Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-03-15 / 3. szám
1954 március. 'KRÓNIKA” 5-ik OLDAL pedig a munkásokat illeti, a fene megette azt uram, aki csak úgy dolgozik, ha a verseny hajtja. A jó munkás nem is tud munka nélkül lenni, meg annak becsülete is van. . . — Lássa, Bazsó bácsi, maga már három világot ért meg. Hát csak ezt nem lehet megszokni, ami most végre a nép javára megy? — Ha én azt tudnám, ha én azt megérhetném, hogy ez csakugyan a nép javára megy. . . Miért nem hagynak már engem, meg a többi vén rossz dögöt úgy meghalni, ahogy vagyunk. Majd a gyerekek, akik belenőnek. Én az almához még értek valamit, egyebet nem értek. Hiába szeretnék tanulni, nem fogja már ez a kutya fej. Most értettem meg igazán, hogy miért mondják Bazsó bácsit reakciósnak. De azt is, hogy ez az ember és a többi ilyen ember nem ellenség a szó igazi értelmében. . . Meg kell érteni az ilyen embereket és engedni, hogy dolgozhassanak. Munkát, feladatot, megbízatást és reménységet kell nekik adni, nem olyan káderitéletet, hogy ‘vén barom és reakciós’.” “Mielőtt hazaindultam, a munkásokkal is beszélgettem. Amikor megnyílt a bizalmuk, még elmondták a maguk bajait, a munkáról, a bérekről, az elpusztult szállásról, amelyből elhordták még a priccseket is, a puszta földön hálnak és a padláson becsurog az eső. Rengeteg a bolha és emiatt sokan — különösen a leánygyerekek —■ minden este hazagyalogolnak a falvakba, 6-8 kilométerre is. És hogy a heti 60-70 forinttal, ameny nyit keresnek, csak ezt a sok gyaloglást nem fizetik meg, nemhogy a munkát és igy tovább. Aztán a hiányzó szalonnáról beszéltek és arról, hogy ők ezt az egészet csak pénzpocsékolásnak látják, mert itt alma nem lesz. . . A hatóság embereivel nem sokat nyertem. Azok vagy nem értettek hozzá vagy más, ennél fontosabb és szorongatóbb gondjaik miatt a fejüket sem tudták felemelni, hogy széttekintsenek a határban. Némelyek pedig nem voltak őszinték. Nem tudták, hová számítsanak, jól fekszek-e’ a pártnál és nem nyilvánítottak véleményt, llgy tettek, mint a gazdaság vezetője: — hát kérem ... és a kezüket terjegették. Éppen csak hogy nem lemondóan, mert az már reakció és ahhoz a legelmaradottabb falusi politikusnak is van esze vagy érzéke, hogy mit szabad ‘felfelé’ mutatni s mit nem.’’ “Szabad-e mindezt engedni? A szocialista termelésnek nemcsak a sikeréről, hanem a becsületéről is szó van itt. Hogy higyjen a nép a jövőben, ha a jelenben meglévő is elpusztul a kezeink alatt?” “A ferenchalmi gazdaság ügyében először a vállalati párttitkárhoz, Sebők Ferenchez fordultam. Hiábavaló volt. A párttitkár buzgósága abban merült ki, kora reggeltől késő estig azon dolgozott, hogy a kerületi szervezet, a fővárosi titkárság és az országos központ minden utasítását a lehető legjobban végrehajtsa, az elrendelt gyűléseket és értekezleteket mind megtartassa, azokra a szükséges határozatokat, üdvözlő táviratokat és szövegeztesse és mind felolvastassa és elfogadtassa. . . Persze emberismerete gyenge volt. Neki azok a túlbuzgó törtetők is jó emberek voltak, akik éppen egyéb hibáik elleplezése és elfelejtése céljából élenjártak az ő felelősségében álló különböző mozgalmi feladatok elvégzésében.” “Szabó György, a telepítési osztály vezetője jóbépü parasztember volt. A Venczel-féle szőlőgazdaság cselédjeit és munkásait még 1945 elején beszervezte a Kommunista Pártba. Csak mikor lement a csillagja, akkor merték munkatársai elmondani, ki volt ez az ember. Eleinte szőlőmunkás