Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)

1953-06-15 / 6. szám

UY OLDAL “KRÓNIKA”' 1953 junius. jet kivonulna a nagykapun, hogy utóbb divízióinak jórésze ágyuk­kal és bombázókkal visszatérjen a “szövetségi” szerződés hátsó aj­taján át. Az orosz fegyveres túl­erő tehát továbbra is jelen volna és minden felkelő kísérletet vérbe fojthatna. Ezért van, hogy sokan csak együttes európai elintézésnek, európai “Package Deal,” egycso­­magban történő megoldásnak lát­nák értelmét. A Szovjetnek nincs keresni valója Európában, kato­nailag és politikailag ki kell vo­nulnia a keresztény, nyugati civi­lizáció földjéről! Hajlandó-e erre békés utón a Szovjet? A kommunista kérdések szakértői úgy látják, hogy ellen­kezőleg még inkább ki akarja épí­teni európai katonai és politikai hadállásait, hídfőit, többi közt azért is, hogy közelléte tényével gyakoroljon nyomást a nyugat­­európai országok kommunista mozgalmai érdekében vagy pol­gárháborús esetekben. Malenkov nem akar a sztálini birodalom európai részének “felosztásán el­nökölni.” A közeljövő perspektívája tehát nem nagyon biztató, mégha Ame­rika a nyugateuropai védelmi fel­készülés és az esetleges közös hadsereg létrejötte előtt hajlandó volna is Maler, kovval tárgyalásra leülni. Europa jövőjének és benne Magyarország felszabadulásának ügye még tovább elhúzódhat, ho­lott a rabnépek szenvedéseinek, egyre elviselhetetlenebb élet­gyötrelmeinek kínjai sürgetik a hosszú Kálvária végének eljövete­lét! * * * Eisenhower elnök javaslatára, valószínűleg junius második felé­ben ő és Churchill, valamint a francia miniszterelnök hármas konferenciára jönnek össze Ber­muda angol gyarmaton, hogy te­kintet nélkül arra, megvalósul-e á Churchilltöl Malenkov bevonásá­val javasolt, legfelsőbb államveze­tői konferencia, a lényeges kérdé­sekben egységes álláspont jöjjön létre köztük. Eisenhower ezzel keresztezte Moszkva azon reményét, hogy egy négyes konferencián a szövet­ségesek egymás közt megosztott véleményekkel fognak résztvenni és ellentéteiket a maga javára használhatja ki. Persze, nagy kérdés, sikerül e megegyezniük Bermudában. A kí­nai kommunista kormány UN felvétele és Formosa tulajdona kérdésében tudvalévőén csak az elmúlt hetekben mutatkoztak el­lentétek a szövetségesek között. De vitás maga az a kérdés is. hogy Eisenhower alkalmasnak tartja-e az időpontot egy ilyen négyes ta­lálkozásra és illetékes washingtoni körök úgy nyilatkoztak, hogy ma­gában az a tény, hogy Eisenhower résztvesz a bermudai konferenci­án, még nem jelenti azt, hogy má­ris kész volna a Malenkovval való találkozásra. Első és főcélja a szö­vetségesek közötti egyenetlensé­geknek véget vetni. Május 28-iki sajtó-konferenciá­ján megerősitette ezt maga Eisen­hower is, amikor kijelentette, hogy a bermudai konferencia “magában véve” is jelentős, azt tartja fon­tosnak. hogy ott egység jöjjön létre. S hozzátette, hogy Bermuda még nem jelenti biztosan, hogy négyes konferencia is lesz. A sakkhuzás, amelyet Eisen­hower a bermudai konferencia megrendezésével végrehajt, dü­hössé tette a Szovjetet és a május 24-iki “Pravda” hasábjain imigyen önti ki mérgét: “Olyan jelenségek merültek fel, amelyek aggodalmat keltenek a szovjet népben. Az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország ve­zetőinek tervezett gyűléséről be­szélünk, amely állítólag fő irány­vonalat, sőt tárgyalást álláspon­tokat is kíván meghatározni a nagyhatalmak közt lehetséges tár­gyalások esetére. Ez azt jelenti, hogy a nyugati hatalmak az egy­más közti megegyezés vonalát a jövőben is tovább akarják folytat­ni a Szovjet rovására. Egyben