Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-10-15 / 10. szám
10-ik OLDAL1 .-?T. "KRÓNIKA” 1954 október a monarchia halálos ellenségei előtt, hogy a magyarság alig várja a felszabadítását a monarchia kereteiből, árulók lesznek, mint a Csehek, könnyű préda itehát. A vezér kivételével a kis sereg minden tagja a múltaké már, a vezér a vörös államtól kapott kegydiján elmélkedhet azon, hogy mily szerencse is az, hogy az oroszok végre is elérhették a céljukat, befészkelték magukat a magyar földön, a franciák, angolok, olaszok, a többiek, a wilsoni elvek félredobóinak az utódai szintén igen jól érezhetik magukat a dolgok ilyetén fordultán. Vájjon nem gon dolnak-e aura, hogy ki a bűnös ebben? KRÓNIKÁS. Az őshaza nyomában A magyarok ősi műveltsége (Dr. Szalay József “A Magyar Nemzet Története” című müvét a jelen század elején Dr. Baráti Lajos átdolgozásában a budapesti Lampel Robert (W od ianer F. és Fiai) cs. és kir. könyvkereskedés adta ki. E hatalmas műből szószerint közöljük a következő fejezetet.) Mielőtt mai hazájukba kisérnők őseinket, vessünk egy pillantást műveltségi állapotukra; lássuk: amilyen volt politikai szervezetük; miképen éltek békében és háborúban; milyen volt a külsejük, viseletök; minő fogalmuk volt az istenségről s milyenek voltak vallási szertartásaik. Politikai szervezet tekintetében a nemzet törzsekre volt oszolva. Eredetileg hét ilyen törzs volt, melyekhez Lebediában nyolcadiknak a kozároktól «beakadt kabarok csatlakoztak. Konstantinus császár szerint ezek valának a magyarok törzsei: első a kabarok törzse; második: Neké (Nyéki); harmadik: Megeré Xmegyeri); negyedik: Kurtügermat (Kürt-Gyermat); ötödik: fTarián (Tarján); hatodik: Gemacht (Jenő); hetedik: Karé (Kari); nyolcadik: Kazé (Kazi). A harmadik, illetőleg a második törzs neve Megyeri; e törzsnek lehetett feje Árpád, s így magyarázható, hogy a fejedelmi törzs neve utóbb az egész nemzetre ruházatott. Nemzeti nevünket, melyet régente mager v. moger-nek ejtettek, a rokon nyelvekből akkép magyarázzák, hogy az "földi embert" jelent. Az egykorú görög írók leginkább turkok-nak azaz törököknek, az arabok modsgar-oknak, a nyugati irők ungrok-nak, ungaroknak, elvétve hunok-nak avarok-nak nevezik őket. Mindegyik törzs élén egy-egy főnök állott. Ezeket a császári iró szláv szóval vajdák-nak nevezi; a hazai krónikák vezérek, kapitányok, fejedelmi személyek néven emlitik őket; hihetőleg hadnagy volt eredeti magyar nevök. Régi krónikáink a törzsek neveit nem tartották fönn, de igen a vezérekét, kiket közös néven hét magyar-nak neveznek. Csakhogy e pontban eltérő tudósításaink: Anonymusnál, Béla király névtelen jegyzőjénél, — névtelen azért, mert nevét nem tudjuk — a törzsek fejei: Álmos, Előd, Kund, Und, Tas, Huba és Töhötöm; Rózáinál pedig: Árpád, Szabolcs, Gyula, Örs, Kund, Lél és Vérbulcs. A törzsfőnökök egymástól függetlenül intézték törzseik, ügyeit. A törzsek csak lazán voltak egymáshoz fűzve; összetartás csak annyiban volt közöttük, hogy ellenséges megtámadás esetén a szomszédos törzsek egymást segíteni tartoztak. A törzsek szorosabb egyesülése csak akkor következett be, mikor közös fejedelmet választottak. A fejedelem mellett két főméltóságról tesz említést Konstantin császár: egyik a gylasz, másik a karchas, a kik szerinte bírói tisztet viseltek. A gylasz kétségkívül azonos Ibn Roszteh dsilá-jával s a sereg fővezére lehetett; magyarul úgy látszik gyulá-nak