Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-15 / 1. szám

1954 január.

"KRÓNIK A”

5-ik OLDAL

Uj Turáni csodák

összeállította cs irta a LELÉK, Tájékoztató Szolgálat nevében: BENKE-G YÖRFFY GÉZA.

TURÁN-E A MAGYARSÁG BÖLCSŐJE?

Népünk, a magyar nemzet ős bölcsője felett még ma sem teljesen egyöntetű, kiforrott a vélemény. Honnan jöttünk, azt tudjuk. Kétség nem fűződik hozzá. Ázsiából, az emberiség bölcsőjéből származunk. E Kontinens azonban végtelen méreteiben, mamuth világrész s a ránkmaradt regékben, krónikákban homályos-ködös az a kép, mely a hunor-magor testvérnép eredetét magyarázza. Színezete inkább mese, mint valóság tükre. A terület meghatározás egyenesen felületes.

A magyar széthúzás divatos kifejezésekép használtatott a múltban a 'turáni átok" jelképes szó. Távol-Keleti barangolásaink között mindannyiunkat, arrajárót megdöbbentett a város Indokína földién, mely ízes magyar zamattal tárta elénk nevét: Túrán.

Rejlik-e valami igazság a 22 éves nagy műveltségű kommunista vietmin fogoly százados szavai mögött, hogy mi magyarok a kínai népcsaládnak leszármazottai vagyunk? Hallucináció-e csupán, hogy Távol-Keletre érkeztemkor a Saigon-i rakparton először fülembecsengő anamita nép csevegései oly jól estek fülemnek? A román. szláv, germán, latin beszédek

béri jogok még ma is léteznek Ázsia e forrongó csücskében.

1947-ben Komáromi Jóska a 13. D. B. L. E. 2-ik zászlóaljánál teljesített szolgálatot. Ez időben a C. C. B. 2., a zászlóalj törzs Guang-Nham-ban ütötte fel harcálláspontját. A Jóska gyereket nehéz napokon olykor-olykor forróan elkapta a honvágy. Az emlékek tarka hada ifjú magyar szivét visszahúzta a Tisza-tájra. Lelkén szomorúság hulláma csapott át. Szerencsére, talált közelében sorstársakat. kikkel sikerült megosztania buját. Valóság, mert az előretolt őrs 32 légiósa közül heten magyarok voltak. íme rövid névjegyzékük: Láziár Tihamér, Csambál József, Farkas János. Molnár István, Fabos Károly, Diószegi Márton, a hetedik: Komáromi József. Főszereplőnk "bennfentes" munkakört látott el. Ö volt a magyar ügyek névtelen szószólója. Ha cimborái rossz-fát tettek a

tűzre, a kihágást megtorló fenyítések letompitó jószivü angyala. A magyar pedig sohasem fér a bőrébe. Csínyt csinál gyakorta. A légiós diszcipline vasbaszabott. Legenyhébb indós büntetés 15 nap fogda, vele göndörhajak hullása, zsoldlevonás. Most utólag válljék dicséretére, sok magyar bajtársat mentett meg a lekopaszitás szégyenétől. Hát igen, Komáromi iem; ez äiTen "nepem ftnficcíoja nem volt Iebecsmerlésre

csilingelő csengése nXfvere legalábbis annak. A későbbi célzatos kutatások folytán xokonszavakat fedeztem fel szókincsükben. A kutyát kotyának mondják. A szóképzés ugyanaz, csupán egy betű ferdült el az évezredek alatt.

Most itt nincs ambícióm behatolni a titkok lényegébe. A titkok úgy szépek, ha nem bolygatjuk meg, hanem sejtelmes töretienségükben hagyjuk. Ázsia ma is a titkok, aszkéták, fakirok világa maradt. Ázsia végtelenjéből egy kis városka apró történeteit ragadjuk csak ki, nem évszázadokon át visszakóboroltan. hanem a mának képeit, melynek ma termőtalaja e föld, a hősiesség színes csodái ez áldott humuszból burjánzva törik elő magukat. Miként a cimfelirás sejteti, a téma a bennünket magyarokat közvetlen érintő modern Uj Turán-i Csodák,

való. Egy valamire való csicskás sok hasznos dologra képes. Ő pedig kedvelt tisztilegénye volt Kremer főhadnagynak.

