Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-07-15 / 7. szám

6-ik OLDAL R6NIKA" 1954 iulius A MÁRIA-KONGREGACIÓK KONGRESSZUSA Katolikus Magyar Testvérem! Közeledik Rómában szeptember 8-12. között a Mária Kongre­gációk hatalmas Világkongresszusa, melyen 40 nemzet nagy küldött­sége vesz részt, eddig bejelentett 10,000 résztvevővel, akik nemcsak kongreganisták. Bízom benne, Hogy a magyarok közül is, akik tehetik, résztvesznek. Nagy hitvallás lesz ez és az egyes nemzetek hívői névtelen összeállításban a 60 év előtti tagfelvételét jubiláló kongreganista Szentatya elé viszik mindazokat a vallásos, buzgó jócselekedeteket, nselyekeí egyenként a keresztény erények gyakorlásaként e célra vé­geztek. így: hétköznapi szentmisehallgatás, rövid szentséglácogatás, szentgyónás és szentáldozás, rózsafüzér, a szeretet lelki és anyagi jó­téteményeinek gyakorlása rászoruló embertársaink iránt, apostolko­dás szent hitünk érdekében (felvilágosítás, szeretetteljes magyarázat), a hitüktől eltávolodott emberek visszahóditása, saját szenvedéseink tűrése, szociális tevékenység, asztali áldás behozatala a családban, apostolkodás a vallásos, keresztény lapok és irodalmi müvek érdeké­ben, munka az egyházközségben a missziókért, házasságok rendezé­séért. Mi magyarok itt a számkivetésben ajánljuk fel szenvedéseinket krisztus Urunk imádására, Nagyasszonyunk tiszteletére a magunk hibáiért, bűneiért, otthoni hozzátartozóink lelki kitartásáért, az em­beriség igazi krisztusi békéjéért, az Egyház üldözésének megszűnté­ért, keresztény igazi szociális haladásért, a kereszténység hitbeli egy­ségéért, Hazánk szabadságáért, ifjúságunk keresztény jövőjéért. Ezeket a végzett keresztényi erényeket, vagy amiket ezek kö­zül a jövőben vállalunk (pl. tiz szentmisehallgatás) írjuk össze és magjmr plébánosainkhoz, lelkészeinkhez névtelenül jelentsük be. A ft. plébános és lelkész urakat kérem, hogy területültről az összesített erénygyakorlatjegyzéket folyó évi augusztus 20-ig juttas­sák el hozzám, hogy összegezve a Maria Kongregációk Világkon­gresszusa alatt a Szentatyához terjeszthessük, bizonyságul Isten iránti törhetetlen hitünknek és Nagyasszonyunk iránti ősi tiszteletünknek, így reméljük, hogy a Mária Kongregációk Világkongresszusa a magyar emigráció lelki megújulását szolgálja. Ezért imádkozom majd római jubilaris szentmisémben veletek együtt. Magyar testvéri üdvözlettel és áldásommal maradok DR. HASZ ISTVÁN, püspök, a külföldi'magyar Mária Kongregációk Szövetsége jubilaris püspök-direktora. alezredes, Potiorek szárnysegéde is. A merénylőt rendőrök és tisz­tek kivont karddal üldözőbe ve­szik. A merénylő üldözői elöl a Miljackába- ugrik, de elfogják és a tömeg véresre veri. Harrach gróf vissza szalad és jelentést tesz a trónörökösnek a történtekről. Nyomban azután folytatják az utat a városházáig. Prinzip, amig az autó Harrach grófra várakozott, ott állt a kö­zelben, de ez alkalommal nem cse­lekedett. * % * A Miljacka folyó túlsó oldalán, közel a Ferenc József hídhoz, áll a Ferenc József laktanya. A lakta­nya egyik ablakából Lukács Béla százados távcsővel nézd a trón­örököspár bevonulását. Mikor észre veszi, hogy a Ferenc József hídnál az emberek széjjel szalad­nak, a gépkocsik leállnak, rögtön arra gondol, hogy ott valószínűleg merénylet történt. Lerohan a lak­tanya udvarára és az ott készen­létben álló századával futólépés­ben elindul a hid irányába. Alig ér a hídhoz, a századot a helyőr­ség ügyeletes tisztje, egy alezre­des, megállítja és Lukács száza­dosnak