Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-15 / 3. szám

10-ik OLDAL “KRÓNIK A" 1954 március. A felvidéki magyarság nemzeti szabadságáért A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya (366 Willis Ave., New York City 54. N. Y.). amely “Kettős Járom alatt” cí­men időszaki értesítőt is ad ki. a felvidéki magyarság nemzeti sza­badsága érdekében két nyílt leve­let juttatott el a Free Europe, Inc. elnökségéhez. Az egyik Mr. Gre­gory Thomas a Free Europe igaz­gatója egyik magyar-ellenes állí­tásokban bővelkedő beszédére, a másik a Kárpátalja ügyére vonat­kozott. Az első levélre Mr. W. H. Shepardson a Free Europe elnöke 1953 szeptember 4-én a követke­zőkben válaszolt: “Időbe telt, mig a két utolsó nyári hét elmúltával az Önök augusztus 17-iki levele eljutott Mr. Gregory . Thomashoz, és ő arra vonatkozó észrevételeit megküld­­hette nekünk. Az Önök közléseit Mr. Thomas nagy figyelemmel olvasta el. Az a történelmi eseményeknek olyan értelmezését foglalja magában, amelyet ő nem tehet magáévá, de hajlandó elismerni az önök jogát arra, hogy igy lássák azokat. Vi­szont azt hiszi, hogy Önök is tisz­teletben tarthatják az ő jogát ar­ra, hogy a forrásmunkák alapos áttanulmányozása után kialakult véleményét ő is fenntarthassa”. A Kárpátalja kérdésében beter­jesztett nyílt levelet a Free Europe elnöke, Mr. W. H. Shepardson a következőkben intézte elr “Ezzel elismerjük az önök legu­tóbbi levelének vételét, amelyben Ruthén-Kárpátalját illető nézetei­ket adják elő. Bizonyára megértik, hogy nem tartozik hatáskörünkbe, de nem is kívánunk a közép- és keleteurópai nemzetek közötti határok megál­lapításába beleszólni. Csehszlová­kia határait az első világháború után nemzetközi szerződések állapították meg törvényesen (legally). Mi ezen tényleges és elismert tény alapján cselekedtünk és nem kívánunk bele elegyedni olyan vitákba, amelyekbe nincsen jogunk beleavatkozni, de nem is óhajtunk részt venni bennük.” Mindkét levélre a Csehszlová­kiai Magyarok Nemzeti Bizottmá­nya a következőkben válaszolt: “Megkaptuk leveleit. Mr. Tho­mas hivatkozik a történettudósok azon jogára, hogy a történelmi forrásokat a maguk meggyőződé­se szerint értelmezzék. Mr. Thomas kitért forrásai meg­jelölése elől, melyek a történelmi tények egyéni értelmezéséhez és kifejezetten a magyarság becsüle­te ellen irányuló kijelentésekhez vezették beszédében. S amíg ő el­mulasztja forrásai közlését és vé­leménye igazolását, kénytelenek vagyunk kételkedni azok tárgyi­lagos, jellegében és Masarykról szóló emlékbeszédét megcáfolt ki­jelentéseivel együtt a számunkra jólismert csehszlovák propaganda közönséges termékének minősít­jük. Ami a Kárpátalja kérdésében beadott emlékiratra irt válaszukat illeti, mi azt dokumentumnak tart­juk és a nyilvánosság elé tárjuk, hogy végre az egész magyar nem­zet tisztán lássa célkitűzéseiket. A magyarság gyakran hallja Önöket hangoztatni, hogy céljuk Közép-Európa igazságos elrende­zése. Ezen az alapon szervezték meg a new yorki Magyar Nem­zeti Bizottmányt is, mint tájékoz­tató szervüket. Levelük első ízben szögezi le félreérthetetlen világos­sággal, hogy a Free Europe a tri­anoni békeszerződések diktátumai alapján áll, amelyek a végzetes középeurópai fejlemények forrásai és lassú halált jelentenek a magyar nemzet számára. Mi a magyar ethnikum vissza­állításáért