Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1955-10-15 / 10. szám

1955 október. “K R Ó N I K A” 5 Knowland szenátor a magyarok között William F. Knowland szená­tusi republikánus kisebbségi ve­zető tiszteletére október 3-án dí­szes bankettet rendezett az Ame rjkai Magyar Szövetség a new yorki Delmonico szállóban. Mintegy hatszáz főnyi, főként az értelmiségi osztályokhoz tar­tozó közönség vett részt, az ösz­­szejövetelen. Dr. Falussy Ala­jos konferált. Előbb Szántay Dezső országos elnök, majd dr. Szentiváuiyi Sándor menekült unitárius piipök , volt 1945 ös polgári demokrata képviselő üd­vözölte a szenátort, aki után dr. Eckhardt Tibor mondott beszé­det. A szenátornak átadtak egy öt ábrázoló, nagy arcképet, me­lyet Markos Lajos festőművész emlékezetből festett. Az est folyamán dr. Falussy a magyarság szeretetének kifeje­zéséül ‘ tiszteletbeli magyarnak” (Hungarian by adoption) nyil­vánította Knowland szenátort, aki a rabnépek szabadsága ügyé nek régi szószólója. Többi közt, amikor a szenátus tárgyalta az osztrák béke-egyezményt, felhív­ta Dulles külügyminisztert, kö­vetelje, hogy a Szovjet a béke­­szerződések értelmében vonul­jon ki Magyarországból és Ro­mániából. * * * Knowland hangoztatta, hogy Amerika nem menekülhet a tör­ténelem által eléje állított fela­datok élői, az amerikai külpoliti­kát a népek szabadsága biztosí­tásának kell szentelni. A genfi kormányfői konferencia tájéko­zódás célját szolgálta, nem azt, hogy bármit is megoldjon és nem is oldott meg semmit a nagy alapvető kérdésekből, amelyek a nemzetközi kommunizmus to­talitárius világát a szabad világ­tól elválasztják. Hamis illúziókban ringatnánk magunkat, mondotta, ha azt hinnénk, hogy a Szovjet leopárd megváltoztatta foltjait. Kruscsev megmondta szeptember 17 -én, hogy aki azt várja, hogy bármit is feladjanak a marxismusból és leninizmusból, várhat, amíg a shrimpó-rák megtanul fütyülni, vagy húsvéthétfő keddre esik. A becsület békéje nem jöhet lét­re a rabnépek szabadsága nél­kül. Á rabnépek a mi legjobb szövetségeseink. A Nyugat ad­dig ne kössön biztonsági garan­cia-szerződést a Szovjettel és Vasfüggöny- országokkal, amíg a Szovjet ki nem vonul e meg­szállt országokból és azokban nem tartottak az Egyesült Nem­zetek ellenőrzése alatti szabad választásokat, hogy a népakarati többséget képviselő kormányok szerepelhessenek a szerződés va­lóban illetékes aláíróiként. Nagy nyomatékkai hangsúlyozta azt, hogy bármennyire is hive a né­met egyesítésnek, nem sza bad, hogy a rabnemzetek szabadsága ügyének rovására jöjjön létre. Helytelenitette az élénk barát­ságosságot is, amejyet a Nyugat Genfben a Szovjet vezérek iránt mutatott. Ellenez minden gaz­dasági segítséget a Szovjet szá­mára, mert “ezzel segítjük a bel­ső nehézségei leküzdését. Ily ma gatartás erkölcsi pozíciónkat ve­szélyezteti. A Szovjet magában hordja pusztulása csiráit és nem szabad elősegítenünk, hogy a Szovjet urai képesek legyenek kitolni annak időpontját, amikor a kétszáz millió orosz szabadon választhatja meg a kormányát. Knowland beszédét sűrűn sza­kította meg nagy taps és a sze­nátor az egész est folyamán lel­kes ovációk központjában állott. * * * Dr. Eckhardt Tibor angol nyelvű beszédében köszönetét mondott a szenátornak mind­azért,. amit a rabnépek érdeké­ben tett és tesz. Majd