Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-05-15 / 5. szám
1953 május. “KRÓNIK A” 9-ik OLDAL Nem ördög az, kedves jó nénikém, Szépen beszél, szavai édesek, És a jó Istent arra kérem én; E szép fiúnak adjon életet. O jaj nekem, susog a vén dada, Öreg vagyok és mégis oly szamár! Üres fejem ördögre gondola, Megnőtt a lány s most szive szívre vár. Amint látjuk, úgy Petőfinében, mint Zoltánban volt tehetség és irói hajlam. De Petőfiből csak egyet kapott a nemzet és annak Sándor volt a neve. Melyik volt a legszebb verse? A nemzeti dal,Talpra magyar, hi a haza! vagy amelyek közül idéztünk, vagy elszavalták? ízlés dolga. A zeneszerzők ezeket a dalokat megzenésítették: Fa leszek, ha fának vagy virága Alku, Juhászlegény, szegény juhászlegény. Rózsabokor a domb oldalon. Befordultam a konyhába. Fürdik a holdvilág. Tíz pár csókot egy végből. A virágnak megtiltani. Nekem, minden verse kedves. De honfiúi aggodalma, akárcsak az enyém az ÉLET vagy halál cimü versében, annak is különösen a két versszakában jajdul fel: A Kárpátoktól le az Aldunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt hajával, véres homlokával, All a viharban maga a magyar. Ha nem születtem volna is magyarnak, E néphez állanék ezennel én, Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb Minden népek közt a föld kerekén. Te rác, te horvát, német, tót, oláhság Mit marjátok mindnyájan a magyart? Török s tatártól, mely titeket védett, Magyar kezekben villogott a kard. Megosztottuk tivéletek híven, ha A jó szerencse nekünk jót adott, S felét, átvettük, mindig a tehernek, Mit váltatokra a balsors rakott. Leiró költeményei közül a KIS KUNSÁG fogta meg a lelkemet legjobban és egy nyugtalan éjszakámon, amikor magam elé képzeltem szülőhazám képét a dicső orosz felszabaDULÁS után, mig családom tagjai mélyen aludtak, leültem írógépemhez és lekopogtam szintén KIS KUNSÁG cimü versemet, amely a KRÓNIKA 1946. évi júniusi számában megjelent, kerek száz évvel azután, hogy Petőfi pesti magányában elmerengett szülőföldjének örökké bűbájos szépsége felett. 1920 nyarán, mielőtt Amerikába jöttem, leutaztam Kis-Kőrösre. Megnéztem még az akkor épségben levő Petőfi házat. Egyszerű ki parasztház volt. De a szememben, mint Petőfi rajongónak, szentély. Beleírtam én is az ottani emlékkönyvbe egy kis versikét. A ház őre akkor azt mondta, hogy sok száz ilyen kötet volt már akkor őrizetben, azóta bizonyára újakkal szaporodott, ha csak a második világháború szele ezt a Petőfi emléket el nem pusztította, mintahogy az erdődi kastély is elpuszult, köveit a környéki lakosok széthordták és talán már csak a Nemzeti Múzeumban maradt vissza valami Petőfi emlék. Ha maradt. (Vége.) IRODALMI (ESSAY) PÁLYÁZAT. A Sydney-i Szent István Egyesület (161 Castlereagh St. City, Sydney, NSW Australia) pályázatot hirdet egy értekezésre (essay) magyar, vagy angol nyelven: “Magyar Hősök”. “Hungarian Heroes’', címmel, illetve tárgykörrel. A pályázaton résztvehet minden korú, nemű, vallásu, nem kommunista magyar. Forma terjedelem, szabad kikötés csak az, hogy a tárgy az esemény maga tény, valóságos, ismert, vagy bizonyítható eset, személy legyen. Bár a stilus, nyelvezet lényeges, döntő, ami a műben örök keresztényi és magyar. A pályázatokat jeligével ellátva úgy kell elküldeni, hogy azok legkésőbb 1953 november 1-ig beérem kezzenek. A pályázatok a fenti Egyesület titkárának a címére küldendők: Mr. F. Vass, 275 Forbes Street, Darlinghurst, Sydney, NSW, Australia. Díjazás: magyar nyelvű 10 austrál font, angol nyelvű 5 austral font. U_ ;:A mü közlési joga a művészé marad avval, hogy a nyertes műnél mindig meg kell említeni, hogy a fenti Egyesület pályanyertes müve. Vass Ferenc, Heltay Dezső, elnök. LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható. RAB-MAGYABOBSZÁG AZ AMERIKAI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN Úgy amerikai katonai szempontból, mint egyetemes magyar szempontból ritka értékű és érdekességü cikk jelent meg az Egyesült Államok katonaorvosai hivatalos lapja: “The