azt a parancsot adja, hogy a század egyelőre ott állva ma­radjon. Az alezredes a városházá­ra siet és a városháza előtt tartóz­kodó hadtestparancsnoktól előbb utasítást akar kérni, mielőtt a szá­zad a kordont a veszélyeztetett helyen megerősítené és ezzel eset­leg az ünnepi külsőségeket meg­zavarná. * * * A.városháza boltíves csarnoká­ban a városi tanács tagjai frakk­ban és cilinderben, egyesek török vagy szerb népviseletben, vörös fezzel a fejen, várakoznak a trón­örökös fogadására. Az idő tiz óra körül jár. A gépkocsik megérkez­nek. Elsőnek a polgármester ugrik ki kocsijából és izgatottan szalad fel a lépcsőn, hogy a bejáratnál üdvözölhesse a trónörököst. A trónörökös is elhagyja kocsiját és a kiszállásnál segédkezik feleségé­nek. Együtt haladnak fel a lép­csőn. Arcuk komoly, tekintetük merev. Effendi Curcic polgármes­ter elkezd beszélni. Alig ejt ki pár mondatot, a trónörökös félbesza­kítja. "Köszönöm polgármester ur, de ahol az embert bombával fogad­ják, ott az embernek nincsen ked­ve ilyen beszédet meghallgatni.” Kínos csend következett. Végül is a hercegnő megfogja férje kezét és mondja neki: "Kérlek Franci, . . ” "Jó.” szól azután a trónörökös, "folytassa polgármester ur.” Az Effendi folytatja beszédét. Mikor befejezi, a trónörökös né­met. majd utána horvát nyelven válaszol. Ezt követőleg megtekin­tik a városházát. Zsófia hercegnő a városháza egyik külön termé­ben még a mohamedán nők egy csoportját fogadja. Közben isme­retessé válnak a merénylet rész­letei. Potiorek és Rummerskirch is arra kéri a főherceget, hogy az eredeti programot — a museum és a nagy mecset megtekintését — mondja le. A konak a városházá­tól nem esik távol, azért azt java­solják neki, hogy legbiztosabb volna innen egyenesen oda men­ni. Még mielőtt a. trónörökös ha­tározna, megkérdezi Potioreket, mi van Merizzi alezredessel? Po­­tiorek jelenti neki, hogy az alez­redest a helyőrségi kórházba szál­lították. "Akkor" jelenti ki a trónörökös, "előbb meg fogom őt látogatni, mert szegény a nekem szánt bom­bától sebesült meg.” “Talán te addig maradnál- ” szól még fele­ségéhez. “Nem. Én veled akarok marad­ni.” Volt a hitves válasza. Végül úgy döntöttek, hogy a biztonság szemportjából nem a belvároson keresztül és nem azon az útvonalon, amely a muzeum és mecset meglátogatására volt kije­lölve. közelitik meg a kórházat, hanem egyenesen az Appel-rak­­part irányában, hol a közönség már oszladóban van. Bardolff ezredes lesiet a gépko­csikhoz és a vezetőknek ilyen ér­telemben ad utasítást. * * * Amig Bardolff ezredes a kocsik­kal intézkedett és azok megfor­dultak, addig Prinzip jobbnak látta, hogy les-állását a Ferenc József hídnál elhagyja, mert ott a közelében a kordont a rendőrök megerősítették. Óvatosan lehuzó­­dott a legközelebbi hídig, a “Lateiner”-hidig. A "Lateiner"­­hiddal szemben a Ferenc József utca torkolódik be az Appel rak­partra. Ő, a hídról nézve, a Fe­renc József utca baloldalán, köz­vetlen a sarkon egy hirdetőoszlop mögé állt. Arra számított, hogy a kocsiknak itt kell befordulniok, feltéve, ha a program nem fog megváltozni. Ez esetben a kocsi baloldalán ülő trónörökös jó cél­pont lesz. Számításánál a tragikus véletlen nagy szerepet játszott. A trón­örököspár a városatyák sorfala között hagyja el a városházát. Lent beülnek a kocsiba, Potiorek megint szemben velük foglal he­lyet. Harrach gróf a trónörökös oldalán a kocsi sárhányójára lép, jól megfogózkodik és testével akarja fedezni urát. Elöl a polgármester kocsija ro­bog. A gépkocsik most nagyobb