Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-07-15 / 7. szám

2-ik OLDAL “KRÓNIK A" 1954 julius Az Atlantic darter felújítása Eisenhower elnök és Churchill angol miniszterelnök junius hó 28-án a következő közös elvi nyilatkozatot adta ki: 1. Bizalmas barátságban folytatni fogjuk közös törekvéseinket olyan világbéke biztasitására, amely az Atlantic Charter elvein ala­pul, amelynek érvényét újból megerősítjük. 2. Együtt és egyénileg továbbra is kinyújtjuk baráti kezünket mindazon nemzetek felé. amelyek ünnepélyes fogadalommal és azt megerősítő tettekkel kifejezésre juttatják azon vágyukat, hogy részt­­vegyenek egy igazságos és tisztességes békében; 3. Magunkénak valljuk az önrendelkezés elvét és minden békés eszközzel, odaadóan fogunk törekedni arra, hogy biztosítsuk mindazon országok* függetlenségét, amelyek népe vágyik és képes a független­sége fenntartására. Helyeseljük az ezen célt szolgáló folyamatot, ahol arra még szükség van. Az azelőtt független, de ma bilincsekben lévő államokat illetően, nem fogunk résztvenni semmiféle olyan elren­dezésben vagy szerződésben, amely akaratlan alárendelt­ségüket megerősítené vagy meghosszabbítaná. A jelenleg akaratuk ellenére kettéosztott nemzetek ügyében folytatjuk törekvéseinket, hogy egységüket elérjük olyan választások utján, amelyek (hogy tiszta­ságukat biztosítsuk) az Egyesült Nemzetek felügyelete alatt folyná­nak le. 4. Hisszük, hogy a mindenfajta fegyverkezéseknek hatékony biztosítékok melletti általános és messzemenő leszállítása a világbéke ügyét szolgálná. Szilárd elhatározásunk, hogy előmozdítsuk olyan feltételek megteremtését, amelyek közt az emberi kezekbe került bor­zalmas atom-erők az emberiség gazdagodására, nem pedig elpusztítá­sára lesznek felhasználhatók. 5. Továbbra is támogatjuk az Egyesült Nemzeteket. Sürgetjük, hogy az arra alkalmas nemzetek ily társulásokat alakítsanak és tart­sanak fenn a maguk körzetében az ott élő népek békéje és független­sége megóvására. Ha az érintett országok népei kívánják, készek va­gyunk megfelelő gyakorlati módon segédkezni ily társulásokban. 6. Barátainkkal együtt azon leszünk, hogy az e cél hatékony követésére szükséges szellemi, gazdasági és katonai erőket kifejlesz­­szük és fenntartsuk. E cél követésében minden eszközt fel fogunk használni, hogy a javak és szolgáltatások egymás közti teljesebb és szabadabb cseréjét az összes résztvevők javára előmozdítsuk. * * * Az "ÁflantkTTííártert Roosevelt elnök és Churchill miniszter­­elnök 1941 augusztus 14-én hirdették meg az Atlanti Óceánon, a ka­nadai Quebec közelében horgonyzott yachtról. Nyolc pontból állt és szövege igy hangzott: 1. A két ország (Az Egyesült Államok és Anglia) nem törek­szenek se területi, se másformáju megnagyobbodásra. 2. Nem kívánnak látni semmilyen másféle területi változásokat, csak olyanokat, amelyek az illető népek szabadon megnyilvánitott akaratának megfelelnek. 3. Tiszteletben tartják minden népnek azt a jogát, hogy maguk válasszák meg azt a kormányzati formát, amely alatt élni akarnak és azt kívánják, hogy helyreállítsák azoknak a szuverén jogait és önkor­mányzatát, akiket erőszakkal megfosztottak ezektől. 4. Kötelezettségeik szem előtt tartásával arra fognak töreked­ni, hogy minden ország, kicsiny és nagy. győztes és legyőzött egyen­lő feltételek mellett vehesse ki részét a világkereskedelemből és a világ nyersanyagaiból, amelyek jólétükhöz szükségesek. 