Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1956-05-15 / 5. szám

1956 május.

“K R ó N I K A"

11

szágból sikerük neki egy magyarországi sport esemény megtekintésére rendezett társasutazás keretében eljutni Magyarországra, t. i. egy ilyen társasutazásnál az abban résztvevők kumulativ (csoport) útlevelet kapnak. Áz illető egy hetet töltött Budapesten. Látta és beszélt az öreg szüleivel, nővérével és egyes barátaival. Amikor visszatért ismét tengerentúlra, akkor elmondotta, hogy milyen boldog volt, hogy láthatta a szüleit, nővérét és egyes barátait, de bevallotta, hogy keserves csalódás is érte, mert se a szüleivel, se a nővérével, sem pedig a régi barátaival nem tudták egymást megérteni, mert úgy azok, mint az ő felfogása annyira megváltozott és annyira eltért egymástól.

Mind ezeket csak azért írtam le, hogy a szabadföldön élő magyarok közül senki se ringassa magát az álomvilágban, hanem gondolkozzék reálisán és nézzen szembe bátran a tényekkel.

Ismételten hangsúlyozom azt, hogy mind ezen körülmények senkit sem mentenek fel azon kötelességtől, hogy meg ne tegyen mindent az Óhazáért és a magyar nemzetért és mindenki tartsa elsőrendű kötelességének, hogy a magyar kultúrát ápolja és adja át az utódainak is, mert ez, valamint a becsületes munka, a fedhetetlen magatartás és az egyenes jellem jelenti a legjobb és leghatásosabb propagandát a magyar névnek.

Boronia, Australia, 1956. VITÉZ RAPAICS DEZSŐ.

1 ....... 1 ■

Dr. Czettler Jenő emlékének

Irta: DR. CZERMANN ANTAL.

PÓTLÁS.

Áprilisi számunkban Telekiné Kovács Zsuzsanna “Többezeréves Mezopotámiái Magyar Szövegek” c. tanulmányából nyomdai tévedés miatt sajnálatosan kimaradt sorokat az alábbiakban közöljük:

Felszólitó mód.

Ékjel-átirás: Arazzu, tannadi.

Mai magyar: Árassz, tenned.

Feltételes mód.

\

Rihatu.

Ríhat.

FŐNEVEK. Többesszám“K” töbesszám raggal.

Ékjel-átirás: Saltukma, u tab . . . kát.

Mai magyar: Maiasztok, a táblákat.

Ősi jelzés: a szó megismétlése:

Ug ug

Ükök (ősök)

Tárgy.

Ékjel-átirás: Kurummati, buti. suati, talpatu, kubatu, tab.... kát Mai magyar: Kenyeret, but, szót, talpat, követ, táblákat

Birtokos és birtok. (Raggal)

Ékjel-átirás: Sugárnak su utti.

(Folytatás)

Trianon után, éppen úgy mint Jenő, az egész magyar nép feleszmélt s hozzáfogott a lehetetlennek látszó feladat megoldásához, az ország gazdasági és kulturális felemeléséhez. A váci gyárak kémé. nyei arra figyelmeztetnek, hogy az ország az ipari fejlődésben se maradt el. Vájjon miben bízik ez a dolgozó nemzet? A Kisántánt gyűrűje övezi; minden olyan bizonytalan és mégis dolgozik, halad. Talán azért, mert még tud imádkozni, ez tartja benne a lelket. Hallom, hogy keresnek, feleségem tudja, hogy ilyenkor a jövő háború eshetőségein gyötrődöm; gyermekeim is panaszolják: — apu mindig a háborúról beszél! — A társaság közeledik hozzám s Jenő meg• mutatja azokat a sáncokat, ahol - 48-ban folyt a harca muszkával. Vájjon, ihogy lesz az ezutáni harcban, amikor a Kárpátok vonala nélkül kell azt megvívnunk? — gondolom, de hallgatok, hogy ne legyek ünneprontó. Ezután végigjárjuk a pásztákat és Jenő a gazda öntudatával magyarázza az egyes szőlőfajták előnyeit s egy egy érett fürtöt leszakít a társaság számára. A komaasszonyok padján letelepszik a társaság és vígan fogyasztja a zamatos szőlőt és a mézédes Kálmán-körtéket, szilvát, őszibarackot, miközben jenő előadja újabb csörögi terveit; — még ezt a közbeeső darabot megveszem i s akkor egy tagban lesz az egész birtok; állatállományom úgy is szaporodik, kell a földje is; a rajta lévő házat rendbehozatom s az jó lesz színnek, magtárnak, raktárnak. A kastély előtti ócska szilvafát — folytatja Jenő — amelyik elrontotta annak látképét, ledöntötte a vihar s igy azt a területet nem kell megvásárolnom, amire pedig a tulajdonosa ugyancsak számított. A kastély körüli parkosítást is folytatom, újabb földmunkára kerül a sor s aztán felállítom Szent Orbán szobrát, aki a szőlőművelők nagy patronusa ... — és se vége-hossza a tervezgetésnek, reménységnek!

Vacsora után, a kastély tornáca előtti széles utón sétálgatok Jenővel, mig az asszonyok elrendezik a vacsora romjait. A sok szép terv nem tudta aggodalmaimat elfojtani.

