Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-10-15 / 10. szám

2~ik--OLDAL * “KRÓNIKA" 1954 október

^(J£omajoCjormxxn&^i&^*cd(S6ctirnr(zrLi ^r&oo Q^j^ou'tnverLt~^.<5. W(B. S$#J$3<XW MCCÍVed iß^x^ivimitrivcotitön/AV’ß

o-e-T-d+w/Wo/u/

7

z&äV/C)

/ /&C4^t«tc:?£e2,

I .*^rk4ri/et^<xtu?.£&c/ .ojzzcúxf?cyytoS, \vfyic%> /ő /ßet^t^ ä6 t&io

i & /cníúDt iloc/ AäaAj - av^C'U -i-vvQf/tolzfcmk^ &su)yaÁtuyatu>n/&ijt^y jaitfyjltsP

I-cj* tf?&0lrUt<2) cfecxteo t/iv ií^C"x^tittca.Fjyvc^Sitno a^&ctiruj Íkt^ilni<>t/voa£&?\^uZ ^««5 /5U? «ß&Jjizvö&ntet) íjyto<<^& tk&rruuHMAvi/^itifJ Oxth-oElc' ^&»9 6f£a2>Pij — ! 'Sl^y Mtxjxcx/it jíiom' 4ÍW; /&ea/ib íl»e«/i#nj>2aruu) /Qyxdj&oJbZtoouty, %x>i$> tó

thcj jsziéitb, M-Íi^íctio an& ZxymcvtSvJ&0 2/tóotv tfaemac&eo zkj at^-oxc^i^int^ tcitőiQ ayoáJh&fj,Cunó to &£P QcdJkofícO W&o thaóu oUy>j3&tt wuxSiiuj>o&5Í%£u

*ío MJvUrulccncC' /znt) Zy f&evu intc£fcy&nb intk/i&il <*>vrvO tó ÍíM>mu»H/ jtiffij tov QféniottfX^fö^C) in/conjownifcj wiijJo tí^/mtvu) ■oj' (5Ját</&c&. —.

Sm ■wvi&-o -22«, A^5M~

'T-wu bb-/»

Magyarok a Mária-Kongregációk világ-kongresszusán

Irta: KÓRODY-KATONA JÁNOS volt országgyűlési képviselő.

dásáért és áldását küldte az amerikai sajtószolgálatra.

De nagy megbecsülésben részesült a mi magyar sajtószolgálatunk is azzal, hogy Gorman püspök ez év februárjában, Mindszenty biboros elitéltetésének 5-ik évfordulóján a “Mindszenty Népe" cimü lapunkat nagy elismeréssel hosszú cikkben méltatta a ‘■The Texas Catholic cimü lapjában, melynek nyomán más nagy amerikai katolikus lapok is elismeréssel emlékeztek meg a “Magyarok Mindszenty Mozgalmaknak” lapjáról.

Thomas K. Gorman püspök a sajtóapostolkodás mellett közel áll hozzánk úgyis mint történettudós. Nemcsak Amerika történelmét ismeri, hanem Európáét is. Az amerikai egyetemi tanulmányai után a leghíresebb európai egyetemek egyikén, Louvain-ben foglalkozott a történelem tudományokkal.

Ismeri Magyarország történelmének kimagaslóbb eseményeit. Magyarországon jártakor Budapest történelmi emlékei mély nyomokat hagytak lelkében. Különösen közel hozza hozzánk az ir Madonna története. Walter Lynch ir püspök 1650-ben a Cromwell-féle vallásüldözés idején Magyarországra menekült és magával mentette a meggyalázás elöl az ir Madonna képét is. Magyarországon 1697 március 17-én, amikor Írországban a leghevesebben folyt a vallásüldözés, a menekült ir Madonna-kép három órán keresztül vérkönnyeket hullatott szeméből. A csodát a katolikus hívek és vezetők mellett a város katonai parancsnoka, a kálvinista és lutheránus vezetők és a zsidó rabbi megható csodálkozással szemlélték végig.

Walter püspök kevéssel halála előtt a csodás képet a győri Székesegyháznak juttatta s a menekült ir püspök hamvai is Magyarországon pihennek a győri Székesegyház kriptájában.

Az írországi vallásüldözés után 300 évre, napjainkban magyar egyházi személyek kényszerültek elmenekülni hazájukból a .kommunista vallásüldözés következtében. S most az ir származású amerikai püspök, Thomas K. Gorman fogadja oltalmába a kommunista terrortól elüldözött, hontalan magyar papokat, szerzeteseket. Szent Bernát fiait, menekült magyar ciszter atyákat hivott meg egyházmegyéjébe nevelési és tanítási munkára.

Magyarországon a kommunisták vallásüldözése következtében az elrabolt szerzetesi kolostorok mélyéből már nem hallatszik fel a szerzetesi kar-imák zsongása. A magyar ciszter atyák Salve Regina énekének gyönyörű gregorián dallamát a Zirc-i kolostorból már nem visszhangozzák Bakony hegyei.

Gorman püspök jóvoltából azon ban a menekült magyar ciszter atyák már ott vannak Texasban is, hogy az elnémított magyar Regnum Marianum helyett Texas végtelen rónáin harsogják a ke-‘ resztény nevelés imáit a magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Minden elfogultság, célzatosság, egyéni érdek nélkül most már világos előttünk az, hogy Thomas K. Gorman amerikai püspök ba-Első alkalom volt az emigrációban, hogy egyetlen külföldön levő püspökünkkel összejöttek a katolikus magyarok, akik ezt tehették, a kereszténység örök fővárosában, Rómában. De gondolatban ott volt a katolikus magyarok nagy sokasága, mutatja ezt a levelek garmadája, melyekben szc gény egyszerű emberek irták: szívesen mennék Rómába, szeretném Szent Péter sírjánál magyar énekeinket zengeni, de nincs elég pénzem, ezekben a napokban azonban csöndes imádságban ott leszek magukkal. Mások kétségbeesve irták, hogy: a vizumuk késik, ismét mások legalább hálóhelyet kértek Rómában.

