Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-10-15 / 10. szám
2 “KRÓNIKA1 1955 október. A keresztény Európáért HABSBURG-LOTHARINGIAI OTTÓ DÖNTÉS EURÓPÁRÓL CIMÜ MÜVE JELENTŐSÉGE. Ferenc Józsefi bölcseség DÖNTÉS EURÓPÁRÓL. Ma már tudatára kezd ébredni a nagyvilág, bogy sorsa egy és osztatlan. S mivel korunk válsága sűrítve európai vonatkozásban jelentkezik, ezért az Európa-probléma világprobléma. Következőleg a világ sorsára döntő ki'hatásu az Európa-kérdés megoldásának a mikéntje. Ezért nagyfontosságu a kibontakozás lehetőségeinek kutatása, utak keresése, A SOKRÉTŰ PROBLÉMA MEGVILÁGÍTÁSA, tervek készítése és megtárgyalása. Ennek a korfeladatnak áll szolgálatában IV. Károly Elsőszülött Fiának könyve. Német eredetiben a világ közvéleményéhez szólt, a magyar kiadás hozzánk beszél. A KERESZTÉNY EURÓPA APOSTOLA. A "Döntés Európáról” kiemeli Európának földrajzi és gazdasági jelentésén túl szellemi valóságát. Válságának okait pedig a népek életének egymásbakapcsolódó alaptörvényeit megsértő politikában keresi, továbbá az elkereszténytelenedésben, amelynek következménye a nemzetközi szociális igazságosság és az egyetemes embertestvériség megtagadása. A válságból való kiutat az európai erők egységesítésében látja. A Nyugati Unió csak csira, cél az egész Európa összefogása. Ezt az erőt a Szovjet tudomásul fogja venni. Európa dekadens, de életerejét még nem vesztette el, hiszen élnek még a keresztény Európának ideáljai, amelyet jelenünk vértanúi, többek közt Mindszenty bíboros, Grősz érsek, Ordass prot. püspök igazolnak. A Dunatérség uj rendjének felvázolásánál rámutat annak természetes és történelmi egységére, annak és elsősorban a Kárpátoknak Európa-védő természetes rendeltetésére, vagyis európai jelentőségére. Ajánlja az ujjárendezés terveinek elkészitését s ebben a munkában apellál az emigráció szellemi és politikai elitjéhez. A politikai realizmus nevében regionális federációk létrehozását javasolja s igy elveti az Intermarium gondolatát. Első feladat azonban a rabnépek felszabadítása és a német kérdésnek realista, keresztény szellemű megoldása. Az állami élet alapelvei c. fejezet jogbölcseleti, politika-filozófiai, szociálpolitikai fejtegetései pedig az emberi együttélés keresztény alapjait foglalják össze. Összegezve a mondottakat megállapíthatjuk: 1) a “Döntés Európáról” gondolatait nem percnyi ötlet, nem változó napipolitika, hanem a népek életének reális szemlélete, a keresztény világnézet sugallja. 2) Középeurópában, az örökös tűzfészekben, a megoldást a Monarchia ideális egységének korszerű felújításában látja, amelyben a Dunavölgy népeinek testvéri egymásratalálása s együtt Németország.) A keresztény Eunvüködése megvalósulhat. 3) A szolgaságba vetett népek felszabadításának bátor szószólója. 4) Nem kontármunka, hanem a kellőleg felkészült szakember müve, aki éyek óta azon fáradozik, hogy az Európáról való döntés valóban a népek őszinte megbékélését hozza meg. AZ EMIGRÁCIÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. Egyesek nem jó szemmel nézik Habsburg-Lotharingiai Ottó tevékenységét, mert "családi, dinasztikus politiká”-t, “személyi aspiráció”-t látnak benne. El kell olvasni ezt a könyvet. Nem a restauráció propagandája. A “Döntés Európá”-ról egyetemes, keresztény európai ügyet szolgál. Mások agyonhallgatják. Ha megszólal emigrációnkban X vagy Y, újságjaink részletesen foglalkoznak vele. Pedig sok