1947 október egyik esős reggelén Bouson őrnagy a zászlóalj, azaz osztály parancsnok rossz előérzésekkel terhelten ballagott az irodája felé. Idegessége oly mértékben szembeötlő volt. hogy figyelemre sem méltatta helyettese: Allard kapitány szokásos bon jour köszöntését. A szobába érve egyenesen íróasztalához telepszik, az asztalon kiterített részletes térkép fölé hajol. A terep mását hosszasan fürkészi, majd cigarettára gyújt. Száján megnyugtató kéjjel cresztgeti a bodor füstkarikákat. Csak most veszi észre Allard századost. Üdvözli. Magához inti. egy pontra mutat a térképen. Egy pont tán semmi, egy jelzés, de e pont jelentőséggel birt. 32 légiós életében örökké maradandó emléke * #

Az asztalon előttem fekszenek a Leszerelt Légiósok Köre” LELÉK, hősi leírások kartotékai. Csak úgy találomra kiragadok egyet. Három sűrűn teleirt oldal. Jobbra fennt piros irónos megjegyzés: Egyéni élmények. A cím számoktól gazdag: “1947 október 14-et soha nem felejtem el!” Aláírás: Komáromi E név: Komáromi, nem az uó nevéről ismert, hanem egy volt magyar légiós a sok-sok ezer közül, kik a hajdani Mennyei Birodalom kültelkén állották és ma is állják a vártát s önfeláldozással átszőtt hősi magatartásukkal lehetővé tették, hogy a krisztusi eszmék, -a szabadság, az emkek szülője.

Másnap reggel Guang-Nhamból 3 tiszt, 2 sergent, 2 caporal és 32 fős légiós csapat indult útnak teljes menetfelszereléssel. Útvonal a Trient-felé vivő kacskaringós müut, melynek végtelenjében valahol a meséshirü Aranyváros lehet. • Kilométerekben csak 70, de az odajutás lehetetlenség számba megy. Már megpróbálták. Ezrekre menő hősihalottak bizonyítják. Mindhiába. A vöröshorda féltve őrzi e kincseket. Az oszlop Trientnél csak rövid pihenőt tartott, folytatta útját Ma-Hoa-felé. Maga mögött .hagyta Ma-Hoa-t, majd balra a Gőte 53. süvegkupját és fáradhatatlanul törte magát előre

ÍGY kezdődött ...

Sir Winston Churchill angol miniszterelnök írja emlékiratainak legutóbb közreadott “Diadal és tragédia” cimü, befejező része kilencedik fejezetében, hogy 1944 október 9-én Moszkvában, szívélyes fogadtatás után ő, Eden, Sztálin és Molotov tárgyalásra ültek össze, tolmácsok részvételével.

Hadd rendezzük el balkáni ügyeinket most, indítványozta Churchill. Az önök haderői most Romániában vannak. Nekünk ott érdekeink, kiküldötteink és ügynökeink vannak. Amennyiben a dolog Angliát és Oroszországot érinti, mit szólna hozzá, ha 90 százalék befolyást nyerne Romániában, mig 90 percentig miénk volna a szó Görögországban és 50-50 percentre egyeznénk meg Jugoszláviáról?

Amíg a tolmácsok ezt lefordították — írja Churchill, — felírtam egy féliv papírra:

Románia:

Oroszországnak 90 százalék, a többieknek 10 százalék.

Görögország: <

Angliának 9G százalék (az Egyesült Államokkal egyetértőleg)

Oroszországnak 10 százalék.

Jugoszlávia: 50-50 százalék.

Magyarország: 50-50 százalék.