többi közt kijelentette: — Tökéletesen egyetértünk vele: az orosz békeszólamok dacára, a tartós békére irányuló komoly szándék eddig nem volt észrevehető. Ha Molotov ur csi­korogva az arcára kényszeritett az utóbbi id őben némi mosolyt, ez nem más mint amit a new yorkiak keep smiling”-nak ne­veznek mikor el akarják adni a portékájukat. —• A célszerűségi politika, amint azt a háború után némely hamis próféta hirdette, minden rossz politika között a legcélsze­­rütlenebbnek bizonyult. Minél több ajándékot kapott a Szovjet, annál inkább megjött a további hódításhoz az étvágya. Sok min­dent próbál már a nyugati világ, de egyáltalában nem jutott kö­zelebb a tartós béke megvalósí­tásához. Mert a béke nem pa­ragrafusokból áll, amit bölcs ál­lamférfiak vagy léha politikusok Írnak egy papírlapra, .— a béke a millió és milliónyi népek lel­kében és szivében kell éljen. Ha a népek elnyomásnak vannak kitéve, vagy igazságtalan ren­delkezéseket kénytelenek tiszte­letben tartani, becsületérzetük és tisztességük fellázad ezzel a nemzetközi renddel szemben. A háborús uszitók nem azok, akik az ilyen rendelkezések ellen til takoznak, hanem azok, akik okoz ták, vagy hozzájárultak ahhoz, hogy a kommunista zsarnokság legyen újból úrrá a világ népei nek egy jelentős része felett. <— Mi, magyarok talán többet szenvedtünk az utóbbi 25 év alatt, mint bármely más nép. Ha valaki, úgy mi értékelni tudjuk a béke áldásait. Éppen ezért hangsúlyoznom kell, hogy nem elég az, ha a nyugati világ de­mokratikus elveket hirdet. A de­mokráciával egyformán fontos követelmény a világpolitikában a tisztesség, az ígéretek betartá­sa, az elvhiiség, a mások jogai­nak a tiszleletbentartása. Az amerikai nép így érez és igy gon­dolkodik. Nagy többségében nem ismerheti a világ problé­máit, például a 7 ávolkelet egyik másik újkeletű baját. De min­den amerikai meg tudja ítélni azt. hogy mi a helyes és mi a helytelen. Különbséget tud tenni a jó és rossz között. Ha az ame­rikai világpolitika erkölcsi elve­ken nyugszik, a nemzet nagy többségének a lelkes támogatá­sára számíthat, automatikusan meg fogja kapni a világ minden népének a rokonszenvét és tá­mogatását, sőt Amerika felé fognak szállni magának az orosz népnek is a reményei, melyek múlhatatlanul elhalványidnak ha a nyugati világ üres szóla­mokban bizakodva, barátkozás­­ba kezd az orosz nép kegyetlen elnyomóival. KALIFORNIAI MESSZELÁTŐ Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. Amikor ezeket a sorokat írjuk, nagy öröm tölti el szivünket a new yorki Knowland-bankett nagyszerű sikerén. A kaliforniai legnagyobb napilapok részletesen számolnak be a szép new yorki eseményről. A szenátor new yorki beszédé­­bői természetesen áradt a követel­mény Magyarország felszabadítá­sáért is. Ilyen bátran és világosan kevés államférfi követelte mosta­nában a rabnépek szabadságát, mint ahogy megtette Knowland szenátor az Amerikai Magyar Szövetség nagysikerű new yorki bankettjén. Amikor igaz örömmel és hálával köszönjük meg Know­land szenátornak bátor kiállását, egyszersmint nagy elismeréssel emlékezünk meg az Amerikai Ma­gyar Szövetségről. Csak előre, tovább a jó utón! KNOWLAND A LENGYELEK PULASKI-ÜNNEPÉN. A két testvérnép: a magyar és a lengyel csaknem egyidőben ün­nepelt. Hadd legyen ez egy figyel­meztetés, hogy a magyar