Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-02-15 / 2. szám

1954 február. /KRÓNIKA” 3-ik OLDAL A Duna-Monarchia lélektana és küldetése Lincoln és Washington Elemezve az utóbbi 40 évnek véres áldozatait és nemzeteket fel­dúló harcait, nem akadhat józan ember a Krónika decemberi szá­mában meghirdetett e Dunai. Monarchia területén, aki ezt a ter­vet nem tartaná: okosnak, reális­nak és biztosnak. 1. Okosnak mondottam, mert hisz, ha tovább habozunk, akkor oktalan Egyesitett Európába akar­nak belekényszeríteni bennünket olyan háttéri erők, amiket mi kis népek, csak alázatosan kiszolgál­hatnánk vérünkkel és életünkkel, mondjuk Indokinában, vagy a lá­­zangó Kongóban s ha még élne Churchill, úgy esetleg vissza kel­lene verekednünk az elvesztett angol gyarmatokat is. Mert hisz okos ember előtt nem lehet kétsé­ges, hogy a francia, belga, holland és dán gyarmatok további meg­tartása, nemzetközi vonalon ne­vetségessé • teszik az Egyesített Európát. Ugyanis nem Egyesült, hanem Egyesitett Európáról van szó! A francia gőg, a belga bekép­zeltség, a holland látszat biroda­lom, a dán fukarság és angol csö­könyösség lélektanilag eleve ha­lálra ítélt minden “balkáni kis nép­nek” az Egyesitett Európában va­ló közösségi életet és fejlődést. Ha még ehhez hozzáadjuk a német vitalitást és prepotenciát, úgy vi­lágos lesz, hogy ott a Dunai-Mo­narchia népei számára nem terem­ne babér, csak jeltelen sir! Hosszú évek hontalansága meggyőzhetett bennünket, hogy mi Bécsen túl, már csak kézlegyintéssel elintézett Balkán voltunk! A kapott leckék­ből végre tanuljunk a magunk adóján! 2. Reálisnak mondottam, mert tisztán tőlünk függ, hogy végre saját sorsunkat és jövőnket, többé ne bízzuk: rosszindulatú, képzetlen és hatbalkezes bábákra! a) Rosszindulatú, mert soha nem nézték, még mondjuk a cse­heknél sem a nép jövőjét, hanem önállósították őket és pénzzel töm­ték a németek megfékezésére! A már megjelent memoárok világo­san feltárták azt a sötét és önző hátteret, amiért Csehszlovákia megszületett. b) De, mert képzetlen és a du­nai-népeket nemismerő ad hoc szakemberek referálták, az egész tervezet komolytalan és irreális önképzőköri gyakorlat lett, ami összeomlott, mint a gyermekektől épített játszó-homokvár! c) Hatbalkezes, mert hisz Wil­son naiv ember volt, Lloyd Geor­ge elfogult figura és Clemanceau megvadult és dühöngő tigris, aki, csak a romániai újabb kolóniái jö­vedelmeket látta a párzsi parfőm­­éS rúzs-trösztök megbízatásában! Ezek nem voltak államférfiak, ha­nem a véletlen folytán, éppen ma­gas beosztásban lévő politikai zsonglőrök, akiknek viszont a sú­góik. alaposan megfizetett, pénzt szerető, lelkiismeretlen, anzágoló ifju-óriások! így Trianon-ban tria non-t, három nagy kérdést nem oldottak meg: 1. mit akarnak az ott élő népek, 2. mit kíván a ter­mészeti adottság és 3. mire utal mindenkit a hadak-utja! A fel­cserek kezén elvérzett Közép- Európa, behozták Európa szivébe a' szibériai medvét! Viszont ma ez a medve táncoltat már! Ezt min­denki látja és mindenki, ettől ret­teg! Ez reális és történelmi bakk­­lövés volt, amin a Rettenetes Iván és Katalin cárnő kacag a sírjában! A Nobeldijat majd mohos sírkö­vükre fogják megszavazni, mert a trükk a mi oktalanságunk miatt: sikerült! Még szép, hogy a köz­reműködő “hisztorikus” szolid fe­leségét küldötte el, átvenni a dijat! Igaz, hogy már a napokban, sok­kal több arany-rubel gurult Lon­donba! Albion újra éled, a bermu­dai téli-fürdő használt! A trianoni négybalkezesség, ma is folytató­dik! Mindezeket tudva és szenved­ve, mennyiben reális a Dunai- Monarchia? Minden komoly és jövőbelátó szervezetnél elengedhetetlenül szükséges: 1. ) A szervezet elgondozásának szelleme, amely vonz és éltet, 2. ) Az öntudatosan szervezked­ni akaró népek arányszáma, 3. ) A megválasztandó vezető intaktsága, értéke és megbízható­sága, 4. ) A szervezetnek anyagi bá­zisa, komoly eszközei és 5. ) a cél, amiért érdemes áldoz­ni és küzdeni! 