volt, de nem szeretett, nagyon nem szeretett dolgozni. Kiderült az is, hogy Szabó Gyurka arra jó volt, hogy elmondja a főkertésznek, mit beszélnek a kertészek és vincellérek egymásról és őróla, mármint a főkertészről. Ha dolgozni nem is sze retett, de mert az ő dolga a dolgozóknak való parancsolás lett, ehhez nagyon jól értett.” “Horváth elvtárs, a pénzügyi osztály vezetője, régi értelmiségi szocialista ( nem szocdem), igen müveit és okos ember volt, de már kissé cinikusan passzív. Ez legyintett egyet: Ne törd, magad, öregem, sötét társaság ez, téged fognak elejteni. Hidd el, egyetlen értelmes dolog van a világon: a sakk! Ha a kockás tábla mellé leülök, elfelejtkezek az almáról és kukacokról is, amelyek az almákat és azokról is, amelyek a vállalatot és az országot rágják.” A SZERVEZÉS. “A szervezés és átszervezés valósággal dühöngött. Kemény ur úgy dobálta az embereket Szabolcsból Zalába, Nógrádból Baranyába és ide és oda, mint egy békebeli osztrák hadtestparancsnok a nőügyekbe és kártyabotrányokba keveredett tiszteket. Vilma asszony pedig, mint egy átszervezéstől megszállott vezérkari főnök, mozgatta az apparátust. Mert az valami rettenetes élvezet lehet: egy szóval, egy intéssel azt mondani egy egész életben egy helyben ülő almatermelő szakembernek: te elmész ide, te meg elmégy oda. És aki fegyelmezetlen, azt büntetésből messzehelyezem: majd megtanulja, mi az engedelmesség és pártfegyelem, . . Országos zűrzavar lett ebből, éppen a termelési idény közepén, mert az elhelyezett vezetők nem a munkával foglalkoztak, hanem a saját dolgukban való jövős-menéssel, hogyan csinálhatják vissza az áthelyezést. Akik átköltöztek, azok meg azért nem csináltak semmit, mert előbb meg kellett ismerkedniük az uj körülményekkel. Őszre teljes lett a zűrzavar. A pénzt már elköltöttük, főleg személyi és szervezési dolgokra, de a termelés és a munka rosszabbul áll, mint a szervezés előtt.” Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 leveleket mind meg-1508 Second Ave. New íc VITA-FÓRUM Zárszó egy magyar közjogi kérdéshez Irta: Dr. BOROSS FERENC. (Folytatás) A törvényhozás függetlensége azáltal biztosittatik. hogy a törvényhozó testület tagjai törvényhozói működésűkkel összefüggő cselekmények miatt felelősségre nem vonhatók. A törvényhozó felelősséggel csak saját lelkiismeretének és a választó polgároknak tartozik, de ez az utóbbi felelősség majdnem kizárólag erkölcsi. A mentelmi jog minden alkotmányos országban a legfőbb alkotmánybiztositék, amely alapja a törvényhozás függetlenségének és szabadakarat nyilvánításának. Az emigráció nagy többségének felfogása szerint a magyar demokráciában az alkotmányos élet szünetelt, mert egyrészt a yaltai egyezmény csak a rosszul értelmezett “demokratikus” pártok indulását engedélyezte a választásokon, (az elmúlt évek alatt már nyugaton is észlelik, hogy a kommunizmus nem “népuralmat” jelent) másrészt pedig az orosz megszállás alatt álló ország képviseleti szerve nem volt szabad cselekvési képessége birtokában. Ez a felfogás helyes, mert az a törvényhozás, amelynek tagjait törvényhozói tevékenységük miatt elhurcolják, törvényhozói feladatát félelemmentesen ellátni nem képes s a megszálló hatalom részéről való ilyetén cselekvés minden törvényhozóban alapos félelmet gerjeszthet. De ha ez a felfogás helyes és indokolt a demokrácia törvényhozásával szemben, akkor miért nem helyes és miért nem indokolt az 1944. évi törvényhozással szemben? A német haderő 1944 március 19-én