Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-05-15 / 5. szám
S-ik OLDAL N. . ‘K R ó N I K A” 1955 május Habsburgok bűnei? Irta: REV. J. MATTY. A jobbra-balra kivándorolt magyar D. P.-ről azt állítják, hogy gombamódra szaporítják a magyar újságokat. Se baj, ez a magyar génius megnyilvánulása s bennünket, a régi kivándorlókat legalább felélénkítenek; csak őrizzék meg e lapok a komolyságot, igy kiharcoljuk a magyarság megbecsülését ez uj világban, hol a szlávizmus annyira lepocskondiázta azt. A sok uj újságban olvasni lehet a Habsburgokról. Jó téma a régi ellentétek kiegyenlítésére, kivált, hogy e szabad világban, szabadon lehet írni. E témához én is hozzá szólok. Üljünk le tehát nyugodtan s tárgyaljuk meg higgadtan; beismerve a hibákat, de pilátusi Ítélettel keresztre nem feszítve, csak mert “FESZÍTS MEG FESZÍTS MEG” kiált a nép.’ Lássuk először mint kezdenek szerepelni a Habsburgok, mert egyesek azt hiszik, hogy koldusok voltak, s Magyarországon nőttek naggyá. Régi okmányokban 1099- ben találjuk a Hapsburg, vagy Habsburg nevet, tehát “p’’-vel meg b -vei, származtatva a most romokban heverő egykori Habsburg várról Svájcban. A Habsburg uralkodói ház történelmi szereplése 1272-ben kezdődik, midőn Rudolf Svájcban uralkodó fejedelmet sógora, porosz Hohenzollen Frigyes ajánlatára nyugat-római császárrá vagy német királlyá választották. E királyságnak nem sok becsülete volt már, mert Rudolf közvetlen elődje, Cornwald Richard árverésen vehette meg csupán a cim miatt. Habsburgi Rudolf komoly ember lévén, komolyan vette német királyságát s mivel megkoronázáskor nem volt meg a kormánypálca, Rudolf keresztet vett a kezébe kormánypálcának s igy fogadta a fejedelmek hodolatát. Akik nem voltak jelen, azokat felszólította, hogy jöjjenek s tegyék le hűség esküjüket. Voltak többen, akik a felszólítást semmibe vették s Rudolf egyelőre semmit sem tehetett ellenük, mert a királyságnak nem volt hatalma, rövidesen azonban lett, mégpedig midőn Rudolf felszólította II. Ottokát, a cseh királyt, jelenjék meg, tegye le hüségesküjét s adja viszsza a német királyságnak az osztrák tartományokat, miket jogtalanul birtokol, azon a címen, hogy a németek közé az utóbbi időben szlávok telepedtek. II. Ottokár úgy a hűség esküt, mint a tartományok visszaadását megtagadta, mire Rudolf büntető háborút indított II. Ottokár ellen s megnyerve a magyarok szövetségét, meg is támadta 1278-ban s megverte; a csatában II. Ottokár is elesett. Ezzel az osztrák tartományokat Rudolf visszacsatolta a német királysághoz, sőt Cseh,- meg Morvaországot is. Rudolfot fia II. Rudolf követte a királyságban, de aztán más német fejedelemség kezébe került a német királyság. A Habsburgokkal csak 1470-es években találkozunk, midőn azok hatalma s tekintélye szerencsés házasságok folyrállyá megválasztott Habsburgokból III. Fülöp fia Miksa elvette kopasz Károly leányát, Mariát s örökölte a flandriai partokat, nevezetesen Burgundiát, a mai Belgiumot és Hollandiát. Miksa és Maria házasságából származott szép Fülöp, aki elvette Katholikus Ferdinánd, spanyol király leányát Johannát s örökölte Spanyolországot, Sardiniát s Corsicát, aztán Siciliát, Nápolyi meg az Uj-világot, Amerikát. Ezzel a Habsburgok hatalma annyira megnőtt s országaik annyira megszaporodtak, hogy lehetetlen volt egynek mindent kormányozni s 1505-ben, a wieni egyezményben kettő osztották a nagy birodalmat. Károly, az