sebességgel haladnak. Utána a trónörökös kocsija következik. Mikor az első kocsi a Ferenc Jó­zsef utca sarkához ér, tévedésből befordul ebbe az utcába. A trón­örökös kocsija utána igazodik és szintén bekanyarodik a Ferenc József utcába. A háttal ülő Poti­orek ezt észre veszi, hátrafordul és oda szól a gépkocsivezetőnek: "Nem jól megyünk, végig az Appel rakparton kell menni!” Erre a vezető gyorsan lefékez, hogy vissza tudjon fordulni a rak­partra. Ebben a pillanatban, még mie­lőtt valaki észre venné. Prinzip Gavrile fanatikus elszántsággal a járda szélére ugrik és közvetlen közelről egymásután két lövést ad le Ferenc Ferdinánd trónörökösre. A golyók találnak. Zsófia her­cegnő eszméletlenül férje ölébe hanyatlik. Férje még megsimogat­ja és könyörögve így szól hozzá: “Isten, légy irgalmas. Zsófia ne­ked nem szabad meghalnod, neked gyermekeid vannak”. Az utolsó szavaknál már vér ömlik a főherceg szájából, hátra dől és szintén elveszti eszméletét. Ez alatt kardok és öklök sújta­nak le a merénylőre. “Agyonver­ni, felakasztani!” kiáltások hang­zanak el. Potiorek táborszernagy meg­meredve ül helyén, de még van annyi lélekjeienete, hogy a veze­tőnek kiadhassa a parancsot: “Gyorsan a konakba!” A kocsi máris teljes gázzal szá­guld a hídon át a konakba. A töb­bi kocsik a kísérettel követik. A konakná) először a hercegnőt eme lik ki a kocsiból és bent a konak­­ban egy pamlagra fektetik le. Előkerül két orvos, Dr. Arn­stein főtörzsorvos és Dr. Fischer egészségügyi tanácsos, de már csak a beállott halált tudják meg­állapítani. A főhercegnél sem volt már segítség, mire lefektetlek és kabátját felszakitották, szive megszűnt dobogni, szemei örökre lezáródtak. Egy franciskánus atya a közeli kolostorból még feladja nekik az utolsó kenetet. A Sátán hatalma győzelmet aratott. * * # A Ferenc József híd túlsó olda­lán még mindig áll Lukács Béla százada lábhoz tett puskával. Vár ja a további parancsot. Parancs azonban nem érkezik, az ügyele­tes törzstiszt sem tér vissza. Csak annyit láttak, hogy a trónörökös­pár és a kiséret elhagyja a város­házát, Az újabb merénylet hire percek alatt terjed el. Lukács százados most már nem vár tovább utasításra, hanem a századdal a merénylet színhelyére menetel. Késő! A nagy tragédiának már vége. A század már csak azt a feladatot kapja, hogy zárja le a konak környékét. Lukács Béla amig élt. soha sem tudta megbocsájtani magának, hogy miért hallgatott akkor az alezredes parancsára és miért nem vonult fel századával a Miljacka parton, saját felelősségére. Talán minden máskép történt volna. * * * Elsőnek a franciskánusok kis harangja szólal meg és adja tud­tuk hogy két. egy dobbanásban összefort szív megszűnt dobogni és két, egy gondolatban egyesült lélek visszatért Teremtőjéhez. Majd a Morse-gépek lépnek működésbe. A billentyűk szaka­datlanul kopognak és mind az öt világrész így szerez tudomást a szomorú eseményről. így jut el a hir a csehországi Chlumetzbe is. A kastélyból há­rom gyermek, két fiú és egy leány, egy pap kíséretében ebédután sé­tára indul a faluba. Mikor a sétá­ról visszatérnek, nagynénjiik, aki éppen most érkezett meg Prágá­ból, zokogva fogadja őket. A gye­rekek első kérdése: "Tanti, miért sírsz, mi történt?” A nagynéni nem tud felelni, csak int a papnak és félrehivja őt a szomszéd szobába. Ott közli a pappal a.lesújtó hirt. Ő reá, a gyér mekek nevelőjére hárul a nehéz feladat ezt közölni velük. A szelíd arcú pap a meghatottságtól jó ide­ig nem tud magához térni. Később

Next

/
Thumbnails
Contents