katonailag megszállotta országunkat, a rádiót és a főváros középületeit birtokába vette. Az állami szuverenitás azonban vitathatatlanul elveszett akkor, amidőn a németek megkezdették a magyar törvényhozá's tagjainak elhurcolását. A megszállás első heteiben a Gestapo 22 törvényhozót hurcolt el. Irreleváns az, hogy az elhurcoltak a kommunista, szociáldemokrata, liberális, avagy akár nemzetiszocialista világnézetet is vallották s irreleváns az is, hogy a katolikus, protestáns, avagy zsidó hitfelekezethez tartóz tak, mert a lényeg abban van, hogy a magyar törvényhhozás — mint az állami szuverenitás egyik legfőbb szerve — tagjai voltak. 1944-ben német részről az ország belügyeibe való beavatkozás semmivel sem volt kisebb, mint ahogyan a demokráciában orosz részről avatkoztak be az ország ügyeibe. A magyar állami szuverenitás nem a demokráciában veszett el. hanem kezdődött akkor, amidőn a felelős magyar kormány engedélye és hozzájárulása nélkül német csapatok magyar földre benyomultak és ott terrorcselekményeket követtek el. Ezt a tényt vitatni még akkor sem lehet, ha mindez dr. Szemák Jenőnek nem is tetszik. A hitleri terror oly mértékben érvényesült Magyarországon, hogy 1944 október után a magyar törvényhozók csak félelmükben csatlakoztak ahhoz a politikai irányhoz, amely nem a Nemzet érdekeit szolgálta, hanem elsősorban a hitleri Németország kiszolgálását célozta. Csak dr. Szemák Jenő elképzelésében élhet az, hogy a magyar kormány a Parlament elé terjeszthetett jóváhagyás végett olyan egyezményt, amely a megszálló hatalom részére címzett hadüzenetet és a megszálló csapatok megtámadását foglalja magában. Ez esetben az egyezmény elfogadása mellett egyetlen törvényhozónak sem állott volna módjában felszólalni,. mert az egyezmény előterjesztésekor a kormány minden tagját külön vonaton fegyveres őrök'kiséretében szállították volna Mauthausenba. A német megszállás alatt álló ország parlamentje tehát a fegyverszüneti egyezményt akkor sem tárgyalhatta volna, ha annak feltételei nem tartalmazták a Németország felé irányuló hadüzenetet. Elesik tehát dr. Szemák Jenőnek az a védelme, hogy a fegyverszüneti egyezmény feltétlenül országgyűlési jóváhagyást igényelt, mert ha az alkotmány7 ilyen rendelkezéseket tartalmaz is? a kormányzatot vis major akadályozta abban, miszerint ilyen egyezményt az Országgyűlés elé terjesszen. Dr. Szemák Jenő szerint a fegyverszünet megkötése esetén az ország alkotmánya hang nélkül a multté lett volna, az Ország pedig az Államfő hübére. Miután a kormányzói jogkört tartalmazó törvények a Haduri jogokat semmiféle vonatkozásban nem korlátozták, a Kormányzónak a fegyverszünet megkötéséhez vitathatatlanul megvolt az alkotmányos joga. A cikkírónak az alkotmány megsemmisülésével kapcsolatban táplált aggodalmait azonban tökéletesen eloszlatta Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt. aki és amely úgy uralomrajutásával, mint uralma alatt az Állam egyetlen törvényét sem tartotta be s az Állam azon polgárait, akik nem állottak az “eszme” szolgálatában, egyszerűen törvényen kívül helyezték. Dr. Szemák Jenő ostorozza az 1945-ben uralomra jutott politikai pártokat, amelyek kiszolgáltatták a Nemzetet a bolsevistáknak. Ebben is egyetértünk. De miért nem ostorozza azt a csoportot, amely a náziknak szolgáltatta ki a Nemzetet? ? Igen rosszul hangzik az, amidőn dr. Szemák Jenő kesereg az alkotmány megsértésén, de ugyanakkor glorifikálja annak a politikai irányzatnak ténykedéseit, amely