harcolunk. Nemzeti lé­tünk alapkövetelménye ez, amely ha nem valósul meg, nemzetünk elmerül a körülvevő szláv tenger­ben. Csehszlovákiai Magyarok Nem­zeti Bizottmányának elnöksége.” * * * Ez ügyben Msgr. Varga Béla a Magyar Nemzeti Bizottság el­nöke terjedelmes levelet irt Mr. Shepardsonhoz s abban többi közt ezeket mondja: “A levelében említett szerző­dés (Trianoni Békeszerződés) intézkedéseit a népek bármiféle meghallgatása nélkül hozták, azokat később a Nyugat vezető államférfiai elitélték, a szerző­dést az Egyesült Államok Sze­nátusa sohasem ratifikálta és végül, de nem utolsó sorban: azt a magyar közvélemény min­dig egyhangúan elvetette mint igazságtalan és Wilson elnök Tizennégy Pontjának szellemé­vel ellenkező intézkedést. A Trianoni Béke óta több fontos változás történt Cseh­szlovákia határaiban. Az egyik az 1938-as Bécsi Döntés volt, mely a Müncheni Egyezmény javaslatai alapján visszacsatolt Magyarországhoz bizonyos 1919-ben elszakított magyar­lakta területeket. Ezt a rendel­kezést ismét eltörölte az 1946- os Párisi Békekonferencia, mely a Müncheni Egyezmény és annak minden következmé­nyét kényszer alatt létrejöttnek és igy semmisnek tekintette. Hozzátehetjük, hogy ugyanezt el lehetne mondani minden olyan békeszerződésről, melyet megfelelő tárgyalások nélkül egyik hatalomnak, vagy hatal­mi csoportnak a másik felett aratott teljes győzelme után kötnek. Egy másik, Csehszlovákia határaira vonatkozó nemzetközi egyezményt 1945 júniusban Moszkvában irt alá Benes elnök nevében két megbízottja. Ez a szerződés, — melyet 1946-ban szabályszerűen ratifikáltak és a csehszlovák törvénytárba be­­cikkelyeztek, — minden nép­szavazás és a szabad lakosság kívánságaira való bármilyen tekintet nélkül átengedte Kár­pátalja területét Szovjetorosz­­országnak. Egy aránylag rövid időszak (35 év) leforgása alatt tehát Csehszlovákia határait nemzet­közi szerződések keretében több ízben megváltoztatták. Ezért úgy érezzük, hogy Elnök Ur utalása e szerződések közül csupán az egyikre, nemhogy tisztázta volna a helyzetet, ha­nem még jobban kihangsúlyoz­ta annak nehézségeit és bonyo­dalmait. Le kell szögeznünk, hogy sohasem adhatjuk fel az er­kölcs és igazság elveit, melyek a szabadsággal és önrendelke­zési joggal valamennyi nép számára együttesen képezik a tartós béke egyetlen komoly alapját.” Mr. Shepardson a következő levélben válaszolt: Kedves Monsignor Varga! Nagyon köszönöm január hó 18-án kelt és a Csehszlovákiai Magyar Nemzeti Bizottmány­nyal nemrég lefolytatott levél­váltásom ügyében írott levelét. Mindenekelőtt őszinte hálámat KARÁCSONY A LÉGIÓBAN. Sokan irtak már rövid és érde­kes cikkeket a Krónikába a Legi­­onisták életéről. Én is megpróbá­lok egy kis tudósítást írni a Le­­gionista Karácsonyáról. Sokan kérdezgetik “Vájjon mi­iyen is lehet égj7 Karácsony este a Légióban?” Hogyan is ünnepel­hetik ezek a tizenhat külömböző nyelven beszélő ifjak? Nálunk a Légióban a Karácsony az egyik legnagyobb Ünnep. Tisztek, al­tisztek s egyszerű közlegények mindnyájan együtt közösen töltjük el a Karácsony szent estét. Mi Légionisták bizony nem vagyunk gazdag fiuk, zsoldunk éppenhogy kifutja cigartttára s tudunk egy pár levelet írni Szüléinknek, na­­meg elmehetünk egypárszor a moziba is. Ezérthát a mi kis szá­zadunk már jóval Karácsony előtt — természetesen a szabad idejé­ben — elkezdte a makk szedését, mit eladtunk disznóhizlalásra és az árából feltudtuk disziteni Ka­­ráncsonyfánkat és az egész étter­met, ahol Karácsony estéjét töl­töttük el. Maradt még pénz egy kis uzsonnára is, na meg egy pár üveg jó fehérborra, ami elegendő volt azzal együtt, amit a zászló­aljtól kaptunk Karácsonyra. A ka­rácsonyfánkat az étterem egyik sarkában állítottuk fel. Az étter­met pedig zöld faágakkal díszítet­tük fel. A nagy ablakokra fehér papirt ragasztottunk s nyomtatott betűkkel ráírtuk — különböző nyelveken ~ BOLDOG KARÁ­CSONYI ÜNNEPEKET. . . Kis ünnepélyünk este nyolc órakor kezdődött a főhadnagy Ur bevezető beszédével. Utána körülállva karácsonyfánkat, elé­nekeltük a Mennyből az Angyalt. Az ének után kétpercnyi csend volt s mindenki messze, szétszór­tan élő Családjára gondolt. . . A vidám arcok egyszerre buskomor­­rá, a vidám kacajok pedig fájdal­massá váltak. Mindenki otthon fejezem ki azért a segítő és együttműködésre kész szelle­mért, amellyel ezt a nehéz kér­dést kezelte. Teljesen helyes az a megál­lapítása, hogy a trianoni Béke­­szerződésre vonatkozó és a fenti szervezethez szeptember 16-án intézett levelemben fog­lalt utalás összeegyeztethetetlen a levélben lefektetett elvekkel és ennek nem lett volna szabad azt tartalmaznia. A másik két mondat, melyet január 18-iki levelében idéz, nevezetesen, hogy “nem tarto­zik hatáskörünkbe és távol áll tőlünk, hogy a közép- és kelet­európai népek határkérdéseiben dönteni kívánjunk” és, hogy “nem kívánunk olyan vitákba keveredni, melyekben nincs jo­gunk és nem is óhajtunk részt­­venni,” teljesen fedik álláspon­tunkat. Őszinte tisztelettel, Whitney H. Shepardson, , elnök. volt gondolatban. . . Ti is Magyar Testvéreim, ti is otthon voltatok mint én. Én is a karácsonyfánk alatt álltam s édes apám éppen most gyújtotta meg a gyertyát, Anyám is ott volt — habár jelenleg Houstonban él Ár­pád öcsémmel, Pista is, ki decem­ber óta Koreában van, Bandi sem hiányzik — ő most Californiában a tengerészeknél van, nameg Ti­bor öcsém, ki Németországban él. Nővérem is hazajött a szent esté­re, pedig ő messze van, — talán Szibériában? De mindnyájan ott­hon voltunk. . . S az összes baj­társaim ugyanarra gondoltak, mig én, szeretett Hazánkra és Csalá­dunkra. Lassan elégett a gyertya, de még mindig a Menyből az An­gyal szavai csengettek füleimbe mikor a Főhadnagy Ur vastag hangja zavarta fel a csendet. . , “Asztalhoz fiuk. . .” Mindenki leül here s megkezdődött a zászlóaln. . kapott ajándékok ki­osztása. -'aesora után elénekel­gettünk Késő éjjelig. Az éjféli szent misén mindnyájan ott voltunk. Az Isten házában mindenki elfelejtet­te a buját-baját s a buskomor ar­cok vidámmá váltak. Imáinkban kértük a jó Istent, hogy a jövő Ka­rácsonyt otthon, veletek együtt, szeretett Hazánkban ünnepelhes­sünk. . . Afrika, F—s G—a. * Nem mulaszthatom el az alkal­mat, hogy szívességükért és áldo­zatkészségükért ezúttal is köszö­netét mondjak és egyben azt is közölni kívánom, hogy eddig pontosan megkaptam a lap mind­két példányát, melyekből egyet az utxechti magyaroknak adtunk mindig át, a mást pedig a környék beli öregek kézről-kézre adás ut­ján ugyancsak pontosan megkap­ták. Ezt ezután is kötelességem­nek érzem teljesíteni. Magyar testvéri üdvözlettel Hollandia. Dr. H. A* ——^ A MAGYAR NÉP HANGJA

Next

/
Thumbnails
Contents