nevezték. A karchas (sarchas) bíróról még Szent László törvényeiben is van emlités. Mind a három főméltóság úgy látszik örökös volt; a fejedelmiről és a karchaséről ezt egész bizonyossággal mondhatjuk. A fejedelem mellett megmaradt egyelőre a törzsfők hatalma is, de azt csak béke idején gyakorolhatták; háborúban a fejedelem, illetőleg a gyula parancsának voltak alárendelve. S béke idején is kötve voltak a nemzetségfők a szokás szentesítette törvényekhez s a köz ség határozataihoz, melyeket gyűlésein hozott. Krónikáink szerint pogány őseinket a hirnökök ekkép szóliták gyűlésbe: "Isten s a magyar nép szava, hogy ekkor s ekkor, itt és itt ki-ki pontosan megjelenjen, hogy a község tanácsait és parancsait meghallgassa." Aki pedig igaz ok nélkül elmulasztotta a nemzetgyűlésen való megjelenésit, azt ketté hasították vagy veszett állapotnak tették ki, vagy szolgaságra kárhoztatták. A nemzetgyűlés hatalmának az országos bírák s a törzsek fejei is alá voltak vetve; ha a bíró igazságtalanul ítélt, ítéletét a község megsemmisitheté s a vétkes törzsfőnököt vagy birót letehette, E szokás, mint Kézai mondja, Géza vezér idejéig sértetlenül fönnállóit a magyaroknál. (Folytatás) • PAULA NÉNI • páratlanul értékes SZAKÁCS és ÁLMOSKÖNYVE amerikai mértékegységekre megírva 1. SZAKÁCSKÖNYV || Egy 2. HÁZITANÁCSADÓ 3. ÁLMOSKÖNYV födél alatt. Rendelje meg azonnal Deluxe kiadás _____ .....................$5.00 Rendes kiadás............................... $3.75 MATHILD PAULA MISEK 2828 E. 125th STREET CLEVELAND 20. OHIO. “Külföldre csakis készpénz vagy m< ney order ellenében küldjük Tar ez Sándor nemes törekvése, valamint az adott helyzetünk, itt dolgozó tudósaink (Dr. Bobula, dr. Mészáros, dr. Szász ,..) kidolgozhatnák az ős haza kéznél levő forrásait. Magam munkakörömben bizonyos dolgokat találtam, amit a magyarsággal közlök. Többen utaltak a Genesis X. és XI. fejezetéire, amely az ősi magyar mondát támasztja alá. Sajnos a legfontosabb könyvek egyike hiányzik, amelynek neve: "Libro verborum dierum regum Israel" (III. Reg. XVI. cap. 26 vers.) A genesisi leírásban Noe fiai fiai közül (Sem, Cham és Japhet), minket Cham érdekel, mert az ő fia volt Ohus és ennek a fia volt Nemrod-Nimrod. Ady tévedett, mert Magóg, Japhetne volt a fia s őhozzá , semmi közünk, ha a nimrodí hagyományt fogadjuk el! Az megrázó tény, hogy Noé az ittassága alatt tanúsított durvaságáért, mondjuk megátkozta Chamot és valóban alantos sorsban élt Sam birtokán. Azonban, ebből a családi kalodából Chus fia, Nimród, már kitört, mert "hatalmas lett Sennar földjén, rettegett vadász, még Isten előtt is. Birodalma kezdetben Babilonban virágzott, de áttört Assiriába s ott megalapította: Ninivét, Chalet (Kál), Résén lett a leghatalmasabb városa, Ninive és Chalet között." Tény tehát, hogy Nimród bejutott Assiriába s ott hatalmas városokat épített. Ennek a Nimródnak további nyomait a sumirok és hittesek ismeretlen népének életében kell keresnünk, akiknek későbbi hírhedt vezére, majd királya lett: Amri-Omri! Itt jegyzem meg, hogy 1836, dr. Erdélyi kutatásai alapján is: Szent Imre kora, munkájában, a mai Imrét, Omrinak ejtették ki! Ha az angol kiejtést is hozzávesszük: Emory, Emery-Omrinak ejtik, kis őzéssel, ami ősi magyar is volt! Tehát téves, hogy az Imre név a germán Henrich-ből, Henricus, Emericusból származott volna! A jámbor szerzetesek elírták, mert nem ismerték az ősi magyar szellemet és