esetben csak percemberek ezek. Sokszor csak maguk csinálta politikai “nagyságok”-ról van szó, vagy szélsőséges ideológia képviselőiről. Ez az agyonhallgatás nagy kár, hiszen emigrációs sajtónkban annyi a haszontalanság és mellébeszélés és oly kevesen szólnak Európa ügyéhez a keresztény világnézet alapján. De egyben emigrációnk demokratikus beállítottságának fogyatékossága is ez, mert nem kapnak kellő szólásszabadságot azok a megnyilatkozások, amelyek pedig a nemlegitimista BaráthTibor szerint “vitán felül értékes és az emigrációs irodalomban jelentős eszmefuttatás”. A “Döntés Európáról” sem kapott még kellő figyelmet! Ismét mások még a hozzászólástól is óvakodnak, mert egyrészt nem akarják, hogy ezt a királykérdésben való igenlő vagy nemleges állásfoglalásnak könyveljék el, másrészt pedig nem óhajtják magukat kitenni annak a sokszor goromba támadásnak, amelyet szélsőségesek indítanak el azok ellen, akik más véleményt "mernek" megkockáztatni. Ez a jelenség egyrészt gyávaság, de méginkább emigrációnk demokráciájának betegsége. De található előítélettől mentes, elfogulatlan megnyilatkozás is. így pl. Baráth Tibor professzornak a Nyugati Magyarság 1953 március, áprilisi számában “Ottó kir. hg. Európáról és Magyarországról” c. cikke, amely tárgyilagosan vizsgálja a . keresztény európa apostolának több megnyilatkozását. Bár más véleménye van a Dunamedence konfederációjának keretére vonatkozólag, érvekkel alátámasztott bírálatát azzal fejezi be, hogy ez "távolról sem csökkenti a királyi herceg nagy érdemeit”. Ezt a könyvet, amely Európáról szóló egészséges döntéshez értékes közreműködés, tényleg minden Európáért s benne a Haza sorsáért aggódó magyarnak el kell olvasnia. (Kapható: Amerikai Magyar Kiadó, Postfach 322, Köln, rópa sorsa mindnyájunk sorsa. DR. MIHÁLYI GILBERT, O. Praem. (.—<) Egyre kevesebben leszünk. akiknek számára még élmény és személyes emlék a Ferenc Józsefi kor, hiszen közel'40 esztendeje, hogy a schönbrunni kastély magános lakója örökre lehunyta a , szemét. 1915-ben láttam utoljára, háború volt már, a monarchia határain rengett a föld: a galíciai véres mezőkön vajúdott az uj világ, amely nemcsak Europa térképét változtatta meg, hanem, a legszélesebb néprétegek nemzetvédelmi áldozatait elfogadva, olyan szociális igényeket szabadított fel, amelyeket győzök és legyőzöttek egyként képtelenek voltak kielégíteni. A fenyegetés árnyéka azonban nem ért még el Schönbrunnig, ahol a magyar vármegyék hódoló küldöttsége tisztelgett az öreg király előtt. A szigorúan nyírott park épen olyan merev volt, mint a spanyol etikett, amely a kastély életét szabályozta. Az uralkodó az úgynevezett gallériában fogadta a magyarokat. Hosszú, folyosószerű helyiség volt ez, egyik fala szinte teljesen üvegből, széles kilátással a tökéletes vonalú fasorra, amelynek végén a Gloriett arany sasain csillogtak meg a fáradt napsugarak. Ferenc József a hatalmas szélső ablak előtt, kis emelvényen állt, egyik kezével selyemteritővel lebontott asztalkára támaszkodva. Havasfejü, fehérszakállu aggastyán, erőtlen hangja, mint egy kisleányé, sovány kis teste szinte elveszett a huszártábornoki attila sujtásai mögött. Más környezetben a törődött öregség jelképe lehetett volna, de itt, háta mögött a végtelenbe vesző perspektívával, a Gloriettel, amely egy nyolc évszázados dinasztia fényére emlékeztetett és a kerttel, amelynek glédába állított bokrai is a