Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-08-15 / 8. szám
12-ik OLDAL “KRÓNIKA1 1953 augusztus. Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by "KRÓNIKA” Hungarian Press 307—5th AVENUE SUBSCRIPTION; U. S. of AMERICA and CANADA $2.00 PER YEAR PRICE PER COPY - 10c. NEW YORK 16. N.Y. ELŐFIZETÉSI DIJ: az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE EGY PÉLDÁNY ÁRA bonyodalmak közeli veszélyét jelentené. . . A kommunisták talán nem fogják vállalni ezt a kockázatot és megszegni a fegyverszünetet, de tapasztalt megfigyelők úgy látják, hogy a távolkeleti problémák tulbonyolultak ahhoz, hogy akár a koreai, akár a többi kérdésben nagy kilátások volnának a megegyezésre. Feltéve, hogy Syngman Rhee “nem borítja fel az almásszekeret'’, azt hiszik, a Távolkelet problémái továbbra is nyitva maradnak, nem kerülnek igazi rendezésre és csak szaporítani fogják a továbbfolyó hidegháborús ellentéteket, melyek között az "európai Koreák”, a Vasfüggöny mögötti rabországok ügye és sok más súlyos nyugati kérdés halmozódik egymásra. Eisenhower elnök ismételten hangoztatta, hogy Korea csak egy részlete a kommunizmussal folyó világküzdelemnek. Valószínű, hogy olyan részlete, amely a többi távolkeleti problémákkal együtt csak akkor jut megoldáshoz, ha az egész küzdelem valamikép megoldódik. A fegyverszünet ekként alkalmasint nem a béke, hanem a hideg háború frontjának kiterjedését hozta magával. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! ELŐFIZETÉS: külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni. A couponok minden ország postahivatalaiban kaphatók. (Itten a posta darabonként 5 cent értékben váltja be.) Az U. S.-ben élők money ordered (postautalvánnyal) vagy a levélben papírpénzt mellékelve fizethetnek elő. (Befizetési laprendszer nincs a U. S.-ben.) HIRDETÉS: az egyhasábos incs (2 és fél cm.) $2.00, sorozatos megjelenésnél árengedmény. Kérjük, elolvasás után adja tovább a lapot ismerőseinek. Laptársaink bármely cikkünket átvehetik a forrás megjelölésével. Idő és bélyeg takarítás céljából forduljunk bevándorlási ügyekben egyenesen az Amerikai Magyar Szövetséghez, 1624 Eye St. N. W. Washington 6, D. C. Segélyügyek ben direkt az American Hungarian Relief címre Írjunk: 246 Fifth Avenue, New York, N. Y. Kéziratokat nem adunk vissza. Küldeményekért felelősséget nem vállalunk. A KRÓNIKA BARÁTAIHOZ VILÁGSZERTE! Lapunknak a; eddiginél is nagyobb elterjesztése és ezzel az általunk szolgált nagy nemzeti eszmék és célok mind szélesebb körben való népszerűsítése érdekében örömmel fogadjuk UJ LAP-KÉPVISELŐK JELENTKEZÉSÉT BÁRMELY ORSZÁGBÓL. Kérjük azon hazafias magyar testvéreinket, akik lapunknak országukban való képviseletére vállalkozni és ezzel a magyar ügyet szolgálni készek, Írjanak mielőbb, címünkre, 307 Fifth Ave., New York, N. Y., és közöljék, hány példányt igényelnek ottani propagandisztikus terjesztésre? Nagyértékü segítségüket előre is köszöni A KRÓNIKA ÉRTESÍTÉS A LUXEMBURGI MAGYAROKNAK. Luxemburgi képviseletünket dr. Tárnái István honfitársunk (Luxemburg, Limpartsberg 10, Bd. de la Főire,) volt szives elvállalni* Kívánságára mutatványszámokat küldtünk ottani honfitársaknak és kürjük, hogy aki nem kapott, közölje vele címét. Az Egyesült Nemzetek azon tizenhat tagországa, amelyek csapatokat küldtek a koreai frontra, augusztus 7-én közös deklarációt tettek közzé, mely szerint ha a kommunisták megszegnék a fegyverszünetet, a háborúnak “Korea határain túli kiterjedésére” vezetne s ez kétségtelenül Kínával való nagy háborút és ezzel világháborús VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadónívatalához 307—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $2.00t, amelynek lejében kérem a KRÓNIKA című képes havilapot egy évig az alanti címre küldeni; Név;.................................................................................................................... Utca .......—-........................................................................................................ Város.............................................................. Állam........................................ (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.) Az üzemi költségek állandó emelkedése miatt tisztelettel kérjük a hátralékos előfizetési dijak beküldését. A KRÓNIKÁVAL -A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika a legelterjedtebb magyar lap a világon. Nem kérkedéssel, hanem szomorú büszkeséggel jegyzi fel ezt a tényt magáról* A magyar sors mai tragikumát jellemzi, hogy ezt elmondhatjuk. Soha mióta fennáll a magyar történelem, ennyire nem volt széjjelszóródva a magyarság. Nincs a világnak az az elrejtett zuga, ahová ne jutna el a Krónika, kivált mióta menekült testvéreink kezükbe vették a vándorbotot, hogy átvészelhessék az időket, amíg ismét “hiv a haza”. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nemcsak Észak, Dél- és Középamerika és Európa országaiba jár, hanem Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lapja lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmelleit szerepel Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmániával, Rhodesiával a Délafrikai Köztársasággal épp úgy mint Canadával a Dominikai Köztársasággal, Brazíliával, Columbiával és Venezuelával. Francia-Guyannával, Madagaskárral, Marokkóval, Spanyolországgal, Portugáliával, Bolíviával, Peruval, Uruguáyval, Ceylonnanl, Ujj Zealanddal, stb. Példányszámunk folyton tetemesen növekszik. Régi és uj amerikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, felkeresik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel írjuk s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez híven, az igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, csupán KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe díjtalanul küljük a lapot. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a restaurációnak, a törvényes magyar királyság maradandó, virágzó, demokratikus és szociális megújulásának harcosai sorába! j A TAVOLKELET PROBLÉMÁI. A Koreában létrejött fegyverszünet aláírásától számított kilencven napon belül, tehát valószínűen október közepe táján sor kerül arra a politikai konferenciára, amely Korea békéjén kívül, ugylehet, több más távolkeleti problémát is fog tárgyalni. Sikerül-e megegyezni Korea egyesítésére, fölötte bizonytalan. Az Egyesült Államok szabad választások utján egyesíteni kívánja Koreát, Syngman Rhee, a hős délkoreaiak elnöke azonban elsősorban a támadó északkoreai kommunisták megbüntetését követeli és elvileg tagadhatatlanul igaza van abban, hogy az 1950 junius 24-iki rajtütésért, amely annyi délkoreai, de nem kevésbbé amerikai katona életébe került, a támadókat felelősségre kellene vonni. Megértjük, hogy előbbre valónak tartja a háborús bűnös északkoreai kommunisták megbüntetése kérdését, mint azt, hogy egyenlő választási kilátásokat kapjanak, hiszen ha uralomra kerülnének, minden más pártot kiirtanának és terrorista egylistás választásokkal biztosítanák maguknak a hatalmat. Teljesen helyénvaló erkölcsi felfogás^ hogy demokrácia nem jár a demokrácia legyilkolására törekvőknek, balekség egyenlő választási kilátást adni nekik. Vigyázni kell, hogy a szabadság népei ezúttal ne veszítsék el a békét... Az indokinai kommunista felkelést Moszkva és Peiping nem hajlandók leszerelni és annak tárgyalása úgyszólván céltalan volna. Kérdéses, napirendre kerül e a kínai kommunista kormány elismerésének, valamint Formosa tulajdonjogának ügye. Az utóbbiban Washingtonban számos hive van annak a felfogásnak, hogy Formosán hagyják meg Gsiang nemzeti kormányát és hadseregét és helyezzék a szigetet az Egyesült Nemzetek kezelése (trusteeship) alá. Ezt persze egyformán ellenzi Peiping, mint Moszkva. A kínai kommunista kormánynak Kína illetékes képviseletéül az Egyesült Nemzetekbe való befogadása ellen pedig úgy az Eisenhower adminisztráció, mint a kongresszus két háza ismételt deklarációval tiltakozott és nem várható, hogy ez álláspontjukon a közeljövőben változtassanak, mert ez az északkoreai aggresszió javára történt beavatkozásnak megjutalmazását jelentené. De Kina erőszakos kommunistává tételét, a kommunista imperiumnak azt a területnyerését, mellyel, miként azzal Malenkov még az 1951-es május elseji beszédében elkérkedett, immár 800 millió ember tartozik hatalmi körébe, a szabad világ nehezen fogadhatná el befejezett tényül. Ez egy fölötte veszélyes, aggasztó kollektiv biztonsági egyensúly-megbillenésbe való belenyugvást jelentene, amire Amerika aligha szánhatja el magát. Az amerikai politikusok zöme történelmi szükségességnek érzi, hogy ezt az arány-eltolódást valamikor, valamikép helyre kell hozni. . . * * *
