Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-09-15 / 9. szám
12-k OLDAL K R ó f. . a A" 1954 szeptember. Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN •* M A «f ■ (• «( AMERIKAI mSStoIT KRÓNIKA ESTABLISHED 1943 Editor - SÁNDOR TARCZ - szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 277—5th AVENUE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $2,00 PER YEAR PRICE PER COPY NEW YORK 16. N.Y. ELŐFIZETÉSI PI): az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE 10c. - EGY PÉLDÁNY ÁRA SZENT ISTVÁN ÜNNEPSÉG NEW YORKBAN Az Amerikai Magyar Katolikus Liga augusztus 15-én délután Szent István ünnepséget rendezett New Yorkban, a St. Patrick székesegyházban. A szokásos Szent István-napi körmenet délután 3 órakor indult el a Fifth Avenue és a 61-ik utcától vagy ezer magyar részvételével. A felvonulást a passaici Szent István egyházközség zenekara nyitotta meg, utánuk a magyarruhás asszonyok és leányok csoportja következett; utánuk mentek az egyletek és egyházközségek saját zászlóik alatt. A menet elején Mária zászlók, magyar és amerikai lobogók lendültek a Fifth Avenuen Nagyboldogasszony vasárnapján, mely enyhe napsugarával inkább koraőszi napra, mint forró augusztusra emlékeztetett. A menekült magyarság és az amerikai magyarok New Yorkból és a szomszédos államokból, jóval háromezer hivő, teljesen megtöltötték a St. Patrick székesegyházat. Az ünnepségen a Magyar Nemzeti Bizottmány New) Yorkban időző tagjai és tisztviselői teljes számmal jelentek meg. Az egyházi ünnepség délután 4 órakor kezdődött. Spellman new yorki érsek képviseletében Joseph Flanelly püspök vezette a magyar papokból álló nagy segédlettel az ájtatosságot. Az ünnepi szónokok sorát Flannelly püspök nyitotta meg, aki Spellman bíboros nevében üdvözölte a megjelenteket. Az angolnyelvü szónok Joseph Annabring megyéspüspök, Amerika egyetlen magyarszármazásu főpapja volt, aki hosszabb beszédében foglalkozott a szentistváni gondolattal, tettel és az ünnep jelentőségével. A magyar ünnepi szónoklatot dr. Magyary Gyula prelátus, a romai Collegium Theutonicum tanára mondotta el. A királyi ház részéről Sarolta főhercegnő volt jelen. u Az ünnepség este hat órakor ért véget az amerikai és a magyai himnusz hangjai mellett, mely az összegyűlt amerikai magyarok ezre inek ajkáról szállt a Magyarok Patroné ja felé. SZENT ISTVÁNRÓL FALUT NEVEZTEK EL NÉMETORSZÁGBAN A második világháború befejeztével Németországot arra kötelezték, hogy befogadja azokat a németeket, akiket Lengyelországból, Magyarországból, Csehszlovákiából, stb. kiutasítottak. Ezeknek a hontalanoknak a száma több, mint tízmillió. A magyar kormány is kíméletlenül végrehajtotta ezt az utasítást, amiről a Krónika olvasóit annak idején tájékoztattuk. A németajkú magyarok, akik Németországba kerültek, az első időkben sokat nélkülöztek. Idővel azonban sorsuk jobbrafordult és miként most a Reader’s Digest folyóirat szeptemberi száma is közli, a Tokaj vidékéről kitoloncolt vagy menekült németek Darmstadt város szomszédságában, egy elhagyott repülőtéren szükségházakat építettek maguknak és a magukkal hozott szőlővenyigéket elültették. Ma, letelepedésük kilencedik évfordulóján már 72 házuk van, a tokaji szőlőt meghonosították és a termést értékesítik. Helységüket Szent Istvánfalvának nevezik, a magyarság iránti hűségük bizonyságaképpen. SZABADSÁG NEM JÁR A SZABADSÁG ELLENSÉGÉNEK! A kongresszus betiltotta az II. S.-kommunista párt működését és Eisenhower elnök igen helyesen sietett jóváhagyó aláírásával törvényerőre emelni a határozatot. \ Meggyőződésünk, hogy az amerikai gondolatszabadságon nem esik sérelem, mert más az, hogy mit gondol valaki és más olyan párt létjogának az elismerése, amely a többségi kormány megdöntésére törekszik és csak az alkalmas időpontot várja, hogy azt erőszakkal végrehajthassa, hogy aztán minden más párt lebunkozásával a maga diktatórikus, egyeduralmi zsarnokságát valósítsa meg. Szabadság nem jár a szabadság halálos ellenségeinek! Eddig is balekség volt, hogy nyiltán űzhették diktatórikus célú propagandájukat. Ma két világ harca áll, a szabadságé és a totalitarizmusé és amikor azt láthattuk évek során át, mily kegyetlenül gázolták le Magyarországon és a többi rabországokban a nép minden szabadságát, csak azt mondhatjuk, legfőbb ideje volt, hogy a kongresszus megtegye ezt a lépést. A moszkvai “Pravda” azt Írja, hogy a kongresszus határozata OLVASÓINK FIGYELMÉBE! ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni. A couponok minden ország postahivatalaiban kaphatók. (Itten a posta darabonként 8 cent értékben váltja be.) Az II. S.-ben élők money orderrel (postautalvánnyal) vagy a levélben papírpénzt mellékelve fizethetnek elő. (Befizetési laprendszer nincs a U. S.-ben.) A KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika független lap s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nemcsak Észak, Dél- és Középamerika és Európa országaiba jár, hanem Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lapja lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmellett szerepel Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmániával, Francia-Guyannával, Madagaskárral, Marokkóval, Spanyolországgal, Portugáliával, Bolíviával, Peruval, Uruguáyval, Ceylonnanl, Uj Zealanddal, stb. Példányszámunk folyton tetemesen növekszik. Régi és uj ame* rikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, felke* resik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel írjuk s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez híven, az igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, csupán KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe díjtalanul küljük a lapot. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a restaurációnak, a törvényes magyar királyság maradandó, virágzó, demokratikus és szociális megújulásának harcosai sorába! “rendőrállami” volt, de ez csak Moszkva szemérmetlenségének, arcátlanságának újabb bizonysága, hiszen ők 800 millió embert tartanak valóban szörnyű rendőrállami zsarnokság alatt, mig Amerikában továbbra is szabad választás van és minden olyan párt uralomra kerülhet, amely nem az erőszak, hanem a többségi népakaratnak elnyerése, a nép bizalma utján keresi a győzelmet. A kommunista párt azt állítja, hogy a betiltó törvény alkotmányellenes és tovább folytatja mételyező munkáját, angol és más nyelvű lapjai is tovább megjelennek. Úgy hisszük, ha akadna biró, aki a kommunista párt betiltását alkotmányellenesnek mondaná ki, módosítani kell az alkotmányt, hogy védekezni lehessen e pestis szabad terjesztése ellen. Amikor az alkotmányt meghozták még nem tudtak kommunista, fascista, nazista és hasonló totalitárius pártokról, de az alkotmány kimondja mindenkinek a polgári és emberi szabadságra való jogát. -Önmagától értetődő, hogy a diktatórikus, totaliter pár tok állnak ellentétben az alkotmánnyal és — éppen annak védelmében nem türhetők meg! Áll ez nemcsak Amerikára, de Nyugateuropa szabad országaira is, amelyekben Moszkva ötödik hadosztályai olyik parlamentben nagyfontosságu javaslatoknál a “méreg nyelvét” jelentik. ... AHOGY AZ ANGOL TÖRTÉNÉSZ LÁTJA . . . A N. Y. Times Magazinban H.R.*Vrevor-Roper, az oxfordi egyetem történelem tanára, számos, nagy feltűnést keltett politikai tanulmány szerzője, aki az első világháborúban az angol Intell. Service tagja volt, az első világháború kitörésének 40 éves évfordulója alkalmából irt cikkében megírja, hogy tudomása szerint Ausztria-Magyarország nem akart világháborút. Berchtold gróf, akkori külügyminiszter inkább meghökkent volt, mint harcias és Bethmann HollwegH német kancellár 1914 julius 31-én külön intette, hogy nagyon óvatos legyen, mert a háborút el kell kerülni. Amikor Bethmann HollwegH levelét megmutatta Hötzendorfi Conrad tábornok, vezérkari főnöknek, ez zsebéből Moltke német vk. főnök táviratát húzta ki, amelyben Moltke azonnali mozgósítást sürgetett Oroszország ellen azzal, hogy európai háborúval kell számolni. Berchtold felkiáltott: Hihetetlen! Ki dirigál Berlinben, a kancellár vagy a vezérkar? Conrad azt válaszolta: a vezérkar. Trevor-Roper szerint más bizonyítékok is amellett szólnak, hogy az európai háború kitörésére a német vezérkar elhatározása volt döntő. Azt is állítja, hogy maga Vilmos császár is félt a világháború gondolatától és e következtetésre jut: “Nem kétes, hogy diplomáciai tévedések történtek a nem német, mint a német oldalon, de mindezen tévedések végeredményben jelentéktelenek voltak: a támadást nem diplomaták, hanem a német hadsereg határozta el.” Végül a hires angol történész is arra az immár oly sokaktól elismert, utólagos megállapodásra jut, /hogy végzetes hiba volt a német és orosz birodalom, valamint a Monarchia szétzúzása: “A birodalmak és trónok összeomlása révén támadt vaccumban (űrben) uj, förtelmes zsarnokságok, a nácizmus és kommunizmus nőttek fel és másik, még pusztitóbb háborúba vitték bele Európát”.
