek szociálizálásának u. n. önkéntes módszereit, ami a mezőgazdasági termelést tényleg kissé megnövelte. A közfogyasztási cikkek menynyiségének némi emelkedése és a rendőri terror szelidülése megjavította a közhangulatot és ezzel a termelést is, de az orosz kizsákmányolás nem csökkent- A rabországoknak még a külkereskedelme is a Szovjet erősítésére van beállítva. Kiviteli áruik kelendőségét egyébként a silány minőség, a magas ár és a szállítás lassúsága hátráltatja”.

“A teljes orosz és rabországi termelésből a rabországok szolgáltatják az olaj 15, az acél 25, a villanyerő 30 s a szén 51 százalékát. Mily diktatúrát gyakorol ‘e téren a Szovjet, jellemző példa, hogy Lengyelország csatlóskormánya a háború előttinél 60 százalékkal magasabbra akarta megszabni széntermelési kvótáját, de Moszkva parancsára a háború előttinek megduplázását kellett bevenni az uj ötéves tervbe. Az oroszok kizsákmányolási politikájának másik eredménye, hogy a csatlóskormányok kénytelenek a saját népükön nyerészkedni és megcsalni a népet. Például a lengyel állami üzletek nyolcszor magasabb áron árusítják a tojást, mint amennyi a kiviteli ára, Magyarországon pedig az állami üzletek 1000 százalék haszonnal adják el az importált disznózsírt”.

“A mezőgazdaság továbbra is nagy gondot okoz a rendszernek. A parasztok meg akarnak maradni az egyéni gazdálkodásnál. Ha erősebb a nyomás a farmok szocializálására, a mezőgazdasági termelés csökken s viszont felmegy, ha az élelmiszerhiány miatt enyhül a kolchozósitó nyomás. Hasonlókép a gyári műhelyek hajszájának és a politikai rendőrségi üldözéseknek a rendszer biztonsági érdekei mértékén belüli enyhülése is közrejátszik a jelenlegi megjavult eredmények létrejöttében".

* * *

Az utolsó fejezetben Denny felállítja azt a tételt, hogy egyik oka annak, hogy a Szovjet 1.2 millióval leszállítja a haderejét (Denny ezt megkérdőjelezi) arra vezethető vissza, hogy maguknak, az elővédekül szánt rabországoknak is ennél több haderejük van.

“A Szovjet növekvő katonai erejét, írja Denny, valójában nem is a létszám, hanem a modernizáció határozza meg, beleértve az atomfegyvereket, a felszerelések egységesítését és a hadseregek orosz parancsnokok alatti együttműködését, az orosz haderőbé való beillesztését. A rabországi haderőknek ma 2500 repülőgépük van, amelyek fele jet-gép”.

“A rabországi hadseregek, megbízhatósága, — folytatja Denny, — mindig kérdéses volt, de újabban növekedett, mert szaporították a beosztott orosz tisztek számát, kitisztogatták a kétes parancsnokokat és hadászatilag fontos pon“RENDÜLETLEN HITTEL ÉS HŰSÉGGEL .. ”

A magyarországi kommunista bitorló kormány a legitimista “összeesküvés” vádjával 15 évi börtönre ítélt, de múlt év októberében a börtönből egyik faluban házi őrizet alá helyezett Grősz József kalocsai érseket, aki Mindszenty biboros hercegprímás letartóztatása után a katolikus Püspöki Kar feje volt, “amnesztiába részesitette”. Hegedűs András miniszterelnök közölte vele, hogy újból elfoglalhatja a Püspöki Kar elnöki székét, amely Czapik Gyula egri érsek áprilisban történt elhalálozása következtében betöltetlen.

E hó elején az a megnem erősített hir járta be a világsajtót, hogy Mindszenty bíborost újból bebörtönözték, mert nem volt hajlandó hűségnyilatkozatot aláimi. Utóbb junius 6-án a N. Y. Times azt jelentette, hogy a hercegprímást elszállították eddigi őrizeti helyéről és a Nógrád-megyei Nagypetényen tartják fogva.

A N. Y. Times junius 9-iki száma közli Sydney Gruson, a Times egyik ismert európai utazó riportere Kalocsáról kelt tudósítását. Gruson és három más amerikai újságíró két kormányember jelenlétében beszélgetést folytatott Grősz érsekkel a kalocsai rezidenciáján és az érsek kijelentette, hogy a hercegprímás jelenleg is egy egyházi épületben tartózkodik. Egészségi állapotáról nem nyilatkozhatott, mert, úgymond, hosszabb ideje nem látta.