egyik fiúgyermek vitte Spanyolországot, Sardiniát s Corsicát, aztán Siciliát, Nápolyt s az Újvilágot, Amerikát, a másik fiú Ferdinánd az osztrák tartományokat Belgiumot s Hollandiát. A Habsburgok uralkodóháza szerencsés házasságok folytán tán megnőtt. Az újból német kinagyra nőtt, de amily szerencsések voltak hatalmassá lenni s annyi országot megszerezni, ép oly szerencsétlenek voltak ez országok megtartásában. A spanyol ág bennünket nem érdekel, különben is 1700-ban II. Károllyal az kihalt. Az ausztriai ág sok szerencsétlen úgynevezett örökösödési háborút harcolt és mindég megkisebbedett. Lássuk most hogyan kerültek a Habsburgok Magyarország trónjára. A mohácsi vészben Magyarország királyát is, II. Lajost elveveszitette. A Csele-patakba belefulladt, midőn menekülni akart. Az országban kihirdették a királyválasztást, mert II. Lajossal a cseh Jagelló családból való királyaink kihaltak. A köznemesség nagy számban gyűlt össze s ezt látva a főnemesség egyszerűen távol tartotta magát a választástól. Szapolyai János magyar nemzeti nemesre esett a választás. Szapolyainak volt kormányzói képessége, volt katonai tehetsége s elég gazdagíts volt s igy megválasztva, meg is koronáztatta magát Szent István koronájával. A főnemességnek azonban nem kellett Szapolyai János, hanem a habsburgházi Mária, az özvegykirályné köré csoportosult s kérte vegye rá bátyját, Habsburgi Fedinándot, az osztrák tartományok uralkodóját, hogy fogadja el a magyar koronát. A főnemesség királlyá választotta Habsburgi Ferdinándot, ha megkoronázni nem is lehetett, mert a korona Szapolyai János birtokában volt. E választás után a köznemesség Szapolyai János, a főnemesség Habsburg Ferdinánd táborába szállt és megindult a polgár háború, mely kilenc évig tartott. Ennek nem a Habsburgok voltak az okai, hanem a tüzes magyar vér, mely nem tudott megférni egymással. Végül Szapolyai János engedett, Nagyváradon Ferdináhddal kiegyezett, a magyar királyságról lemondott, csak választott király címét tartotta meg s a koronát kiadta. Ekkor Ferdinándot, másodszor választották meg magyar királynak s megkoronázták Szent István koronájával. így kerültek a Habsburgok a magyar trónra, nem ők voltak a magyar korona után, hanem a magyar nemesek a Habsburgok után, midőn a Habsburgház a világ leghatalmasabb uralkodóház volt, országaiknak, pedig se szere, sem száma nem volt. 1540-ben a Habsburgok trónra kerülve Magyarországon 1705-ig az volt a szokás, hogy a király életében a nemesség összegyűlt s megválasztotta az uj királyt, a király legidősebb fiát, akit még apja életében magyar királlyá koronáztak. Az 1687-iki Pragmatica Sanctio következtében 1705-ben I. József már nem volt megválasztott magyar király, hanem örökölte a magyar királyságot. A következő III. Károllyal kihalóban volt mindjárt a Habsburg ház, miután nemcsak fiú gyereke nem volt, hanem leány gyerekei is elhaltak. Ezért arra gondoltak, hogy elődje I. József leányának, ki férjnél volt Frigyes szász német választó hercegnél, szerzik meg a magyar koronát, midőn még megszületett Mária Terézia. Ekkor III. Károly arra kérte a magyar rendeket, hogy a Pragmatica Sanctiot terjessze ki a Habsburg ház női ágára, amit Mária Teréziára vonatkozott. A magyar rendek 1715-ben eleget tettek a király kérésének, a Pragmatica Sanctiot kiterjesztették a Habsburg ház női ágra, mely ágon a Habsburgok a mai napig a magyar Szentkorona