5. A legteljesebb együttműködést kívánják létrehozni az összes nemzetek közöt a gazdasági fronton, hogy valamennyiük számára biz­tosíthassák a jobb élet-standardot, gazdasági előhaladást és társadalmi biztonságot. 6 A nazi tirannizmus megtörése után olyan béke megalapozását remélik, amely minden nép számára lehetővé teszi, hogy biztonságban éljen saját határain belül és a mely minden egyes embernek minden országban biztosítja azt, hogy erőszaktól és szükségtől való félelem nélkül élhet. 7. Ez a béke minden ember számára lehetővé teszi majd, hogy akadályozás nélkül használja a tengereket. 8. Hisznek abban, hogy a világ valamennyi országának szel­lemi és reális okokból egyaránt el kell hagyniok az erőszak haszná­latát. Minthogy a jövő békéje nem tartható fenn. ha a szárazföldi, tengeri és légi fegyverkezés folytatódik olyan államok részéről, ame­lyek fenyegetnek vagy fenyegethetnek más államokat, a szóbanforgó államok lefegyverzése szükséges. Segiteni és bátorítani fognak min­den olyan mozgalmat, amely megkönnyíti a békeszerető népek szá­mára a fegyverkezés súlyos terheit. * * * Az Atlantic Chartert néhány hónappal később Sztálin is aláírta. A háború utáni békekonferenciákon teljesen figyelmen kívül hagyták a Chartert. Hinni kell, hogy Eisenhower elnököt e mulasztás helyrehozatala iránti, erős lelki kívánság késztette a Charter felújí­tásának kezdeményezésére és ez már magábanvéve is szárnyat ad a feléje irányuló várakozásnak é3 bizalomnak. Felfokozza a reményt, hogy az Atlantic Charterben lefektetett nagy irányelvek érvényesíté­sének lehetőségére mindent meg fog tenni. Roosevelt elnök 1941 augusztus 14-én e megjegyzéssel bocsúj­totta útjára a Chartert: Elköteleztük magunkat, hogy szabad legyen a világ”. A washingtoni deklaráció' felújítja ezt a kötelezettséget a világ szabadságának megteremtésére. Amikor ennek tényét leszögezzük, reméljük, hogy a Charter ezúttal nem jut előző sorsára, hanem elindítója lesz egy bátor és el­szánt küzdelemnek, amely meghozza a szabadságot és igazságot Rab- Magyarország számára is! Történelmi igazság a Frankfurter Neue Presse hamisítóinak Irta: P. SZELÉNYI IMRE főiskolai tanár. Az oknyomozó történelemben, eddig ismeretlen fogalom volt, hogy a népi adatokat, jelzőkkel cseréljék fel! A történelem Cicero szerint is: az igazságok felderítése, a történések okainak felkutatása, az erkölcsi meglátásoknak ke­mény foglalata s igy lesz az élet mestere! Napjainkban felette lei­­kiismeretbeni tétel, hogy a nagy viharban és bolsevista veszély­ben. s annak történelmet hamisító materialista dialektikájában kul­­tur-népek szigorúan betartsák a fenti alapigazságokat! Ha valaki érdeklődő és kulturszomját, igé­nyeit kielégítő kérdéseket tesz fel. egy nagy város és egy kulturált, sőt civilizált nemzet újságírójá­nak, úgy. csak lelkiismeretes és becsületes, igaz és indokolt vá­laszt szabad adnia. Akik ezt nem tartják be. úgy veceaek az újság­írás morálja el!er?