Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-08-15 / 8. szám
10 .“K R Ó N IK A" 1955 augusztus VITA—FÓRUM A HERCEGPRÍMÁST püspökszentlászlón TARTJÁK FOGVA. tt * • > •/ I I T0 •» Az emigráció kuloiuegessegei A “Krónika” júniusi számában megjelent cikkem kapcsán sok levelet kaptam, amelynek legtöbbjében a honfitársak azt a kérdést tették fel, ’hogy hogyan képzelem el az emigráció egységét, amely “egységben” mindenki a maga elgondolását vallhatja, amelyben senkinek elveiből egy jottányit feladni nem kell. Hogyan képzelem el az egységes képviseletet kifelé? A kérdés igen egyszerű. Mert a sürgősen megszervezendő és az egész emigráns magyarságot képviselő csúcsszerv az igazi demokratikus helyzetet képviselheti igy: “Egységesen a valódi, nyugati értelemben vett demokrácia hívei vagyunk. Ennélfogva hívei vagyunk a véleménynyilvánítási (igy az ellenvélemény nyilvánítási) szabadságnak is. Ennek folytán a nemzeti egységünkben több párt alakult és működik, ami azonban a demokratikus nemzeti egységünket nem zavarja. Egységesen készek vagyunk az antidemokratikus rémuralom megdöntése érdekében vállvetve küzdeni, ha kell, harcolni. Vitáinkat majd a magyar nemzet dönti el demokratikus utón. A józan ész, de az UNO megállapítása szerint is, teljesen szabad véleménynyilvánítási szabadság s teljesen szabad pártképzési lehetőség nélkül nincs “nemzet szabad döntése”. Ez csak a felszabadulás vagy felszabadítás után lesz lehetséges. Politikai kötelezettségeket külső hatalmak iránt — kivéve a tiszta demokrácia megvalósítását a hazában — éppen mert a demokrácia hívei vagyunk, nem vállalhatunk semmiféle vonatkozásban, mert erre a hatalmak által is követelt demokrácia elvei alapján majd csak a nemzet lesz hivatott a szabad választás utján létrejött demokratikus kormány utján. Aki itt az emigrációban már a nemzet terhére elkötelezettséget akar vállalni, az ezzel azt bizonyítja be, hogy nem őszinte hive a demokráciának. Politikai programm alapján egységet létrehozni akarni — eltekintve attól, hogy ez lehetetlen! — már azért is felesleges fáradozás lenne, mert a végleges helyzetre ez semmit sem jelentene. Mert lehet egy politikai nézeten az egész emigráció kivétel nélkül, a nemzet maga lehet majd pont az ellentétes állásponton, ha majd demokratikus módon szabadon dönt.” Norvégia. ( DR. BÁCSY PÁL. NYILATKOZAT. Minden ellentétes állítással szemben fenntartom azt, hogy 1955 január óta, amikor Austral állampolgárrá lettem, semmiféle olyan, magyar szervezetnek vagy egyesületnek nem vagyok a tagja, amely szerv vagy egyesület a háború befejezése után lett életrehiva. Sónyi Őnagyméltósága szervezetének sem vagyok aktiv tagja, bár Őnagyméltósága iránt, aki annakidején elöljáróm és feljebbvalóm volt, a legnagyobb tisztelettel viseltetem és megítélésem szerint az általa vezetett szerv az, amely minden politikától függetlenül, tisztán katonai alapon kívánja a Honvédség nemes szellemét a jövőbe átmenteni. Mindez teljesen független attól, hogy Őnagyméltósága kitől kapott erre vonatkozólag megbízatást és hogy kap ezen célra, esetleg a Free Europetól, bizonyos anyagi támogatást vagy sem. Tagja, sőt választmányi tagja is vagyok a “Piarista Öregdiákok Szövetségének”, mivel a Piaristáknál végeztem a gimnáziumot. Ezen Szövetség azonban az 1920- as évek elején alakult meg Magyarországon és sohasem volt politikai jellegű. Egy hozzám intézett levéllel kapcsolatosan közlöm, hogy a kom munizmus ellenes és a rab nemzetek mielőbbi felszabadítása érdekében irt angol nyelvű cikkeimet Australia Victoria államában megjelenő “Times” cimü újság szokta leközölni. Nézetem szerint t. i. nem az a fontos, hogy a magyarokat győzzük meg arról, hogy mit jelent valójában a kommunista rendszer és hogy mennyire fontos lenne a rab nemzeteket minélelőbb felszabadítani, mert ezt a magyarok úgy is jól tudják, hanem az a fontos, hogy ezekről azon államok vezető államférfiak és lakosságát győzzük meg, amely államok minket befogadtak. Boronia, Ausztrália. VITÉZ RAPAICS DEZSŐ. Emlékezés... Gyermek-emlék angyal szárnyon, Maradt meg a boldogságból. Fehér holló szárnya lebben, —■ Szempillámon könnyem sercen, Mint a tenger! Hajnal dereng, hegyhát villan, Eltűnők, mint fáradt csillag! Az utamat haza veszem — Könnyebb lesz a veszedelem, Gyepes verem! Tornyunk ormán kereszt ragyog, A határban magam vagyok. Mind kihulltak, mind elvesztek, Akik itten énekeltek — Ébresztgettek! De a lelkűk, érzem ittjár! Ezt üzeni minden virág . . . A szellő is Róluk mesél, S kereszttövén él a remény: Isten kisér! Krizantémok véres alján, — Álmok bontják szárnyukat már! Fehér