és len­gyel nép jövőjét a közös magyar­lengyel határ biztosíthatja. Ha a Kárpátvonalat áttöri az ellenséges erő, elárasztja halálos pusztításá­val az egész Kárpátmedencét. A két világháború szomorú bizony­ság erre. Fenjnen hirdessük azért mindenhol a magyar igazságot a Kárpátvonal egységéről: a szent­­istváni Nagy-Magyarország hatá­rairól! A MUSZKA VÖRÖSEK VILÁGURALMI CÉLJA NEM VÁLTOZOTT. I Bármennyit mosolyognak is a muszka vörösek, sőt csónakáztat­ják az amerikai vendégeket, minden csak szeipfényvesztés. A genfi uj aera, amit a vörösek hir­detnek, csak együgyü embereket vezethet félre. Akik tisztán látnak, tudják, hogy a vörös világuralmi törekvések főcélja a következő: 1. Az amerikai fegyveres erő MEGJELENT Dr. Be rnolák Irjire szerkesztésé­ben amerikai angol és magyar szakemberek közreműködésével ANGOL-MAGYAR és MAGYAR-ANGOL SZÓTÁR, amely Amerika ma használt, élő nyelvéi tartalmazza. Pótol­hatatlan segédeszköz az uj ame­­rikások számára annál is inkább, mert a helyes kiejtést és hang­súlyt is megjelöli és igy segít a korrekt angol nyelv elsajátításá­ban. Ara $5.80, megrendelhető: I. BERNOLAK, 342 MET CALEB ST. OTTAWA 4, ONT. CANADA. kitelepítése Európából az Atlanti Óceán amerikai oldalára; 2.. az összes amerikai tengeren­túli hadibázisok leszerelése; 3. a “North Atlantic Treaty”, a nyugati katonai szövetség felosz­latása; 4.. .az atomfegyverek eltiltása; és végül 5.. Németország egyesítése egy olyan kormány alatt, amely magá­ban foglalja a kommunistákat. Ha csak részben sikerülne is ez az állandó muszka vörös terv, a világuralom csakugyan kezükbe kerülne. Hiszen egész Európa nyitva volna akkor előttük. AZ ÖRÖK MAGYAR KÜLDE­TÉS: SZOLGÁLATBAN ELSŐNEK LENNI! Ha az ezeréves magyar történe­lem lapjait forgatjuk, legjobban az ragadja meg a mi lelkünket, hogy a magyarság Európa ama részén, ahova az isteni Gondviselés ren­delte, első volt mindenkor a szol­gálatban. És most, amikor a má­sodik évezredre indul a magyar­ság, zászlójára a régi jelszót kell írnia: Szolgálatban első! Első István király nagyszerű korszakától a ferencjózsefi nagy időkig az tette naggyá a magyart, hogy igaz szívvel szolgálta nem­csak saját érdekeit, hanem a test­vérnépek boldogulását is. így tu­dott megállni egy nagy gazdasági egységben a Dunavölgy népeinek családja. Valahányszor ezt a szolgálatot elfelejtette a magyarság hosszabb vagy rövidebb időre, pusztulásba rohant az ország. ISTENÉRT, KIRÁLYÉRT, HAZÁÉRT! Ebben a nagyszerű régi jelszó­ban az ragadja meg az ember lel­két, hogy Isten után mindjárt a Király gondolata jön. Azt akarja ez a jelszó ezzel kihangsúlyozni, hogy Magyarország, mint haza, csakis úgy tud megállni, ha az örök isteni gondolat után az év­ezredes magyar királyság eszméje hatja át minden igaz magyarnak a szivét. Egy uj évezredre csakis úgy in­dulhat el a magyarság, testvérné­peivel együtt, hogyha az évezre­des magyar királyság gondolatá­ban egyesül. A mai gondterhes idők dacára ezért nem esik kétség­be az isteni Gondviselésben bizó magyar, mert kirendelte Isten a királyi korona várományosát, nagy magyar uralkodók méltó utódját: Ottó Őfelségét! Napon­ként száll Istenhez imánk ő érette, hogy a Mindenható segítségével ő általa minél előbb eljöjjön a szent­­istváni Nagy-Magyarország feltá­madása!

Next

/
Thumbnails
Contents