Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-15 / 5. szám
12-k OLDAL KRÓNIKA” 1954 május Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1913 KRÓNIKA Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 277—5th AVENUE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $2.00 PER YEAR NEW YORK 16. N.Y. ELŐFIZETÉSI DIJ. az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE . • PRICE PER COPY - 10c. - EGY PÉLDÁNY ÁRA A KOREAI BÉKE ÜGYE. A genfi konferencián Korea ügyéről először Nam II északkoreai kommunista külügyminiszter beszélt. Választásokat követelt egész Koreára egy koalíciós alakulat vezetése alatt, ugyanúgy mint ahogy Németország egyesítése kérdésében Molotov a nyugatnémet kormányból és a kommunista keletnémetekből összeeszkábált választási koalíciós alakulatot kívánt a berlini konferencián. Kívánta azt is, hogy a választások ennek az alakulatnak ellenőrzése alatt tartassanak meg, ami szintén Molotov berlini javaslatának felel meg. Végül követelte, bogy a megszálló csapatok hat hónap alatt hagyják el Koreát. Délkorea álláspontját, Pyun Yung Tai külügyminiszter adta elő. Csak kiegészítő választásokat kíván Északkoreában a seouli parlament számára, úgy hogy Északkorea a parlament képviselőinek mintegy egynegyed részét választhatná be és igy Syngman Rhee elnök híveivé volna a túlnyomó többség. Dulles külügyminiszter egyetlen felszólalása következett ezután, mert még az indokinai fegyverszünet tárgyalása alatt visszautazott Washingtonba és Smith Bedellre bízta a U. S. képviseletét Dulles alkalmazkodott Rhee politikájához és szintén a kiegészítő választások mellett foglalt állást azzal, hogy a UN csapatok nem vonulhatnak ki Koreából, amíg Korea szabadsága, függetlensége és demokratikus rendje végleg biztosítva nincsen, mert Amerikából nem egykönnyü újra csapatokat küldeni egy uj kommunista erőszak esetén. Chou En lai, a Vörös Kína miniszterelnöke szélalt fel ezután. A Vörös Kina ezzel először jutott szóhoz egy nemzetközi diplomáciai gyülekezetben. Chou első szava az volt, hogy kitessékelte a nyugati szövetségeseket Ázsiából. Egy lélekzetre azzal, hogy felvételt kivánt az Egyesült Nemzetekbe, valamennyi földrész országai szövetségébe, fennen hangoztatta, hogy “Ázsia az ázsiaiaké", de nem utasította ki Ázsiából a Szovjetet. Beszéde emlékeztetett néhai Lueger bécsi polgármesterre, aki minden zsidóellenessége dacára szívesen paktált zsidókkal és kijelentette támadóival szemben, hogy “ki a zsidó és ki nem, hzt én határozom meg/’ Chou is kivételt tesz a nagy ázsiai területi érdekeltségű Szovjettel és maga akarja meghatározni, ki az ázsiai és ki nem az. A Szovjet persze, ahogy a taktikája kívánja, hol ázsiai, hol európai hatalomként szerepel, nem felejtve Lenin útmutatását, hogy Európa teljes kommunizálásához Ázsia kommunizálásán át vezet az ut. Ma két világ harca folyik és ebben már nem játszanak szerepet a földrészek határai. A szabadság és államrabszolgaság, a krisztusi szeretet-szellem és a terror-pogányság világa áll szemben egymással és a kommunisták rablásai és további telhetetlen rablóétvágya akkor is elmosnák a földrész-határok jelentőségét, ha nem az atomkorszakban élnénk. A két világ közül az egyiknek meg kell hátrálnia. Az országrablások visszaadása és uj rablások elleni biztonság nélkül nem érhet véget a vészes küzdelem. Most nem az a kérdés, Ázsia az ázsiaiaké-e, hanem, hogy a világot és benne Ázsiát is megmentsük a kommunista járomtól. Ázsia eleste Európának és Amerikának is legsúlyosabb veszélye volna. De Chou beleszólt Európa ügyeibe is és követelte, hogy Amerika ejtse el a nyugateurópai közös hadsereg és annak keretében a németek részleges felfegyverzése tervét és vegye be a Szovjetet az északatlanti katonai szervezetbe, a NATO-ba. Azonkívül követelte, hogy Amerika adja fel összes ázsiai katonai bázisait, köztük a japániakat is és adja fel Japán felfegyverzésére irányuló terveit, valamint kergesse ki Csiang nemzeti kormányát Formosáról és adja át a szigetet nekik. Több kívánsága egyelőre nem is volt. . . Molotov is beszélt és mindenben azonosította magát Chouval, különösen az “Ázsia az ázsiaiaké” jelszavával. Casey ausztrália külügyminiszter, ugylehet Dulles tudtával, közvetítő javaslatot tett, hogy tartsanak egész Koreában választásokat, de UN-ellenőrzés alatt. Az oroszok azonban a koaliciózásban, szalámi-taktikában látják az országragadozás legmegfelelőbb módszerét, távolkeleti vonatkozásban is. Megegyezés reményére