Military Surgeon”* augusztusi számában. A cikk címe: “Contemporary military medical affairs in captive Hungary; a glimpse through the Iron Curtain at medical preparedness in the Danubian Valley.” írója pedig: Mayer Claudius F., az US Army (orvoskar) t. alezredese, az US Armed Forces Medical Library egyik jelentős osztályának főnöke. Mayer orvos-alezredes nagy szakértelemmel vonultatja fel amerikai katonaorvosok előtt a mai Magyarország hadseregének egészségügyi szervezetét. A szerző azonban nem mozog csupán a katonaorvos szükebb területén és nemcsak azokat a momentumokat ismerteti, amelyek révén a magyar orvosképzés, a honvédorvosi-kar — az utolsó öt év alatt — szovjetizálva lett, hanem tanulságos szak olvasmányt nyújt csapattiszt számára is, amikor részletesen ismerteti a mai magyar honvédségnek szovjet-mintára való átállítását, szervezését, fegyvernemeinek beosztását, valamint emberanyag ellátását, utánpótlását. Az iró ebben a 13 oldalas kis tanulmányában főként katonához szól. azonban ugyanakkor nagy szolgálatot tesz cikkével az egyetemes magyar ügynek is azáltal, hogy munkájának bevezető részében bemutatja a magyarságot az amerikai tudományos világ egyik elit-testületének: A US Military Surgeon Association tagjainak. Bemutatja a magyarságot mint Szent István népét, amely 1000 éve tartozik a nyugati keresztény kulturközösséghez és történelme folyamán mindenkor védelmezte ezt a civilizációt. Hiszi az iró, hogy Szent István népében rejlő élni akarás ereje-géniusza, még lehetővé fogja tenni, hogy e nép a nyugati kereszténység védelmiharcában — tradíciójához híven — a jövőben ismét részt vehessen. Figyelemre méltó a katonaorvosnak stratégiai meglátása, amikor kiemeli a Dunavölgye, illetve Magyarország földrajzi helyzetének katonai fontosságát, amit a Szovjet ugyancsak kiértékelt és máris kihasznált. A cikknek magyar szempontbóli jelentőségéhez hozzá kell fűzni, hogy “The Military Surgeon” legalább 8-10,000 angolszász katonaorvos kezén fordul meg, eljut a világ minden részében állomásozó amerikai katonai alakulathoz és “csere-akció” révén a világ minden hadseregének egészségügyi szervezetéhez. Mayer orvos-alezredes ezen tanulmányáért a magyarság legnagyobb elismerését érdemli ki. Az iró anyagát a legutóbbi magyarországi szakirodalomból és a külföldi magyar forrásokból merítette. BALASSA BÉLA könyvtáros Washington, D. C., (*“The Military Surgeon,” Vol. Ill, No. 2, August, 1952. Editorial and Executive Office: Armed Forces Institute ot Pathology, Washington 25, D. C. Egyes példány 50 cent.) AZ A. M. SZ. A MAGYAR NÉPÉRT Az Amerikai Magyar Szövetség titkára, nt. Balogh István különféle, elismerésre méltó javaslatokat tartalmazó beadványt intézett Dulles külügyminiszterhez és közbenjárását kérte a magyarországi lakosság, különösen az aggok hely zetének könnyítése érdekében. A beadványt eljuttatták a szenátus és képviselőház külügyi bizottságához is. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI — KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-829! 1508 Second Ave. New Yc ” Azonnali garantált szállítás RIMIFON az uj tbc. elleni gyógyszer, streptomicin, penicilin, insulin és miní den más gyógyszer! i Szállítunk a világ bármely részébe igy « > Magyarországba is, ahova minden < , szállításhoz magyarnyelvű utasítást , mellékelünk. Nem kell várni export engedélyre! * Sürgönyözzön, telefonáljon vagy Írjon 1 > árajánlatért. í Reichman Zoltán v. budapesti gyógyszerész magyar patikája. '1519 First Avenue, New York* Telefoni TRafalgar 9-3080. Hallgassa Rádióprogramunkat ’ vasárnap délután 3-5-ig a new yorki1 ■ WWRL-en, vasárnap délben fél 1-2- < , ig a Bronxi WBNX-en, szombaton , , d. u. 2-kor a Philadelphiai WTEL-en., Azonnali garantált szállítás! MAGYAR CÉG! MAGYAR CÉG! Megbizhatóan, pontosan és gyorsan intézi SZERETETCSOMAGOK KÜLDÉSÉT AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBA TRANSCONTINENT INTERNATIONAL EXPORT & IMPORT IKKA CSOMAGOK Magyarországba újból rendelhetők! 527 East 78íh Street New York 21, N. Y