1.) Talán itt van a legnagyobb nehézség a Dunai-Monarchia koncepciójában! De, ha komolyan élni és fejlődni akarunk, akkor ezen síkon hősi elszánást és érett humánumot kell a mérlegre ten­nünk! Mindjárt kezdjük magun­kon: vége a szalma-lángnak, vége a könnyelmű kritikának, ha kö­zösségben élő népekről lesz szó, demokratikus mentalitás, földbir­tokreform, nagyobb alázat és megfeszített munka mindenkinek és mindenben! Történelmi öntudat a politikánkban. Vége minden született előjognak és privilégi­umnak. Az egyéni munka és érték számit. A régi megyei sallangok és közigazgatási bürokrácia fel­számolása! Egyetemes népi jólét és egyetemes kulturális program. Vallás- és szólás-szabadság, egyenlő szavazati jogok és köte­lességek! Leépíteni túlzott sértő­döttségünket és beszüntetni min­den viszályt. A csehek is lássák be, hogy egy kultúrán nevelkedtünk, ipari fej­lettségük, politikai sikereik nem lehetnek további előjogok és pri­vilégiumok a könnyelmű politizá­lásaikhoz. Értékes népnek tartjuk és mindenben demokratikusan, szociális igazsággal építsük a jö­vőnket Évszázadok tanulságai és kiértékelései vezessenek bennün­ket a közösségi életünkben! Min­denkinek adjuk meg a magáét tisz­tességgel és becsülettel! Az osztrákok is vegyék tudo­másul, hogy egyenlő népek kö­zött, csak egyenlő jogokkal és kö­telességekkel bírnak! Hatalmas kultúrájuk, ipari adottságaik, ter­mészeti előnyeik kell, hogy mara­déktalanul szolgálják a Monarchia egyetemes érdekeit és annak kul­A világ nagy nemzetei között (“nagy” alatt nagykiterjcdésü területen élő nagyszámú népet értünk) az Északamerikai Egyesült Ál­lamok népe a legfiatalabb. Hazájuk már volt, nemzeti státust Washing­ton szerzett nekik kardjával, eszével, szivével. És amikor az uj nemzet kettészakadás előtt állt, Amerika másik nagy fia Lincoln tartotta meg az örökséget karddal, ésszel és szívvel. E két nagy amerikai emlékének hódol a nemzet minden évben, amikor február I2-én és 22-én roegüli születésnapjukat. A magyar nemzet úgy tiszteli e két nagy amerikait, mini saját nagyjait. Ha Washingtont nem is tudjuk a honszerző Árpádhoz hason­lítani, Szent István élete és tanításai sokban hasonlítanak Washing­tonéhoz. Washington is hagyott örökséget honfitársainak és utódainak, mintahogy Szent István intelmei szóltak fiához és az ország minden fiához. Mit mondott Washington? “Legyetek amerikaiak. Ne legyen részlegesség, se Észak, se Dél, se Kelet, se Nyugat. Valamennyien egymásra vagytok utalva és a szö­vetségben legyetek egyek. Óvakodjatok a pártrendszer átkos hatásaitól és a rombolástól, amit a szélsőségek hoznak. Ne bátorítsátok a partszel­­lemet, de használjatok fel minden eszközt, hogy azt mérsékeljétek és kiengeszteljétek. Tartsátok különválasztva a kormányzat ágait, segít­sétek elő a közművelődést, vigyázzatok a közhiteire, kerüljétek az adós­ságot. Igazságosan és jóhiszeműen bánjatok minden nemzettel, ne gyű­löljetek egyet sem szenvedélyesen, ne ragaszkodjatok egyhez sem szen­vedéllyel. Politikailag legyetek függetlenek mindegyiktől. Egy szóval: legyetek nemzet; legyetek amerikaiak és hűek önmagátokhoz. Kell ennél szebb