rend és fegyelem kormányzati elveinek érvényességét hirdették: ebbe a romantikus háttérbe olvadva a törékeny öreg ember része volt a történelemnek. Mint gyermek, Napoleon fiának, a reichstadti hercegnek térdén lovagot 1848- ban egy összeomló birodalomnak terhét vette vállaira, 67-ben pedig a koreszme liberalizmusához igazodva modernizálta a kettős monarchiát. Egész hosszú életén át balvégzetű embernek tartotta magát — ich bin ein Pechvogel szokta, volt mondani bizalmasainak, — csapás csapás után sújtotta, de példátlan lelkierővel mindig árrá tudott lenni egyéni fájdalmán és példás kötelességteljesitéssel távoltartotta államfői gondjaitól az ember megrázkódtatásait és csalódásait. Nemcsak ötven millió alattvalója, de a világ számára is az ő felfogása jelentette a Monarchia mindenkori állásfoglalását, ame lyet befelé és kifelé egyaránt a “suum cuique jelmondata fejezett ki. Mindenkinek megadni a magáét,' a dualizmus lelkiismeretes betartására alapozott uj Habsburg-birodalomban épen úgy, mint a két nagyhatalmi koalíció: a Hármasszövetség és az EntenteCordiale által egyensúly ban tartott külpolitikában. De nemcsak megtestesítője volt a kettős monarchia gondolatának, hanem kétségtelenül legilletékesebb interpretál ója is. 1908-ban igy határozta meg Ausztria-Magyarország létjogosultságát, célját és lényegét: Népeimet nem a történelmi események, hanem az abszolút szükségszerűségek fűzték egybe. Epen ezért a monarchia nem mesterséges, hanem szerves s mint ilyen kétségtelenül szükséges alakulat. Menedéke ez az állam valamennyi Középeuropába szakadt nemzeti szórványnak, amelyeknek önmagukra utalva szánalmasan és kétségbe? esetten kellene tengődniök és minden hatalmasabb szomszéd játékszerévé válniok, mig igy, egyesítve, közösségükben nemcsak tiszteletet parancsoló hatalmat képviselnek, hanem kölcsönös gazdasági és szociális segítség révén lényegesen biztonságosabb és kedvezőbb fejlődési feltételeknek vannak birtokában. Viszont az, hogy egy ilyenfajta közösséget vezetni is kell valakinek, csak magától értetődik. A diplomáciai felcserek, akik a trianoni saint germainsi és versaillesi műtőasztalon kontár kezekkel amputáltak, nem vettek tudomást a ferenc-józsefi bölcsességről. Pedig egy nagy élet tapasztalatainak summája van ebben az uralkodói nyilatkozatban és Középeuropa népeinek életfeltételei azóta sem változtak. A Kisantant-koncepció megakadályozta, hogy valódi béke fejezze be az első világháborút, nem tudott konszolidációt teremteni a Duna völgyében a két háború között és életképtelennek bizonyult a második alatt és után. Ebből a csődből egyszer le kell majd vonni a következtetéseket s aki rendet akar csinálni Európa közepén,- annak újra fel kell fedeznie a történelmi öreget, aki hatvan esztendőn át a stabilitást jelentette azon a kritikus darab földön, ahol a monarchia szétzúzása után csak viszály, zűrzavar, boldogtalanság és káosz maradt. . . AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS LIGA KARÁCSONYI RUHAGYŰJTÉSE. Mint az előző esztendőkben, ebben az esztendőben is ruhaneműt akar juttatni az AMKL az európai menekült táborokban élő és otthon a szovjet megszállás alatt szenvedő testvéreinknek. Mindnyájunk keresztény és emberi kötelessége, hogy közreműködjünk ebben a nemes akcióban! Ruhaküldemények a Liga Központi raktárhelyisége 414 East 82nd St., St. Stephen of Hungary Church, New York, N. Y. címére küldendők. '
