Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-15 / 4. szám
1954 április "KRÓNIKA’' 11 -ik OLDAL Közös gazdasági feladatok A Krónika 1953 szeptemberi számában írtam egy a dunai hajózás problémáit tárgyaló közleményt, melynek keretében rámutattunk arra, hogy a múltban úgy a magyar mint az osztrák szlovák német és horvát hajózási vállalatok, egy poolban voltak tömörülve. Habár minden egyes dunai hajózási vállalatnak meg volt a maga külön vezetősége és személyzete, a forgalomban mégis egy volt, mert a közös áruforgalom és a közös quóta szerint felosztott nvereség továbbá a közös rakodóberendezések és tárházak úgyszólván a nyugateurópai Montán- Unióhoz hasonló egyesülést jelentettek. Már pedig ami ezen a téren beteljesült és kiválóan bevált, miért ne volna lehetséges a jövőben egy nagy Dunai Konföderáció keretében is? Hiszen e tárgyról Ottó Ő. Kir. Felsége előadásaiban és cikkeiben tanulságos és a nyugati nagy államférfiak által megszívlelendő útmutatást adott s ez a tárgy most már nem kerülhet le a napirendről! A nagy nyugati államférfiak azonban — sajna — még mindig nem reagáltak erre a problémára és az Amerikai Egyesült Államok kormánya kivételével, egyikök sem tett még eddig említést arról, hogy a délkelet. és középeurópai nemzeteket rabságukból milyen uton-módon lehetne felszabadítani. így tehát nemcsak nekünk magyaroknak, hanem az összes dunamenti népeknek mutatta meg Ottó" Őfelsége a boldogulást jelentő és a jobb jövőbe vezető utat s a kritikus szemével nézve megállapíthatjuk, hogy ezek az előadások és essayk mindenkor a realitással és a dunamenti népek természeti adottságaival számoltak. Nekünk tehát — szem előtt tartva az Osztrák Magyar Monarchia ideális gazdasági egységét és főképen a Kárpátok koszoruzta Magyarország frequentált helyzetét — okvetlen ezen az utón kell haladnunk, ha a müveit Nyugathoz és még inkább a keresztény nyugati civilizációhoz akarunk tartozni, mint ahogy a múltban is oda tartoztunk. De nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is ezen a helyes utón kell haladnunk s ha eljön az európai ujjárendezés ideje, már kész konsepciókkal és gazdasági programmal kell hogy rendelkezzünk. A 'Krónika” i. t. olvasótábora bizonyára azt fogja mondani, hogy az emberek sokat beszélnek, de nem cselekszenek. És épen erre a pontra akarunk jelen sorainkkal rámutatni, hogy a cselekvés ideje bizony elérkezett, azaz tenni kell valamit. E sorok szerény írója több évtizedet szolgált a du. nai hajózásnál s mint ilyen szemtanúja volt annak az óriási forgalomnak, mely az akkori időkben a Dunán lebonyolódott, azon a Dunán, mely akkor még európai folyam volt. Ez a forgalom mutatta, hogy az egyes államok között a gazdasági kapcsolatok milyen intenzivek voltak és képzeljük el, ha a mesterséges sorompók (mint vámvizsgálat, határrendőrség, útlevélvizsgálat, vízumok, stb.!) nem állottak volna fenn, mennyivel más képet mutatna Délkelet- és Középeurópa napjainkban! Előrebocsájtva tehát, hogy a Dunai Konföderáció létrejön s ebbe Magyarország már földrajzi fekvésénél fogva beletartozik, bennünket is fontos feladatok megoldására kötelez. Ezen feladatok egy része a vasúti és dunai hajózási forgalom előrelátó és pontos megszervezésétől áll s csak előnyünkre szolgálna, ha a dunamenti népekkel karöltve már most fognánk hozzá e nem csekély feladat megoldásához, tehát a dunamenti emigrációk illetékes tényezőivel egyetértésben le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz. Ami pedig a tárgyalófeleket illeti, itt elsősorban a horvát és szlovák testvérnemzetek emigrációjáról szólhatunk, amelyeknek népe és területe a Kárpátok koszoruzta leendő egységes gazdasági Konföderációba tartozna. Nem kétséges előttünk, hogy ezek kel az illetékes tényezőkkel már most meglehetne egyezni nemcsak politikai, hanem gazdasági síkon is. Természetes, hogy ilyen tárgyalások megindításához initiátorokra van szükség, akik szivükön viselik népük jövőjének ügyét és akik hajlandók Ottó Őfelsége Útmutatásait követve a Dunai Konföderáció politikai és gazdasági alapköveit lerakni. Mint fentebb megemlítettük, a vasúti és dunai hajózási forgalom megszervezése egyik fontos része a gazdasági életnek, mert e két tényező köt össze bennünket, mint dunamenti népeket, a Nyugattal. Az Európai Egyesült Államok ugyan még nem léteznek, de maholnap valóra válhatnak s nekünk, duna-menti népeknek érdekünk, hogy az adott időben úgy gazdaságilag, mint politikailag zökkenésmentesen bekapcsolódjunk egy nagy Dunai Konföderáció keretével az Európai Egyesült Államokba és pedig olyan formán, hogy mi magyarok, horvátok, szlovákok, valamint az erdélyi népek egy közös gazdasági egységgel lépnénk be. Úgy hisszük, hogy sok értékes és hivatott emigránsunk van, akik hajlandók e feladatok megoldására s már most hívjuk fel őket, hogy a dunamenti testvérnépekkel együttműködve teremtsék meg az