Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-11-15 / 11. szám
6 “K R Ó N I K A” 1956 november. röviden még meg akarom emlitefti azt is, hogy az egyházi életből is el fogjuk távolítani a régi bukott rendszer minden nyomát és hogy gondoskodni fogunk a katolikus sajtó újbóli megjelenéséről is. Őrködni fogunk azon, hogy az Ígéretek és a tettek összhangban legyenek egymással és bizunk az Isteni Gondviselésben.” Mindszenty József nagy beszéde után már másnap kénytelen volt az orosz hadsereg támadása miatt a budapesti USA-követségre menekülni s hir szerint még most is ott van. * * * Mindszenty bíboros november 4-én, mielőtt az amerikai követség meghívását igénybevette, nyilatkozott három amerikai újságírónak. Többi közt kijelentette: “A vizbefulónak nem arra van szüksége, hogy üzeneteket küldjenek neki. Arra van szükségünk, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkára Budapestre jöjjön ma, nem holnap. Túlsók volt a szavazás és szónoklás. A cselekvés az, amire szükségünk van. Magyarország csak még nagyobb elnyomást várhat, ha az Egyesült Nemzetek nem menti meg. Az oroszok semmibe vették az Egyesült Nemzeteket. Minden lövés, amelyet az oroszok leadnak, az Egyesült Nemzeteket is éri.” * * * Eisenhower elnök november 10-én megkapta azt a levelet, amelyet Mindszenty hercegprímás az amerikai követségről amerikai újságírók utján juttatott hozzá. Ebben a hercegprímás köszönetét mond a Magyarországnak menő élelem és orvosság-segélyért, áldását küldi és igy fejezi be: “Adjon a Mindenható Önnek és országának még nagyobb erőt és gazdagabb életet. Egy még szebb (amerikai) jövő küszöbén arra kérem Önt, ne felejtkezzék meg erről a becsületes, kis népről, mely az emberiség védelmében szenved kínszenvedést és halált.” KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. Amikor e sorokat írjuk, jelentik a rádión, hogy Nagy-Magyarország hercegprímása: Mindszenty József bíboros nyolcévi rabság után kiszabadult fogságból, bevonult Budapestre és hazament fővárosi otthonába. CSODÁK TÖRTÉNNEK NAPJAINKBAN. Idézünk néhány sort multhavi cikkünkből, ahol rávilágítottunk az isteni csodák lehetőségére. “Hő imáinkban kérjük az Egek Urát, hogy hozza el minél előbb azt az áldott időt, amidőn Mindszenty kardinális kiszabadul a bőr tönből és elfoglalja a hercegprimási széket Esztergomban. Mert ha ez elkövetkezik, akkor a többi, börtönben ártatlanul sínylődő gyér meke Nagy-Magyarországnak szintén kiszabadul és munkálkodhatik egy szebb jövőért. Jól tudjuk, hogy ez a fordulat szinte csodával határos. De az ezeréves magyar történelem folyamán az isteni kegyelem olyan csudákat tett már a magyarsággal és testvérnépeivel, amelyekhez hasonlót alig találunk más népek életében. Nagyok a nemzet megpróbáltatásai és igy nagyok az isteni csodatételek is. Nem kétségbeeséssel nézünk azért a magyar nemzet jövendője felé, hanem bizva-bizunk abban az isteni kegyelemben, amely ezer esztendőn keresztül csodálatosan vezette úgy a magyar nemzetet, mint testvérnépeit.” TISZTELETTEL HAJTJUK MEG FEJÜNKET A HŐS MAGYAR NEMZET ELŐTT. Az elnyomatás szörnyű esztendei után sikraszállt a magyar, hogy lerázza a vörös diktatúra igáját és visszaszerezze szabadságát. Hódolattal és hálával hajtjuk meg fejünket a hősi nemzet minden tagja előtt: akik életüket áldozták, akik sebesülten szenvednek és akik bármi módon részesei voltak a csudálatos szabadságharcnak. Áldott legyen azok emléke, akik e szabadságharcban életüket áldozták. A sebesülteket segítse az isteni Kegyelem a gyógyulás útjára. Mindazoknak hitét, akik reménykedtek egy jobb magyar jövendőben, segítse az Égi Kegy, hogy munkálkodhassanak a hazáért és megérjék azt, hogy a romokból és pusztulásból felépülhessen újra az évezredes Magyarország. A SZENTISTVÁNI KORONA VARÁZSA. A magyar történelemnek azok a legragyogóbb lapjai, amelyekre a Szentkorona veti a fényét. A magyar nemzet aranykora fűződik a Koronához. A népek történelmében egészen páratlan a Szentkorona tana. A magyar jogi felfogás szerint ugyanis a Szentkorona jogi személyiség. Az ország az övé. A Szentkorona tagjai: a nemzet és a király. Az ország minden fia és leánya tagja a Szentkoronának. Ez egy valóban csodálatos egyenlőségnek és testvériségnek a kifejezője! Dicséret