Bulgária

Oroszországnak 75 százalék, a többieknek 25 százalék,

A papírlapot áttoltam Sztálinnak, — folytatja Churchill, — aki közben hallotta a fordítást. Kis csend következett. Aztán Sztálin a kék ceruzája után nyúlt és jóváhagyása jeléül nagy pipát rajzolt a papírlapra. Az egész nem több idő alatt intéződött el, mint amíg egy álló ember leül. Természetesen régóta hosszan és gondosan megfontoltuk álláspontunkat és most csak közvetlenül a háború ideje alatti elrendezésről tárgyaltunk. Minden nagy kérdést mindkét oldal a háború megnyerése utánra remélt békeasztalnak tartott fenn. - Ezután nagy csend következett. A Sztálin ceruzajegyével ellátott papír ott feküdt az asztal közepén. Végül én szólaltam meg: Nem látszhat cinikusnak, hogy csak igy kéz alatt határoztunk ezekben, a népmilliókra oly végzetes kérdésekben? Égessük el ezt a papirt! Nem, válaszolta Sztálin, őrizze meg. Ezt meg is tettem.

* * *

Idáig szól Churchill beszámolója az 1944 október 9-i moszkvai tárgyalásáról. Kommentárt hozzáfűzni felesleges.

a háttérben húzódó hegygerincek felé. Ez olyan senkiföldjének számított. Kommunista rebellisek, cserkésző légiós járőrök vidéke. A parancs: uj, előretolt állásépités.

A fárasztó menet az októberben is melegen tűző trópusi napon erősen igénybe vette a szervezetet. Diószegi már a századosa édesanyjának nem ildomos testrészeit emlegette fizikai gyötrelmében. Végre beérkeztek. Gyors ütemben felállítják a figyelőket, mig a zöm pihenőt tart. A rangosak terepszemlére mennek. Két lakatlan kőépület a közelben főnyeremény számba megy. Allard kapitány a vállalkozás vezetője jó harcász, egy percet sem haboz. dönt. a szava megmásíthatatlan, parancs: ez itt az uj őrs helye. S a két lakatlan kőépület adta a támpontot, ezt erősítették meg éjt nappátévő verejtékes munkával.

Másnap már állt az 50x50 méter négyszöget magábanfoglaló uj erőd. A lebukó nap is elcsodálkozott az élsztahanovistákat megszégyenitő munka produkció láttára. Az ilyen erődítési munkálatok gyakorlatban korán sem olyan egyszerűek, mint ahogy gon dolnánk. Súlyos fizikai munka, hozzáértés, találékonyság és furfang elengedhetetlen kelléke.

Ha Indókinában elfárad a nap. nyugvóra tér. rábámul az éj úgy az esős évszak táján, a sötétséget ollóval lehet nyírni oly fekete. A rebellis horda zömmel mezítlábas elit komcsi hadsereg, párduc ügye sen, nesztelenül közelítik meg az állásokat, ellene egyetlen bevált

védekezés mód a bambusz akadály, 100-150 méterre az állásoktól bambuszfából ácsolt spanyol lovasok, földbevert cövekek ezrei zárják ki a megközelítési lehetőségeket, ezek mögött húzódik az ugyancsak bambusz szálakból szőtt négy méter magas kézigránát fogó háló, majd az erődrendszer legbelsőbb sora, a 80 cm. széles agyaggal döngölt golyófogó barrikád. Az erőd négy sarkán figyelő és lőtornyok ékesednek.

Dicséretére váljék a légiós munkakedvnek, néhány nap leforgása alatt a vázolt erődrendszer preczizen készen állt. Allard kapitány furfangos ember, találékony. Most sem felejtkezett meg róla. hogy a nappali járőrökön túl az emberek éjjel se henyéljenek. Szűkszavú parancsaiban gondoskodott róla. hogy minden második éjszaka egy-egy raj éjjeli felderitőjárörben szórakozzék.

EGY NAP TÖRTÉNETE.

Október 13-án, a dátum szerencsétüző száma ellenére minden rendben ment. A koszt jobban ízlett mint máskor. Magyarázata: e nap véletlen az örökös rizs elmaradt az étlapról. Minden a helyén. Mindenki elégedett csak a szabadbejáratos "bennfentes" annamita bennszülött mormogott, hogy túl sok a munkája, a mosásra kiszabott szennyes fehérnemű. Szau-Lang különben igen érdemleges fickó. Megérdemli személyével foglalkozni. Apró-ferde szemeiből az alázat, tisztelet, a született intelligencia sugároz a