Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-09-15 / 9. szám
10 K R ó N I K A* 1956 szeptember. “Tekints István király... szomorn hazádra!” (BORSI TIVADAR, A MAGYAR HELIKON TITKÁRÁNAK SZENTISTVÁNNAPI MEGEMLÉKEZÉSE A TORONTÓI MAGYAR RÁDIÓBAN.) Szent István király emlékét a csüggesztő fájdalom és a biztató reménység vegyes érzelmével ünnepli ma a szabad földön élő magyarság: fájdalommal, mert mindaz, amit a Szent Király egy nemzet jövőjének biztos alapjául szánt, ma Összedőlve, romokban bever; de bizakodással, mert az üszkös romok és szennyes hordalék alatt tovább él a nemzeti hit, amely egy napon kitörve a katakombák világából, . régi szépségében épít uj és korszerű falakat a szentistváni fundamentumon. Melyek azok az alappillérek, amelyekre az első magyar király, ez a lángeszű államalkotó országát csalhatatlan előrelátással energikus kézzel és eltökélt szándékkal építette fel? . A vérszerződésben egységessé és erőssé formálódott, de igazi önmagát az uj hazában még nem találó magyar népet Szent István nemzetté emelte, amikor történelmi hivatását a Duna völgyében és az európai nemzetek családjában kijelölte. 2. A magyar nép keresztény hitre való térítésével Szent István következetesen szakított a primitiv, pogány életformával és nyitotta meg nemzete előtt a legmagasabb és legemberibb kultúra kapuját. 3. A PAX CHRISTI legigazabb értelmében biztosította az országban hóditó és behódolt egybeolvadását. 4. A nyugati keresztény közösséghez egyenrangú félként való szabad csatlakozással megmentette nemzetünket az avarok, hunok gepidák, gótok sorsától, akik elenyésztek, vagy megsemmisültek a népvándorlás viharaiban. 5. A magyar függetlenséget képviselte, midőn nem a temporális hatalomtól, a császártól, hanem a spirituális főtől, a római pápától kért és kapott királyi koronát, s midőn bátor karddal védte meg az ország önállóságát. 6. A Kárpátok medencéjének politikai és sztratégiai egységét felismerte s ezt a felismerést intézkedéseivel, hadi tetteivel a gyakorlatban is érvényesítette. 7. Az államszervezés alapjait rakta le a "várispánságok” megalkotásával, melyek később mint vármegyék elsőrangú szerepet töltenek be állami és nemzet életünkben. 8. A magyar alkotmányosság útját indította el, amikor “királyi tanácsot” alkotott maga mellé az ország ügyeinek intézésére. 9. Mint "Isten kegyelméből” uralkodó királyt a keresztény igazságosság szelleme irányította tetteiben. A kereszt és a pallos lehetett volna jelvénye; lovag-király volt, kiben istenfélelem, szeretet és a gyöngék védelme párosult a bűnöst keményen sújtó ököllel. Ránk maradt két törvénykönyve a magyar büntető-, per-, és magánjog alapjává lett. 10. A fiához. Szent Imréhez intézett “Intelmek”-ben a mindenkori államfő erkölcsi és uralkodói kötelességeinek kifejtésével a magyar államvezetés örökérvényű szabályait hagyta ránk. Mint minden a történelemben, Szent István nagy müve is fejlődött, alakult az elkövetkező évszázadok folyamán. De vezérlő csillagként mindig ott lebegett koronás alakja az ut felett, irányítva rajta haladó nemzetét. Majdnem 1000 év után ma mégis, úgy látszik, mintha ennek az útnak vége volna, mintha a vezérlő csillag lebukott s a nagy király építménye örökre romba dűlt volna. Uj pogányság lett úrrá az országon, ahol a keresztény istenhit és erkölcs helyett az istentagadás állít oltárt a materializmusnak. Ahol a Regnum Marianum temploma helyére bolsevista diktátor szobrát helyezik, a Szent Gellért vértanú szobra fölé a barbár vörös hóditó emlékművét állítják, ahol Krisztus evangéliuma helyett Marx és Lenin tanításával rombolják az ifjúság lelkét, ahol történelmünket orcátlanul meghamisítják, ahol hitvallókat, papokat, becsületes magyarokat börtönbe, vagy halálba küldenek és