A Magyar Piarista Diákszövetség

Kongresszusa

— Tervezel Jenő és nem gondolsz a szovjetveszedelemre, amelyik pedig minden tervedet felboríthatja és alkotásaidat elpusztíthatja? —

— Igen, a Szovjet erősödik — feleli Jenő — de éppen ez a körülmény késztetett arra, hogy Lengyelországban járjak, ahol meggyőződtem arról, hogy a lengyel hadsereget, éppen ez okból, kitünően szervezik, Pilsudsky marsainak a németekkel kötött szövetsége, nagyon megerősítette, megszilárdította Lengyelország helyzetét. Pilsudszky pedig őszinte barátunk. Az olaszok is nagyon érdeklődnek a mi sorsunk iránt, az északi és délszlávok egyesítésének terve, amire Benes törekszik és ami veszedelmes nyomást gyakorolna az Adriára, nagyon megriasztotta őket. Ennek a tervnek egyetlen akadálya mi vagyunk, ez fűzi őket erősen hozzánk. Az osztrákokkal jól megértjük egymást, személyi kapcsolataim kitűnőek. Egy olasz- osztrák hátvéd és egy lengyel elővéd, nagy előny volna egy szovjettámadás esetén. Nem állunk tehát olyan egyedül, mint volt 1920-ban. Gondoljunk még arra is, hogy az idők folyamán a csehszlovák tákolmány nagyon gyengének bizonyult. A tótok nem akarnak tudni erről a házasságról és a lengyelekhez húznak, mig a kárpátaljai rutének, hagyományosan hozzánk tartanak, dacára a Benes-féle erőszakos oroszositásnak. A csehek jól keverik a kártyát a nemzetközi politikában, de belső gyengeségük ma már minden számottevő tényező előtt nyilvánvaló. Ezért nézek bizalommal a jövő elé. Ha pedig sikerül az osztrákokkal szorosabb kapcsolatba jutnunk, úgy reményteljesnek találom helyzetünket, ebben a vihart váró Európában!

(Folyt, köv.)

A Piarista Diákszövetség New Yorkban, a Szt. István Egyházközség Templomában és Fehér termében tartotta évi kongresszusát. A bevezető ünnepi nagymisét P. Raszlaviczy Iván premontrei préposti vikárius, alelnök celebrálta. A szenbeszédet P. Irányi László piarista főiskolai tanár, diákszövetségi titkár mondotta.

A kongresszus világi részét Eckhardt Tibor elnök nyitotta meg. Pulvári Károly alelnök felolvasta P. Törnek Vince piarista generális atya üzenetét Rómából. Telegdy György főtitkár beszámolt a Diákszövetség munkájáról. A Diákszövetség hatékony módon segítette a magyar piarista atyákat, hogy iskolát, fiu-otthont alapítsanak, ahol sok kiváló magyar származású és szegénysorsu ifjú nyer tökéletes angol nyelvű kiképzést és különórákban a magyar nyelvű tárgyak elsajátítását.

P. Bátori József ü. v. alelnök, generálisi delegátus beszámolt a Piarista Rend munkájáról s azokról a hősies erőfeszítésekről, melyek eredményeképpen Derby városában megéplült a magyar fiu-otthon, Philadelphiában pedig ősszel megnyílik az első piarista középiskola Amerikában.

Az uj tisztikar: Elnök: Eckhardt Tibor, ü. v. alelnök: P. Bátori József SP., Alelnökök: Barcza György (Australia), P. Gácsér Imre OSB. (Európa), P. Gerencsér István SP., Korányi János (Délamerika), Kresz Géza (Canada), Pulvári Károly és P. Raszlaviczy Iván O. Prem. Főtitkár: Telegdy György, Gazdasági igazgató: Ullmann György, Titkár: P. Irányi László SP., Pénztáros: Szily László, Ellenőr: Wälder György, Jegyzők: Elek Péter és Graham J. Douglas.

Választmányi tagok: Agárdy Jenő, Almay Béla (Délamerika),

Bakay Lajos, Bakách-Bessenyey György, P. Borbély István SJ„ (Canada), Dietrich Dénes, Emődy József, Fábián Béla, Flórián Tibor, Kovács Árpád, Msgr. Közi Horváth József, P. Magyar László SP., Msgr. Marina Gyula, Marosy Ferenc (Európa), Oláh Ákos (Australia), Papp A. Rémig, Rapaics Dezső (Australia), Révay István, Sass-Kortsák Endre (Canada), Teleki Géza, Valkó László, Vámos Kálmán, Ft. Viglás Gyula, Wälder Gyula, Weber Tibor, Msgr. Zágon József (Európa), Zerkowitz Péter.

Számvizsgáló Bizottság: P. Rozsály Ferenc SP., Rock István, Thiery Ákos.

Végül dr. Eckhardt Tibor elnök megköszönte a bizalmat és ismertette a szövetség programmját. Sohasem kárbaveszett fáradtság, mondotta, ha segítünk kialakítani egy olyan magyar szellemi elitet, kivált egy fiatal magyar utánpótlás szellemi gárdáját, mely kitűnő külföldi nevelésben részesülve, a helyi szokásokat átvéve, szellemében és gondolkodásában megmarad magyarnak s tudását, kapcsolatait arra használja fel, hogy mindig és mindenütt szószólója legyen a magyarság ügyének.

LAPUNK

New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint a Kerekes-féle könyvkereskedésben (208 E. 86th St.) és Kosmos könyvboltban, 1582 First Ave. is kapható.

CENTRUM PRESS

Könyv- és papirkereskedés, modern nyomda

1578 EGLINTON AVE., WEST Toronto, Ont. Canada, a Krónikára előfizetéseket elfogad