örökösei. Mivel Mária Terézia férje Lotharingiai Ferenc volt, Habsburg- Lotharingiai Háznak mondják az uralkodó-házat, de ennek nem sok az értelme, mert Ferenc nem volt magyar király, csak Mária Terézia férje, mint pl, Fülöp herceg nem angol király, csak Erzsébet jelenlegi angol királyné férje. Az angol koronát II. Erzsébet angol királyné révén fogják a gyermekek örökölni, mégha Fülöp déd unokája is egykori Victória angol királynénak. Mária Teréziánál ilyesmi sem volt, Ferenc egészen idegen házból származott. Soha nem is szólt bele a magyar királyság ügyébe. Német király volt s eléggé kényelmes ur, de meg nem is volt szükség, hogy segítse Mária Teréziát, aki nem is engedte volna. Megfelelt ő magában a királyságnak s oly jó király volt, mint kevés férfi-királyunk. (Folyt, köv.) Árpadházi Szent Margit A Krónika februári számában egy cikk ismerteti Benáczy Klára woodbridgei előadását árpádházi Szent Margitról. A róla történt képzőművészeti ábrázolások között megemlíti, hogy Weesen cvájci községben a dominikánus apáca kolostor oltárképe szintén Szent Margitot ébrázolja. E sorok írója pár év óta Weesen községben lakik, naponként elment e templom előtt, de idáig nem tudott e festményről. A Krónika cikke arra indította, hogy utánanézzen valóban ott van-e a festmény. Az egyik baloldali mellékoltár fölött elhelyezett oltárkép hatalmas egyháztörténelmi csoportozata jobb sarkában ott van Szt. Margit képe is, A kép a 17-ik századból származik és festőjéül "B. Jordanus” van feltüntetve. De van Szent Margitról önálló portrékép is a kolostor egyik emeleti szobájában. Nagysága kb., 100x80 cm. Szent Margitot kitárt karokkal, dömés egyházi ruhában ábrázolja, amint a messzeségben, a mennyei végtelenségbe tekint. Baloldalán egy térdeplő látszik nyitott könyvvel, valószínűleg a Szentirással. Jobb válla felett egy szárnyas angyal, aki harsonát tart kezében: az egész fölött, a képnek inkább a jobb sarkában egy a felhőkön lebegő fél-alak, biborlepelben, aki talán Krisztust ábrázolna, bár a dicsfény nincs ott a feje körül.. A képen nincs jelezve a művész neve, ellenben a kép aljára van írva: “B. Margarita de Hungária’’. Első pillantásra látszik, hogy ez igazi művészi alkotás, értékesebb az -oltárképnél. A perjelnő megmutatott nekem egy Breviáriumot (Pass Romae . MCMXXX), amelyben az 1080- 82 lapokon két "oratio" és három "lectio” szerepel ”B. Margarita de Hungáriáról”. Különösen megrázó erejű a V. lectio, amely részletezi azon nehéz, szenvedéses, sőt életveszélyes munkákat, szolgálatokat, önsanyargatásokat, melyeknek ez a királyi származású, fiatal nő önként, sőt gyönyörűséggel ("in deliciis”) alávetette magát. Nem szóról szóra, csak tartamilag idézek egynéhányat. Kopott, egyszerű ruhákba öltözködött: kereste a megvetett munkákat, sepregetést, szeméthordást: főzött; igen súlyos terheket örömmel cipelt; beteg nővéreket és szolgaleányokat, akiknek ragadós nyavályaitól mások féltek, teljes kedvességgel szolgált ki; kezei a fagytól, térdei a sok térdepléstől feldagadtak, sok th Avenue Public Service Bureau 277—5th AVENUE, NEW YORK 16, N. Y. (29fh St.) Telephones: MU 4-1818 és LE 2-5322 -ik éve specializál és szolgálja a magyarságot szeretetcsomag küldésben és hivatalos pénzátutalásban, IKKA csomagok Magyarországba újból rendelhetők! Világhírű CARE ajánl a vasfüggöhy mögött országokba való csomagküldésre. írjon, telefonáljon ma ingyenes körlevélért.