emigrációban a politikai és gazdasági együttműködés alapjait. Ezt az egységet kifelé is hathatósan kell dokumentálni és megvagyunk győződve arról, hogy nemcsak az amerikai hivatalos helyeken, hanem az európai gondolkodású államférfiak körében is igaz helyeslésre fog találni, mert a Dunai Konföderáció egyben hivatva volna mindenféle expanziónak elejét venni. A Monarchia egyik nagy csatahajójának neve jusson eszünkbe, amikor a dunamenti népek együttműködéséről szólunk: “VIRIBUS UNITIS"! TAMÁSSY. NINCS KÜLÖN NÉMET MEGOLDÁS. A Szovjet világgá kürtölte, hogy a németországi zónája kormányának megadta a teljes önhatalmuságot. Nevetni kellene rajta, ha nem volna oly siralmas. Kelet-Németország rabország, amig az orosz hadsereg megszállva tartja és a moszkvai bejelentés azt is közölte, hogy úgy a vörös hadsereg, mint a polgári főbiztos, egy Semjonov nevű minden hájjal megkent moszkvai fő-kommunista továbbra is a zónában marad. A moszkvai bejelentés nem jelent egyebet, mint hogy Kelet- Németország hivatalosan is belép a csatlóskormányoktól uralt rabországok szomorú galériájába és miként mi régóta hirdetjük, hogy nincs külön német kérdés, szabadságának ügye még inkább egybekapcsolódik Magyarországéval és a többi rabországéval. Az Elbától Vladivosztokig terjed a kommunizmus hatalma és csak az mondható hálátlanságnak, hogy Moszkvában még nem állították fel a magát csalhatatlannak, földi Istennek képzelt, egykori braunaui mázolólegény szobrát, akinek végső fokon mindezt köszönhetik. KERESTETÉSEK. Fuchs János, Mauer (Baden) Waldstr 18. W. Germany, Zone 18, keresi Peyer Ferenc Fejérmegye, mányi géplakatost (anyja Parti Mária) vagy Peyer gyermekeit. Szabó Gyula (Julius) Moosham 6, Geinberg O. Ő. Austria, keresi Schaffer gyártulajdonost Kanadában, aki a harmincas években Győrből vándorolt ki. Nt. BALOGH ISTVÁN ÚJRA A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN. Nt. Balogh István, az Amerikai Magyar Szövetség több éven át volt központi titkára, aki januárban megvált az állásától, írja nekünk: Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ur! Kedves Barátom! Közéleti szolgálatomból visszavonulva a Foreign Services Corporation néven ismert, bejegyzett cégnek a vezetését vettem át. A cég főirodája Washingtonban van. Üzleti szolgálatai közül a legfontosabbak a következők: 1. Bevándorlási és polgárosodási ügyekben minden nemzetiségű amerikai lakos rendelkezésére áll; 2. Kormányközegek és külföldi államok képviseletei előtt magán és hivatalos ügyekben eljár; 3. Hivatalos okmányokat beszerez, fordít és hitelesít bármelyik külföldi országból; 4. Külföldre pénzt, ajándékcso. magot, gyógyszert, stb., küld a legkedvezményesebb áron; 5. Külföldi részvények, befektetések, váltók, ingatlan birtokok ügyében szakértő tanácsot és szolgálatot nyújt. Szerkesztő ur és nb. lapja olvasóinak a figyelmét arra is felhívjuk, hogy legtöbb országban közvetlen képviselőnkön át végezzük szolgálatainkat s igy a hozzánk fordulók érdeke gyors, pontos és közvetlen elintézést nyer. Irodánk szerény szolgálati diját az eljárásra fordított idő szabja meg. Szakértő munkatársaim az irodánkhoz fordulókat a lelkiismeretesebben igyekeznek kielégíteni s éppen ezért mindenki bizalmát meg is érdemlik teljes mértékben. Szívélyes üdvözlettel: Balogh E. István ügyvezető elnök. Foreign Service Corp. 1624 Eye Street, N. Y. Washington 6, D. C. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Bényei Zoltán urat kérjük közölje uj címét. A lap "elköltözött” jelzéssel visszaérkezett. B. L. München. Köszönet, májusban jön. Dr. B. P„ Norvégia. Továbbítottuk. LEGUTÓBBI ELŐFIZETÉSEK Hálásan köszönjük a következő előfizetéseket: B. K. Torontó $6.00, K. O. Toronto $2.00, H. J. Keokuk $2.00. B. M. Buffalo $2.00, Ny. M. Toledo $2.00. Ny. P. Garwood $2.00, S. I. Weiland, Canada $2.00. Cs. E. Chicago $2.00. v. K. A.. Lakeview $2.00. HA NEW YORKBAN JÖN, ne mulassza el elmenni a Ringling Bros. Barnum and Bailey cirkusz előadására a Madison Square Gardenben. Előadások délután és este. Helyárak $1.50-től feljebb, gyermekeknek félár. (H) VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóaivatalához 277—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $2.00t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA eimü képes havilapot egy évig az alanti cimre küldeni: Név:................................................................................................................... Utca .................................................................................................................. Város......:................................................'.___ Állam........................................ (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.) _ ________ _ _____________________ Az üzemi költségek állandó emelkedése miatt tisztelettel kérjük a hátralékos előfizetési dijak beküldését.