ugyanakkor gyilkosokat és felbujtókat piedesztálra emelnek, ahol vagyont, becsületet rabolnak, jogot, igazságot lábbal tipornak, ahol legszentebb nemzeti törekvéseinket gyalázatnak tartják, ahol idegenek és alávaló csatlósaik versengve és garázdákodva nyomorgatják népünket, ahol Szent István keresztes koronájával és a szárnyas angyalokkal díszített ősi magyar címert sutba dobja és helyette a kommunista diktatúra jelvényét, a sarlót és kalapácsot iktatja törvénybe egy a hatalmat bitorló úgy nevezett “magyar kormány”; amely igy akarja a keresztény Európa hagyományos védőbástyáját, az “Antemurale Christianitatis”-t, Szent István és Hunyadi népét a Nyugat ellenségévé tenni. E szörnyű megpróbáltatásban a katakombákba szorult rab magyar nemzettel együtt, a meghallgattatás biztos hitével és a régi magyarok énekével fohászkodunk a Szent Királyhoz, akinek nemzetet képviselő, országot összetartó legendás koronája velünk együtt bujdosik valahol a nagy világban: “Tekints István Király Szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet Régi országodra. Reménységünk vagyon Benned s Máriában, Mint magyar hazánknak Hív Királynéjában.” ♦ LESZÁLLÍTOTT ÁRON Csighy Sándor legutóbb megjelent, nagysikerű verseskönyve! Az emigráció legigazabb és legmüvészibb költője megkapó alkotásainak tárháza! Megrendelhető most $1.50 árban a szerzőnél, 1717 Jackson Ave., New Orleans, La. Halott költők sírjánál Tündér álmotok szörnyű valóság, magyar földön uj Batu kán hódit s a világszabadság lobogóit párt szelekkel lengeti a kórság. Mi szent dalra ihlette lelketek, népet, nemzetet felőrlő gondok, a vész — mit harangotok kongott, — nyomorból támadt sötét fergeteg ma százszorosán veri bus népünk. Nem álmotok hős forradalma dúl s hazánk a bilincstől nem szabadul, benne sírba, vagy börtönbe lépünk. A szebb jövő, honnan fény-nyilak hulltak, űzve a nyomor rongyos seregét, ma még gyászosabb, sokkal feketébb, mint gyásza az annyit szidott múltnak.. Porló csontotok már egy lett a földdel, honnan ezrekkel száműzve lettem, ma rajta gyász nő, nem friss vetés zöldéi. — ó mily hűen, rajongva szerettem, — Busong a lelkem rabsirotok szélén, merengésében fel-felvillantok, lerázzátok a porladó hantot s jöttök Adyval bus halottak élén. Megremeg a föld, feleszmél a nemzet, a félholt nép ocsúdni kezd lassan, nem kell rabságát soká sirassam, siri harsonátok szabadságot zenget. New Orleans, 1956. CSIGHY SÁNDOR. Izenet Haza a Fiamnak Ne gondold, hogy úgy van itt mint régen, bár a régi nap ragyog az égen. Ne gondold itt mindenki csupa szív. A múlt, — a régi emlék haza hiv. A nagy zsindelyes ház, — a falu csöndje, a búza tábla, ugar göröngye. A templom megszokott harangszava, úgy vonz, — úgy hiv mindig haza. Az öreg akácok az ut mellett, legelő juhnyáj a falu megett, faluban a zakatoló malom, hiv haza, — ide messzire hallom. Az est itt csöndes, megáll a munka, nem csendül dal, mint a ami falunkba, szív szívhez szólva, i—< legény a lánynak. Haza, ,—» haza röpitnek mély vágyak. Ott szebb a temető bus magánya. Nyugtatóbb a szomorufüz árnya, a régi és uj sírok között. Vágyom dobjanak rám magyar rögöt. Ne gondold, hogy haza már nem megyek. Ne gondold, hogy állnak a fellegek. Ne gondold mindig búsnak az eget; meglásd, —- egyszer csak haza megyek. . . . Hollandia. KÉKY BARNA OLVASÓINK FIGYELMÉBE! ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni. A couponok minden ország postahivatalaiban kaphatók. (Itten a posta darabonként 8 cent értékben váltja be.) Az II. S.-ben élők money ordered (postautalvánnyal) vagy a levélben papírpénzt mellékelve fizethetnek elő. (Befizetési laprendszer nincs a U. S.-ben.) CENTRUM PRESS modern nyomda 1578 EGLINTON A VE., WEST Toronto, Ont. Canada. a Krónikára előfizetéseket elfogad