je­lenti azt is, hogy Churchill való­jában már fel is adja a "legmaga­sabb fokon történő összejövetelt" javasló beszédének ha nem is sza­vait, de szellemét, mert ily konfe­rencia — legalább is amennyire a Szovjet részvételét illeti — csakis akkor történhet meg, ha mindkét oldal előzetesen meghatározott követelések nélkül vesz részt azon. Azonban a három hatalom terve­zett gyűlése nyilvánvalóan köve­teléseket akar kidolgozni, hogy a Szovjet elé terjessze. Kétségtelen, hogy a nyugati hatalmak egy cso­portja közti uj megegyezés, jelen­leg nemcsak nem járul hozzá a nemzetközi feszültség enyhülésé­hez, hanem ellenkezőleg, további növekedéséhez vezethet.” Újólag világosan mutatja az idé­zet, hogy a Szovjet hamis kártyák­kal játszik. Nem komoly békét akar, hanem az eddiginél is na­gyobb hévvel törekszik ellentéte­ket támasztani és azokat minél in­­kább'kimélyitení a nyugati szövet­ségesek között. Nagyon is kilát­szik a cikkből a lóláb. Mondhatni, önleleplezés, amit az uj Szovjet­diktátorok hármas társascége. ‘trojkája’' produkál a “Pravda” hasábjain. Remélni kell. hogy álnok célja­iknak ez a nyílt bevallása külön is arra fogja sarkalni a szövetsé­geseket, hogy létrejöjjön a köztük annyira szükséges egyetértés és ne váljon be Sztálin 1952 októberi utolsó beszédének jóslata, mely szerint a nyugati szabad országok ellentétei annyira el fognak fajul­ni, hogy azokból végül a kommu­nizmus fog profitálni, mint nevető harmadik. A szabad világ hatalmainak jo­guk van arra, hogy megszilárdít­sák egységüket a pusztulásukra törekvő világnézeti ellenféllel, a kommunista imperializmussal szem ben s Moszkva felháborodása több mint nevetséges. . . Ha, mint reméljük és áhitjuk, a szövetsége­seknek sikerül a fennálló ellenté­teket megoldaniok és összeková­­csolódnak, a Szovjet ékverő intri­kája csúfos bumerángnak fog bi­zonyulni. Ha pedig beigazolódik a Prav­da félelme és a szövetségesek Bermudán követeléseket dolgoz­nak ki, számítunk arra, hogy azok sorában a rabnépek szabadsága helyreállításának ügye a legfonto­sabbak között lesz! Amerika nem feledkezik meg Mindszenty bíboros martiriumáról A Kongresszusi Napló egy legu­tóbb szétküldött külön-lenyomatá­­nak tanúsága szerint Mindszenty József Magyarország hercegprí­másának mártiralakja ismét fel­tűnt a washingtoni Kongresszus­ban, amikor Hon. Thomas B. Cur­tis a képviselőházban felszólalt. Úgy érzi — mondotta a missourii képviselő — hogy husvét táján idézni kell Mindszenty még mindig szenvedő mártiromságát. Megálla­pította, hogy bár Magyarországon a katolikusok képezték a lakosság túlsúlyát, kálvinisták, luteránusok és zsidók is élvezték a vallássza­badságot. De amint a kommunis­ták uralma megerősödött, ez a vallásszabadság megszűnt, megin­dult a templom elleni rágalmazás. Azonban a hívők, úgy a katoliku­sok, mint a protestánsok egyesítet­ték erőiket. Mindszenty József ve­zetése mellett, hogy megvédjék a vallás szabadságát. Idézte Mind­szenty életét és bátor szembeszál­lását mindennemű diktatórikus in­tézkedéssel és hatalommal szem­ben, majd ismertette pásztorleve­lét, amelyben intette a kommunista államot az egyházi iskolák elrab­lásától és a vallás szabadságának korlátozásától. Az iskolákat elvet­ték és ma a magyar gyermekeket olyan iskoláskönyvekből tanítják, amelyeket Marx, Lenin és Sztálin ideológiái alapján írtak meg. Mi­nél erősebb lett a kommunisták rohama, annál erősebb lett Mind­szenty befolyása a magyar népre. Az oroszok nem tehettek mást, el akarták némitani Mindszentyt. Elitéltetését kínzás előzte meg, amelynek a célja az volt, hogy a moszkvai rendezés szerint szüksé­ges