hagyományokat! Ennek a hatalmas és bátor királynak birodalma magába zárta az ősi Israelt is, aminek semmi köze nem volt, még akkor Heber törzsének utódaihoz, mert hisz israel, azt jelenti, hogy idegen, jött ment! A zsidók bevándorlása sokkal későbben történt, a mai Israelbe! Omri királynak meggyűlt a baja Assumasirpal-lal Kr. e, 878-ban Szíria miatt, amely szintén Omri birodalma volt. A végső leszámolást azonban fia: II. Shalmaneser hajtotta végre Kr. e. 854-ben, amely döntő ütközet Karkar városától délre, az irhulini királyi palota közelében zajlott le! A korabeli térképen a következő városokat találjuk: Árpád, Emese, Arad, Ugra. Ha most az otthoni helységnevekre gondolunk vissza, úgy ott, a Töhötöm nemzetség törzsszállásain a mai napig fennállnak: Arad, Árpád község, Ugra, kissé délebbre, a Bihar-háton! A hírhedt büntetési obeliszken». ahol Omri birodalmának 11 törzse lett megalázva, a végzetes Kaarkár-i harcok után, ott találjuk Achabot is, mint Omri király utódát, aki védte: Karkárt, Árpádot, Aradof és Emesét! A harci dicsőséget leirt királyi Annál eszekben meg van említve. hogy 700 kocsit és 700 huszárt legyőzött, akik achabok voltak, Omri birodalmából. Omri, már régen meghalt, de az aűhabok-királyuk volt Achab s ezért nevezi őket achaboknak, >— még mindig “Omri-birodalom” néven volt ismeretes! Jellemző, hogy a karkári döntő csata, ami Kr. e. 854-ben zajlott le, a király talán inkább fejedelem törzsfőnökök (csak Kr. ti 854-ben történt meg!) később aláz tattak meg! Ismerve II. Shalmaneser terrorját s hatalmas assir hadsereget, világos lesz, hogy itt Omri birodalmának teljes felszámolása történt meg! A későbbi térképeken, sehol sem találni többé; Aradot, Árpádot, vagy Emesét! A Kr. e. IX. században, ellenben, már a perzsáknak van baja a Turány-ai törzsekkel, akik a ki*nai Hi Fu császárnak is szövetségesei! A perzsa, indiai s kínai források, hősi époszaik beszélnek a harcias és bátor, gazdag és kereskedő turány—népről s így a ma! Afganisztán, Beludzsisztán, Turáni Réteken és az Altáji hegyeknél találjuk meg Omri népét! Ide menekültek II. Shalmaneser kiirtása elől! Hogy Omri birodalmának, műveltségének, nyelvének és kultúrájának, milyen hatása és érték® volt, még az asszírokra is, álljon, itt a hires büntető obeliszk egyik sora, amely hamuvá tette, az egyik omri-várost: ". . ma attasunu aduk abbul akkur ina isati” elfoglalta és hamuvá tette, vagy akkor abból (városból) hamu lett! Idézzék fel as Halotti beszéd isa, pur és hamu* vogmuc-ot! A nyelvészetnek jó uÉ és forrás, ha áttanulmányozzuk Ashurnazirpal s Shalmaneser Annaleszeit! (389 sor) Nagyon meglepők az említett város neveken kívül, megemlített nevek, amelyek olvastára, az ember azt hiszi, hogy a finneket hallja: ,( "Kunulua, Arana, Gubalaa, Palastaa, Calaha (kaláka), JarakL Armada. . Itt jegyzem meg* hogy a spanyolországi baszkok is rokonaink, akiktől ered a spanyol történelembe bevonult, hires Armada D’Espanola! ... Utolsó asszír megjegyzést olvasunk mégegyszer Omri népének harcairól, III. Ramman-nirari király alatt: Kr. e. 812-ben! Nem utolsó nyomok, hogy Darius hírhedt és gazdag királynak is bajai voltak Omri-nemzetségének utódaival, akik átkeltek Szíriából, Kis Ázsiából a tenger szoroson az Ister-Duna vidékére, de utánuk ment és Pannonia vizes, majd hegyes vidékén vereséget szenvedett és igy visszafordult* Azt hiszem nem tévedek, ha a Balaton melletti Velence tavat és a