Grősz érsek Gruson előtt a következő nyilatkozatot tette:

— Ismerjük e szavak jelentőségét: “Te vagy Péter és e sziklán fogom felépíteni az én Egyházamat”. És ismerjük azt a régi igazságot is, hogy “ahol a Pápa, ott az Egyház”. Mi tehát rendületlen hűséggel és hittel tekintünk Szentatyánk, XII. Piusz felé és kötelességünket útmutatásai s rendelkezései szerint teljesítjük. Őrizzük, amit reánk bíztak és építjük Isten Királyságát a nép lelkében.

tokon orosz divíziókat helyeztek

el- Az utóbbi a legfontosabb. A mostani elrendezés mellett nem volna könnyű, hogy a rabországi divíziók orosz uraik ellen fordítsák a fegyvert vagy cserben hagyják a frontot, miként a nyugati szövetségesek remélték. Vagy előretolt helyen volnának, amelyről nem vonulhatnak vissza vagy más olyan elhelyezkedést jelölnének ki számukra, ahol a kommunista biztonsági erők szeme és fegyverei alatt volnának”.

“Azon körzetet, ahonnan a Nyugat ellen támadás volna elindítható, nevezetesen Kelet-Németörszágot s Észak Magyarországot orosz divíziók uralják. Kelet-Németországból állítólag 30,000 orosz katonát kivonnak, de 20 megerősített orosz divízió még ott marad, úgyszintén 2-4 a szomszédos lengyel határon túl”.

“A Szovjet a nyughatatlan, nemzeti Lengyelországot, melynek 263,000 embere van fegyverben Rokossovsky orosz marsall parancsnoksága alatt, főként felvonulási terepnek tekinti és légi és tengeri bázisnak használja. Csehszlovákia 200,000 főnyi hadseregét 50 orosz tábornok és 900 orosz ezredes és őrnagy vezeti”.

“Magyarországon az orosz haderő számát 35.000-ről 60,000-re emelték fel, beleértve két ausztriai divíziót, amelyet a békeszerződéskor egyszerűen átküldték a határon. A magyar haderő 280 ezer főnyi, Ausztriából két másik orosz divíziót Romániába, további kettőt pedig Lengyelországba tettek át. Bulgária hadereje 232,000 főnyi és 3000 orosz tiszt parancsnoksága alatt áll, a bulgár honvédelmi minisztériumot orosz tábornokok vezetik”.

“A varsói egyezmény szorosabbra fűzte a rabországi haderők Szovjet alárendeltségét. Mig a

NATO-ban minden tagországnak vétójoga van és Gruenther tábornok. amerikai főparancsnok hatásköre korlátozott, addig Moszkvának a csatlósok feletti hatalma

korlátlan és Iván Konev tábornoknak, a varsói ellen NATO főparancsnoknak hatalma absolut. . . • De ennél is fontosabb a Szovjetnek, hogy ez országokban nagyértékü bázisokat tart fenn, kezében tartja a rabországok fegyvergyárait s nyersanyag forrásai kiaknázását, beleértve az urániumot is, amely felett közvetlen ellenőrzéssel teljesen rendelkezik. A bányászok legtöbbje fogolyként robotol a legszörnyübb életviszonyok között. Legutóbb katonai munkaszázadokat rendeltek ki a bolsevik barbarizmus ez áldozatai mellé, hogy a termelést meggyorsítsák”. • • •

Ez a helyzet ma a rabországokban. Az adatok közül nem egy eddig is ismert-volt, de Denny összefoglaló tudósítása minden oldalról teljes képet ad. Igazi képet, a Szovjet imperializmusnak a rabországokban való beszervezettségéről és azon megalapozott taktikájáról, amellyel a felettük való hatalmát pokoli tervszerűséggel elmélyíteni, véglegessé tenni igyekszik. Noha nem vagyunk annyira pesszimisták, mint Denny, mert, legalább is magyar vonatkozásban, ismerjük a magyarság zömének a kommunista pogánysággal és szabadságtalansággal örökletesen ellenkező lelkületét, természetét, megértjük azon legjobb magyarokat, akik féltik az uj nemzedéket, az ifjúságot, a nemzet jövőjét s emiatt álmatlanok az éjszakáik. . . .

Kétségtelen, hogy az idő Moszkvának dolgozik. Periculum in mora, a késlekedés végzetes lehet, A Dennytől említetteken kívül az atomfegyverek miatt is. Amerika 1948 derekáig egyedül volt az atomfegyverek birtokában, de monopóliumát nem használta ki. Reméljük, a Szovjet sohasem kerül atomfegyver-fölénybe Amerikával szemben, mert ha a mostani mosoly politika segítségével ideje jut azt elérnie, úgy lehet, a világtörténelem legnagyobb zsarolására használná fel!