vallomást kicsikarják. Az egész világ tiltakozott ez ellen a szörnyűség ellen és az amerikai képviselőház. majd a UN közgyű­lése határozatilag ítélte el Mind­szenty rabságba vetését. — Négy év telt el azóta — mondotta Hon. Thomas Curtis képviselő a washingtoni kongresz szusban — hogy ezt a bátor férfit igazságtalanul elítélték. Négy éve annak, hogy az Egyesült Államok kongresszusa félre nem érthető szavakkal kelt ki ez ellen a bűn­cselekmény ellen, amely megszé­gyeníti az emberi érzést és vakme­rő kihívása az Istennek. És ezen a husvéton négy esztendeje, hogy ezért a cselekedetért az Egyesült Nemzetek elitélték Magyarország kommunista kormányát. ' — Lehet, hogy még négyszer négy év fog eltelni, mig némely ré­szében jóvá lehet tenni ezt a bűn­cselekményt, de valójában meg nem történtté tenni soha nem le­het. De amíg mi várakozunk .— fejezte be drámai beszédét a mis­sourii képviselő — Mindszenty József bíboros figyelmeztető inté­se, amelyet szenvedésével a világ számára adott, ragyogó fénnyel világit. Ennek a világosságnak a terjedése szerte a világon, teszi lehetővé, hogy bennünk megszüle­tik végül is a világbékének az a látványa, amelynek az eljövetelé­ben mindannyian hiszünk. * * * Mindszenty bíboros im­már közel négy* és féléves börtön­­martiriuma, együtt Grősz érsek és az egyházi és világi mártírok so­kasága szenvedéseivel, állandó fájdalmas, égő seb a világ minden szabad érzésű magyarja szivében. Fokozza gondjainkat a Hercegprí­más pajzsmirigy betegségének tudata és keserűen érezzük tehe­tetlenségünket ebben a nagy ügy­ben. . . Mindszenty bíboros és Grősz érsek, de nyilván a többiek is csak olyan szabadlábra helye­zést fogadnának el, amely mellett szabadon folytathatnák a keresz­tény és nemzeti eszményekért va­ló munkájukat. Várhatnak-e az ellenfelek ily lovagiasságot, tisz­tességet a Moszkvából kegyetlen cinizmussal dróton rángatott ha­talom-bitorló helytartóktól? Mi ebben nem hiszünk. És Mindszenty biboros esetében nem hiszünk abban sem, hogy betegsé­ge emberségességre indítaná a kommunistákat. Sátánfiaktól nem várunk humanitást sem! De bízunk abban, hogy miként a magyarság, úgy Amerika kor­mánya, kongresszusa és az egész amerikai nép nem felejti Mind­szenty bíborosnak és társainak a keresztény világért és nemzetü­kért hozott históriai hősi áldozatát és olyan időpontban, amikor arra kilátásos lehetőségük lesz, mindent meg fognak tenni, hogy szabad­ságuk, — valóban a szabadság, — visszanyerését keresztülvigyék. Adja Isten, hogy ez a nagy nap mielőbb elkövetkezzék! CSOMAGKÜLDŐK FIGYELMÉBE! Az Amerikai Magyar Szövetség közli: A magyarországi ajándék-cso­magküldőket kértük az AMSz ré­gebbi értesítésében, hogy közöl­jék irodánkkal (1624Eye Street, N. W., Washington 6, D. C.) az ajándék csomagokra kiszabott vám összegeket. Az általános tájé­koztatáson kívül azért fontos ezt tudni, mert össze akarjuk gyűjteni az ajándék csomagokra kivetett budapesti vám-tarifák adatait. Amerikai magyar ajándékcsomag­küldőktől ez ideig még nem kap­tunk adat-szerű jelentést. Az első értesítés Európából jött s ezt az olvasók figyelmébe ajánl­juk: “. . . Használt ruhanemű cso­magot küldtem Budapestre feb­ruárban. Egy öltőruha, egy fel­öltő és egy pár cipő volt a cso­magban. Mindegyik használt volt. Elláttam a csomagot fer­­tötlenitő igazolvánnyal is. 330 forint vámot vetettek ki a cso­magra” .. . A magyar forint hivatalos ára ma: $1.00 kb. 11.5 forint. Ebből az értesítésből is nyilvánvaló, hogy az ajándék-csomagküldést a buda­pesti kommunista kormány külföl­di pénzzsarolásra kívánja fel­használni.

Next

/
Thumbnails
Contents