tehát eddig nincs alap és nem is szólva Syngman Rhee délkoreai elnök türelmetlen fenyegetődzéseiről, hogy uj frontharcot kezd, — úgy látszik, a koreai béke ügye együtt áll vagy bukik az indokínaival. . . . A MAGYARORSZÁGI VASFÜGGÖNY. Az osztrák-magyar határról írja egy ottani lakos: “Az osztrák határ mentén húzódó Vasfüggöny egy nagy drótkerítés, mely három méter magas és közel három méter széles. A drótkerítés között végig aknák vannak, az aknákat pedig jelzőrakéták kötik össze. “A kerítés előtt húzódik az úgynevezett nyomsáv, amely 10-15 méter széles és mindig frissen van gereblyézve, hogy látni lehessen a lábnyomot, ha valakinek mégis sikerülne elmenekülnie. Ily lábnyom esetében, ha a katona a menekülőt nem lőtte agyon vagy nem fogta el, esetleg évekre is terjedő és katonai büntetőintézetben letöltendő börtönbüntetést kap, amely aztán legtöbbször a Szovjetunióban vég* ződik és az illetőt többé nem látjuk viszont. “A nyomsáv előtt 150-200 méterig mindenütt jelzőrakétahuzalok vannak kifeszitve, úgy hogy ha valaki megérinti a huzalt, színes jelzőrakéta röppen fel a levegőbe. Az egész határsáv tele van, körülbelül 15 méter magas figyelőtornyokkal, melyen fényszórók és géppuskák vannak. Ha valahol este vagy éjjel felmegy egy rakéta, mindjárt nappali fényben úszik az egész határ és riadó-század rohan végigkutatni az egész terepet. Bizony nem egyszerű dolog Magyarországról elmenekülni. “Ha valakinek, aki megérintette a jelzőrakétát, sikerül elbújnia, a vérebek addig kutatnak, amig megtalálják". . . . Kommentár felesleges. TITO KÜLÖNÖS AJÁNLATA. Tito jugoszláviai diktátor április 19-én beszédet mondott, melyben felajánlkozott a tervezett nyugateurópai közös hadseregbe való belépésre. A nyugateurópai közös hadsereg célja tudvalévőén a Szovjet és kommunizmusa elleni közös védelem volna és igy a Titóval való barátkozás tótágasának legteteje volna, ha abban a kommunista Tito katonái is részt vehetnének. Tito nyilván újabb amerikai segélyt szeretne kicsikarni vagy pedig (mint a Szovjet a NATO-ba), azért kívánkozik a nyugateurópai hadseregbe, hogy belülről dolgozzék az aláaknázásán. A franciákat máris azzal csábítja, hogy segítene ellensúlyozni a németek pozícióját. Ha a Szovjetnek nem sikerül megtorpedózni ezt a közös hadsereg tervet, megérhetjük, hogy még ő (a Szovjet) is tagul jelentkezik. Már semmin sem lehet meglepődni, még azon sem, mennyire gyengeelméjünek Ítélik a Nyugatot nemcsak Moszkvában, de Belgrádban is, . . . A KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika független lap s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nemcsak Észak, Dél- és Középamerika és Európa országaiba jár, hanem Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lapja lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmelleit szerepel Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmániával, Rhodesiával a Délafrikai Köztársasággal épp úgy mint Canadával a Dominikai Köztársasággal, Brazíliával, Columbiával és Venezuelával. Francia-Guyannával, Madagaskárral, Marokkóval, Spanyolországgal, Portugáliával, Bolíviával, Peruval, llruguáyval, Ceylonnanl, Uj Zealanddal, stb. Példányszámunk folyton tetemesen növekszik. Régi és uj amerikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, felkeresik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel írjuk s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez híven, az igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, csupán KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe díjtalanul küljük a lapot. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a restaurációnak, a törvényes magyar királyság maradandó, virágzó, demokratikus és szociális megújulásának harcosai sorába! VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadónivatalához 277—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $2.00t, amelynél fejében kérem a KRÓNIKA cimü képes havilapot egy évig az alanti címre küldenie Név:..................................-——.......................................................................... Utca .......—-......................................................................................................— Város........................................—.................. Állam................—...................— (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.) Az üzemi költségek állandó emelkedése miatt tisztelettel kérjük a hátralékos előfizetési dijak beküldését.