«,j|jR|yben saját maguk degradálják újságjuk ko­moly nívóját, vagy komolytalan sarlatánoknak szánalmas figurá­ivá süllyednek le. A fenti újság, amikor 1954 május 29-iki számá­ban, ezt merte irni és magyaráz­ni. hogy "a magyarok mongol eredetű, majd törökökkel, néme­tekkel. szlávokkal és románokkal saturált, keveréknép, úgy méltán kiérdemelte, ha erre a fölényes­kedő hangra, mindenek előtt ezt feleljük: maguk, ott a Frankfurter Neue Presse szerkesztőségében pedig beigazolt hosszufejü, vörös, afrikai berber törzsek! Egy-egy uraim! Minek után mi tudjuk, hogy sem a berberek, sem a mórok de a kevert kelták sem pottyantak le egyenest az égből. Berlin. Paris, London és Madrid sikátoraiban, hanem megjárták a népek és kul­túrák világutjait. igy mi magya­rok is a történelem nagy utjain ju­tottunk el, 1000 éve, mai hazánk­ba! De minek után felette hadilá­bon állnak az ős-magyarság ere­detével. népi, származásával és történelmi fejlődésével, igy en­gedtessék meg, hogy történelmi, dicső múltúnkat bemutathassuk az újságíró informátoroknak, hogy ne butíthassák továbbra is a tudo­mányra szomjas ifjú germánokat. A modern ásatások, néprajzi munkák, az összehasonlító nvelv­­tudománv, de a népi hagyomá­nyok is igazolják, hogy a magyar­ságnak semmi köze nem volt a tatárfejü-mongolo.khoz! A leg­újabb szumir kutatások és cserép táblák igazolták, hogy az ős ma­gyarság bölcsője a népek ősi-terü­letén ringott, akiknek írásmódját, kultúráját, harcmodorát átvették az asszírok, babiloniak és hosszú évezredekig á magyarság szelleme irányította és vezette a régi né­peket. A frankfurti újságíróknak és informátoroknak melegen ajánl­juk. hogy tanulmányozzák az asszírok történelmét, de főleg tér­képeiket, ahol a mai iráqui terü­leteken megtalálják régi magyar telepeinket, mint Árpád, délre, a mai sziriai határon Emesét és a mai Tel Aviv felett Aradot! Ezek az ősi magyar,' hites területek Kr. é. 3000 évből valók! A berberek még az észak afrikai partokon kó­boroltak. legfeljebb kecskéket őriztek! A nagy asszír lerohanás és az emesei-harcok után húztak észak keletre a magyar ugri-uguri tör­zsek s az ősi kínai történelemben Kr. e. 2867-ben Hi Fu kínai csá­szár idején megtalálják a nagy politikai-együttest, amelynek .társ­államai voltak: Korea, Mongolia, Turkestan, Soongria, Tibet, Nep­­pal, Formosa, Japán és HonChu (Hong Kong). Ez a hatalmas társ-birodahni szövetség a Scythi­­ában (Szibéria) lakó hunok ellen irányult, amit a Nagy Kínai fal érthetően megmagyaráz! Ezek szerint, valamint a perzsa törté­nelmi forrásmunkák alapján is, az ős magyarok a mai Beludzsistán, Afganisztán területén éltek és Turányának nevezték őket a per­zsák. Harcias, müveit és nagy nép volt, akiknek fejlett kereskedelme volt Indiával, Pakistánnal és Per­zsiával. Erköcsi világrendjükre jellemző: hogy egynejüségben él­tek. patriárkális jogok, demokrati­kus kormányzati rendszerük, fej­lett harci modoruk volt s erős nép voltak. Sokszor (2013 Kr. e.) a magyar lovasok teremtettek ren­det, ha baj volt a társ-birodalom­ban. amit a kínai ős források iga­zolnak! Mongolia kiválása és önálló királv sággá alakulása 1657-ben Kr. e. indította el a nagy népván­dorlási, amihez a hunok n-yugatra húzása is megadta a lendületet, Az összes görög, arab és perzsa térképeken, már Kr. e. III. század­ban a lapp, finn és uguri törzsek a Káspi-tó keleti területein húz­nak északra a Turáni réteken ke­resztül. Krisztus idejében a lappok és finnek, már elérték az Ural és Volga folyását, míg az ugri és uguri ős magyar törzsek á Káspi­­tó északi peremén megalapították Magőg birodalmát. A hun nyomás kényszeríti őket Nyugatra s a Kr. u. Ili. század­ban a Volga és a Dóri: déli folyá­sainál,, a Meotis környékén ural-

Next

/
Thumbnails
Contents