és elismerés illeti azokat, akik a szörnyű magyar összeomlásból életük kockáztatásával kimentették a Koronát és olyan helyre juttatták, ahol gondosan őrzik ezt a magyar ereklyét, amig majd eljön az idő: a koronázás áldott napja. A MAGYARORSZÁGI KÖZTÁRSASÁGOK DIKTATÚRÁKBA FULLADTAK. A köztársasági mozgalmak Magyarországon nem tudtak hasznos építő munkát végezni. Ezt a gondolatot azért kell világosan megérteni minden magyarnak, hogy végeszakadjon egyszersmindenkorra a szerencsétlen magyarországi köztársaságokkal való próbálkozásoknak. # * * Az első magyar köztársaságot Vissza a Szentkoronához! Egyik, a magyar forradalmat Budapesten átélő, amerikai laptudósitója írja, hogy a forradalmárok kipirosodott arccal és felcsillanó szemmel beszéltek neki a régi, történelmi Nagymagyarországról és a Szentkoronáról, mint amelynek uralma visszatértétől remélik mindannak, ami volt, rossz álomként való elfelejtését, egy valóban jobb korszakot, a magyar nemzet megújhodását. A szabad földön élő magyarság büszkeséggel és örömteljesen vesz tudomást erről az otthoni, töretlen, ősi szellemiségről, amelynek diadala forró reménységként él a szivekben a szerte a világban szétszóródott, szabad magyarság között is. A Szentkorona tana volt mindig az igazi magyar életforma, az örök magyar eszmény, Szent István ezeréves országának legfőbb éke, halhatatlan lelke! Uj szabadsághőseink érte adták vérüket, életüket. Váljék mielőbb uj valósággá uralmának fénye, dicsősége a nemzet boldogságára és üdvére, bevilágitva egy uj évezredre élete igaz útját! IV. Károly emléke November 4-én, az uj magyar szabadságharc győzelméért és az abban elesett hősökért a Mindenhatóhoz küldött, forró imákkal együtt, IV. Károly király dicső emlékének is áldoztak számos katolikus és református amerikai magyar templomban. A fenkölt-lelkü vértanú-királyért könyörgés szállt az Egek Urához e Szent-Károly-napon és mártirságot szenvedő, magyar népének jobb jövendőjéért, szabadságáért esdekeltünk. Mély áhitat és a nemzet és az uralkodóház történelmi sorsközösségének bensőséges hite töltötte el a sziveket, remélve, hogy annyi szenvedés és hősi véráldozat után Isten kegyelme meg fogja engedni a dicsőséges sorsközösség boldo'g feltámadását, a magyar nép szabad, virágzó, uj korszakát, amely II. Ottó vezetésével megvalósítja mindazon nemes, népbarát célokat, amelyeket Károly király, nemzeti történelmünk e századbeli első nagy mártírja tervezett, de a Nyugat erőszaka meggátolta azok keresztülvitelében. ‘ Szánd meg, Isten, a magyart, kit vészek hányának, nyújts feléje védő kart, tengerén kínjának”! nemzeti tragédia követte a forradalom bukása után. A második magyarországi köztársaság minden nyomorúságát és szégyenét nagyon sokat átélték, illetve átszenvedték lapunk olvasói közül. A vörös grófnak: Károlyinak neve örök szégyenfoltja a magyar történelemnek. Ez a második szerencsétlen magyarországi köztársaság diktatúrába fulladt. Kun Béla és Szamuelly Tibor neve mindörökre átkozott a magyar nemzet életében. Sok drága magyar élet és érték esett áldozatául ennek a diktatúrának. * * * A harmadik magyarországi köztársaság azonban az első kettőt jóval felülmúlta tévedésekben és a magyar értékek pusztításában. Tildy Zoltánnak, mint a harmadik magyar köztársaság elnökének neve, keserűséggel és szomorúsággal tölti el a lelkeket. Ez a harmadik szerencsétlen magyarországi köztársaság fulladt bele a legszörnyübb diktatúrába, amely borzalmas szerencsétlenséget hozott az egész nemzetre. Kivégzések, bebörtönözések, deportálások, rabszolgamunka, éhezés százezreket döntött korai sírba. * * * A magyarországi három szerencsétlen, diktatúrába fulladt köztársaság szörnyűséges emlékét azért kell felújítanunk, hogy minden magyar örökre szivébe vésse, hogy országépitő munkát Magyarországon köztársasági államformában végezni nem lehet. Különösen meg kell érteni ezt a megdönthetetlen történelmi igazságot, amikor a magyarság majd nekifog, hogy a romokból újjáépítse Magyarországot! AZ EGYESÜLT NEMZETEK PALOTÁJA ELÉ HELYEZIK ISTVÁN KIRÁLY SZOBRÁT. A második világháború előtt a new yorki világkiállításra a magyar kormány kiküdte néhány magyar művésznek szobrát. Ezek közül a legismertebb: István király szobra. Ez a nagyszerű szó-