holló szárnya lebben, Lesz még itten boldog ember, Szinte tenger! Chaska, 1955 március 15. P. SZELÉNYI. Az Associated Press bécsi szerkesztőségének az esztergomi egyházmegye vezetői köréből származó értesülése szerint a legitimista “összeesküvés” vádja alatt élethossziglani börtönre Ítélt és közel hat és fél év után időlegesen “szabadlábra helyezett” Mindszenty bíboros hercegprimás Pécs mellett, a pécsi püspöknek Püspökszentlászlón lévő lakában tartózkodik rendőri felügyelet alatt. Eddig csak édesanyja látogathatta meg, aki szerint a Prímás egészségi állapota viszonylag jó. A Szentszék lapja, az Osservatore Romano újabb cikke hangsúlyozza, hogy mindössze annyi történt, hogy Mindszenty nincs többé börtöncellában és ezt kétségtelen könnyítésnek tartja. De kifogásolja, hogy a hercegprimás ártatlanságát a kormányhatóságok nem állapították meg, nem nyerte vissza személyi szabadságát és a katolikus egyház jogai nem nyertek elismertetést. BULGANIN BESZÁMOLÓJA Bulganin augusztus 3-án beszámoló beszédet mondott Genfröl a Legfőbb Szovjetek tagsága előtt. Újból hangoztatta a szemérmetlen hazugságot, hogy a rabnépek szabad akaratukból választották a kommunista uralmat és dicsekedett azzal, hogy a rabnépek ügye, dacára, hogy Eisenhower tárgyalni kívánt róla, nem került napirendre. Ha a magyar nép szabad akaratából van a kommunista rendszer, miért tartják Magyarországon a nagy orosz haderőt a rendszer életbiztonsága védelmére s miért tartanak csak egylistás álválasztásokat, miért van, hogy tudni sem akarnak szabad választásokról, amelyeken megnyilatkozhatna a nép többségi akarata? Bulganin aztán Eisenhower elnöknek, a katonai berendezések tervrajzai kölcsönös kicserélésére és az atomtelepek, stb. szabad lefényképezésére Genfben tett javaslatáról beszélt. Kijelentette, hogy mindkét ország oly mérhetetlenül nagy, hogy ily ellenőrzés nem valósítható meg, azonkivül pedig mindkét országnak külföldön is vannak katonai támaszpontjai és igy “a javaslat a gyakorlatban nem vihető kellő hatékonysággal keresztül!” A beszéd e részét a nyugati sajtó úgy értelmezte, hogy Bulganin elveti Eisenhower javaslatát s a Szovjetben úgy látszik utólag rájöttek arra, hogy ez az elutasítás nagy propaganda értékét jelent Amerika számára, mert másnap, augusztus 4-én Bulganin újra felszólalt a Legfelsőbb Szovjet bábgyülekezetben és helyreigazította szavait, kijelentve, hogy nem vetették el Eisenhower javaslatát, hanem továbbra is tanulmányozzák, de természetesen a Szovjenek a fegyverkezések leszállításáról, úgyszintén az európai biztonságról tett javaslatait látják a legmegfelelőbbnek. Reméli, hogy az októberi genfi külügyminiszteri konferencia ezek szempontjából sikeres lesz. Háború esetén az atomfegyverek használatát kölcsönösen ki kell kapcsolni, de a fegyverkezések leszállítására és a kölcsönös biztonsági szerződések hálózatának lefektetésére csak a nagy ellentétek megoldása, köztük a rabországok szabadsága helyreállítása és a Szovjetnek európai politikai és katonai visszavonulása után lehet szó. Nem szabad kölcsönös biztonsági szerződésekkel megszilárdítani a mai állapotot, amikor nemzetek egész sora van Szovjet járom alatt, nem is szólva a területi igazságtalanságok sürgető problémáiról, amelyek rendezése nélkül békéből való, igazi lelki béke el sem képzelhető. Amit a Szovjet akar, semmi más, mint az, hogy tetejétől kezdjék építeni a Béke Házát, az összes imperialista rabló-kiváltságai elismerésével és véglegesítésével. És Bulganin ezt reméli, a beszámoló beszéde szerint, elfogadtatni az októberi genfi találkozón! A MUNKÁSKÉRDÉS ITT ÉS OTT Kommunista oldalról puhatolódzás történt, hogy George Meany, a tizenegy millió szervezett munkást magában foglaló American Federation of Labor elnöke eleget tenne-e egy barátságos moszkvai meghívásnak. A terv szerint az orosz állami szakszervezeti központ hívta volna meg Meanyt és az AFL vezetőit. A N. Y. Times közli Meany válaszát, amely igy hangzik: — Majd akkor megyek, ha Oroszországban szabad szakszervezetek lesznek! A továbbiakban Meany kifejti, hogy a Szovjetben nincs szakszervezeti szabadság, hanem a szakszervezetek az egyetlen munkaadó, az állam alárendeltjei és parancsait mindenben követni tartoznak. th Avenue Public Service Bureau 277—5th AVENUE, NEW YORK 16, N. Y. (29th St.) Telephones: MU 4-1818 és LE 2-5322 -ik éve specializál és szolgálja a magyarságot szeretetcsomag küldésben és hivatalos pénzátutalásban. IKKA csomagok Magyarországba újból rendelhetők! Világhírű CARE ajánl a vasfüggöny mögött országokba való csomagküldésre. írjon, telefonáljon ma ingyenes körlevélért.