tanítás, még napjainkban is? És mit mondott Lincoln? Róla igen sokat jegyeztek fel korrársai. Második beiktatása alkalmából mondta: “Rosszindulattal senki iránt# szeretettel mindenkihez, az igazságban való állhatatossággal, ahogyan azt az Isten adta nekünk az igazság meglátására, küzdjünk tovább, hogy a munkát, amiben vagyunk, befejezzük; hogy bekössük a nemzet sebeit; hogy gondoskodjunk azokról, akik a háborút viselték, az özvegyekről, az árvákról — hogy mindent megtegyünk, ami az igazságos és tartós békét megteremti és megszeretteti magunk és az összes nemzetek kö­zött.” Ugy-e a bölcs Deák Ferencre emlékeztet ez az engesztelő hang­nem? Bizony, bizony az Ur Isten nagyon szeretheti az amerikai nem­zetet, hogy válságos időkben nagy embereket adott neki. T. S. turális felemelkedettségét. A köz­ismert osztrák szív és jókedély ad­jon hangulatot és lendületet a fel­merült kérdések igazságos és mél­tányos megoldásához! Legyen igaz szive a Monarchiának! A horvátok kemény és elszánt népe higgyen a történelmi külde­tésben, a kultúra erejében és jö­vője biztonságában! Évszázadok közösségi sorsa érlelje ki végre, hogy a magyarság sose akarta el­nyomni, avagy jogaiban megrövi­­diteni. A ruténok szabadságharcaink résztvevői tudják, hogy mi mindig loyálisak voltunk hozzájuk. Mint a Dunai-Monarchia keleti bástyá­ja elgondolásaink és védelmünk homlokterében állnak és igy szö­ges gondunk lesz, hogy ott min­den és mindenkor meg legyen!- A szlovákok történelmi múltban éltek velünk, köztük és köztünk soha nem volt érdekharc. Az el­múlt kerítő idők józanitsanak ki mindnyájunkat, hogy sorsunk kö­zös, jóban és bajban egyaránt. A Kárpátok népe az Alföldre tekint! A szlovénok is számolják fel az utóbbi évtizedek sarcait, elnyo­mott életünket és lássák be igaz számvetéssel, hogy jövőjük egye­dül a Dunai-Monarchiában van biztosítva, ahova köti őket kultú­rájuk és múltjuk is! A Balkán­blokk idegen számukra! A románok latin kultúrájuk után mérlegeljék évszázadok adottsá­gait, a székelység nagy szivét és türelmes szellemét, amikkel sose terrorizálta őket évszázadok fo­lyamán! Ne akarjanak a vendég jogán, politikai sakkhuzásoitkal a székelység birtoklói lenni! A még megmaradt németség is észbekaphatott, hogy politikai in­trikák után nem mehetünk, ha bé­kében és boldogságban akarunk élni. Nem lehe.t hütelennek lenni a hazai földhöz, ha valami nyügati germán sas meglendül! Hagyomá­nyos, józan gondolkodásuk vezes­se továbbra is őket a magyarság­gal folytatott közösségi életükben! Csak ez az egyetemes és öntu­datos szellemi-front biztosíthatja, azt a független és fejlődőképes közösségi életünket, amiért min­den áldozatot meg kell hozni, mert érdemes, mert csak ez biztosíthat­ja nagyszerű jövőnket a nyugati és keleti ütközőponton! 2.) A Dunai-Monarchia népei­nek arányszáma nem mutat na­gyobb eltolódásokat! A magyar­ság látszólagos tömbje, olyan ará­nyosan van elosztva az alföldi és hegyi vidékeken, hogy az egye­nest áldás! Központi fekvésénél fogva, mint biztos súly s eró jelen van: a Kárpátok falánál és a déli Dunánál, ahol a legnagyobb ve­szélyek fenyegettek mindig ben­nünket! Az áldott Duna-Tisza völgyben pedig gondoskodik min­denről, hogy az ipar vidékeken, vagy a hegyekben ott legyen a kiváló magyar kenyér, a világ­­márkás gyümölcs, a közismert jó borunk, a hús, a zsir, a liszt, a vaj, a tojás, a baromfi,, a bőr, az ipari kellékek nyers anyagokban (bauxit, olaj, rizs, ipari burgonya, napraforgó, kukorica, más ipari növények . . .), ami a nyugodt és

Next

/
Thumbnails
Contents