A nagy magyar kongreganisták életpéldája vonz: Pázmány Péter, Eszterházy Nándor, II. Rákóczy Ferenc, Apponyi Albert, Majláth Prohászka, a vértanú Apor, a bebörtönzött Marton Áron püspökök, Mindszenty József biboros, Grősz kalocsai érsek, Barkóczy Sándor, P. Bangha Béla, Szérkenyi György, a szociális katholikus irány harcosa és számos más hitvalló a Kongregációban tanulták meg szeretni cs élni hitüket egész a börtönig, a vértanuságig. És dolgozni hazájukért, népüknek légkissebbjeiért is. "Miféle óriási erkölcsi és szellemi tőkét jelentenek ezek a nevek! Magyar csillagok az Egyház egén.

(Testvér, ne szégyeld Magad ezeknek a táborához tartozni.)

*

Őfelsége, II. Ottó királyunk is “imádságban és lélekben" vett részt ezen a hitvalláson — ahogy irta. Örülj magyar népem, hogy imádkozó királyod van! Mert az Isten Őszentfelsége előtt térdethajtó Király, aki az ö törvényeit becsületesen betartja és betartatja — csak jó és igazságos vezetője lehet az ő népének.

(Ugyan mondd meg, mi lehet egy hitetlen államfőnek, vagy kormányfőnek a korlátja? Mi volt a korlátja Sztálinnak? Millió embert áldozott fel szemrebbenés nélkül.)

Őfelségét, II. Ottó örökös királyunkat a Mária Kongregációk világkongresszusán Rómában résztvett magyarok hódoló iratrátja a magyaroknak és azt is megértjük, hogy miért barátja a magyaroknak.

Ma a kommunizmus vallásüldözésétől nemcsak magyar papok százai, hanem világi magyarok százezrei bolyonganak hontalanságban és szenvednek kommunista börtönökben. Magyarország mindig Regnum Marianum ország volt. Ezért kell annyit szenvednie. De mint annyiszor a történelem folyamán, úgy most is erősen hiszünk és remélünk abban, hogy a könnyező Szűz Mária meg fogja menteni Magy arországoí a kom munista vallásüldözésből és országpusztitásból.

(n—y.)

ban üdvözölték. Erre Kóródy- Katona Jánoshoz az alábbi válasz érkezett:

Igen Tisztelt Képviselő Ur! Őfelsége a Király hálás köszönettel vette hűséges levelét Rómából és kegyeskedett megbízni, hogy ezért képviselő Urnák, valamint a többi aláirott Uraknak legmelegebb köszönetét tolmácsoljam. Legfelsőbb megbízásból: Gróf Degcníeld.

MAGYAROK ALBUMA A SZENTATYÁNAK.

Dr. Hász István püspökünk felhívást bocsátott ki a külföldi magyarsághoz, melyben valláserkölcsi megújhodásra kérte magyar testvéreit. Kérte, hogy saját magunk bűneiért, az otthonvalók lelki épségéért, hazánk felszabadulásáért szentmise hallgatásokat, gyónásokat, szentséglátogatásokat, a szegény magyarok segítését, hitünkért való apostolkodást, missziók segítését és más keresztény jócselekedeteket ajánljunk fel Isten iránti hódolatunk és a Nagyasszony iránti ősi hűségűnk bizonyítására.

Egyik, névvel sohasem szereplő, de annál áldozatkészebb jóítevőnk, kartonlapokat küldetett szét a külföl dr~inágy3=rok között. Püspökünk felhívásának nagy foganatja lett. Dacára a rövid időnek, 1253 ily névtelen kartonlap érkezett a Püspökhöz, aki egy remek Albumot készíttetett, festtetett Szt. István koronás ősi magyar címerünkkel és ebben az albumban adta át egy küldöttség a Szentatyának a magyarok hithüségének bizonyítékát. Minden nemzettől érkeztek be ily erénygyakorlatok és ez okozott legnagyobb örömet a 60 éves kongregauitaságát ez évben betöltő Szentatyának.

(Aki még kész ily jócselekedeteket végezni, utólag is küldje be Dr. Hász István püspök címére: Unterägeri, Schweiz.)

A VILÁGKONGRESSZUS MAGYAR RÉSZTVEVŐI (FELVONULÁSOKON, GYŰLÉSEKEN).

Dr. Hász István püspök, báró Apor Gábor volt vatikáni követünk, Kóródy-Katona János volt képviselő, a Világkongresszus magyar delegátusa, Az Amerikai Magyar Katolikus Ligától Őrgr. Pallavicini Károly, továbbá Zákó András tábornok feleségével, Walther József piarista kormánytanácsos, Csertő Sándor a Szent Péter Bazilika tb. kanonokja: Nagy László alezredes (Freiburg, Breisgau.) P. Békés Gellért a Katolikus Szemle szerkesztője mádi Kovách Gyula a római magyar egyesület elnöke, a máltai lovagok részéről őrgróf Pallavicini Hubert édesanyjával, Dr. Párdányi Emil a magyar Caritas titkára (Schwyz), Dr. Rátz Kálmánná képviselő özvegye (Bi-