Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)

1953-03-15 / 3. szám

VOLUME X. ÉVFOLYAM. NEW YORK. N. Y., 1953 MARCIUS. NO. 3. SZAM. UJ MÁRCIUS FELÉ... Csighy Sándor versei (A Szovjet-rabság e nyolcadik Március Idusán a szabad földre szakadt és a rab-hazában belső hontalanságban élő és szenvedő magyarok lelkében a honfiúi ke­serv bánata borong. De nem tart­hat örökké a nemzet zimankós, zord éjszakája, a nagy tél. Március a magyar szabadság hónapja s mi­ként örök törvény a Természet fel­támadása, hiszünk a nemzet uj ta­vasza eljövetelében. Március szel­leme halhatatlan s Vörösmartyval valljuk: “Lesz még ünnep a vilá­gon” — igazi Szabadság- Március! — A Szerkesztőség.) FÜLEM A VILÁG SZIVÉN . . . Most csend van. Alszik az élet. a tenger, a csillagok. A Mississippi is megbékült s tűri, hogy hátát szappanozzák a habok. Fülem a világ szivén, hallgatom, mit dobog? Mit vernek, mit búgnak a vérpiros husdobok. . Nem hallom tankok szörnyű dübörgését, repülők bugását. Nem hallom rohamra száguldó lovak patkó-csattogását. Nem hallom a szabadság lelkes dalait népem ajakán, a zengő győzelmi hallalit Minden fáradt, unalmas, monoton. Vágyakat ajzó, egekig zajló szent lelkesedés sehol nem lobog. Fásultak szent riadókra a világ-dobok. Egye^ hallok csupán — mitől nincs nappalom, nincs éjszakám — ásók csattanását. Kegyetlen sírásók vérgőzös éjeken népem sírját ássák. IDEGEN FÖLD, IDEGEN VÁROS . . . Idegen föld, idegen város. Az emberek szavát nem értem Illattal nevet ki a virág. . . O, ha valaki ma imádkozna értem! \ Nem itt. Valahol messze, messze. Ahol én is szent gyökér vagyok. Hol megérzik a vérző sebet, A magyar lélekben hasonló seb sajog. Nem itt. a szőke Tisza táján. Ott van csak szárnya az imának. Oda figyel most az Isten is: nézi, mily gazdagon virágzik a bánat. Ott, ha imádkoznak értem, találkozunk a csillagokon. Az Isten lábainál térdelek most éppen: értük imádkozom. Idegen föld. Idegen város% O csak ne lenne temető. Az Óceán lenne kis árok: hontalan magyarnak egyszer átléphető. EGYÜTT A LEVELEKKEL. Együtt a levelekkel sodor bennünket szörnyű vihar ... Tele van szórva velünk az egész világ s a temetők. Közülünk ezreket emberi lábak közöny-csizmákkal sárba tipornak. Sokat az orkán felkap újra s viszi, ragadja tengeren, hegyeken túlra, uj állomásokra, csataterekre, halálmezőkre. Indokinába, Koreába. Megállni, gyökeret verni sehol nem tudunk . . . Házunk, ha van is, nincsen otthonunk. Mindég uj gyász, uj seb jön az újra: a magyart a vihar fújja, egyre csak fújja. URAM, ELVÉRZÜNK. Elvérzünk a Sátán csatáján, akik nagy dicső csatákat nyertünk. . , Nem lesz magyar a Tisza táján. Nézd a Kárpátok koszorúját: Te fontad azt hazám homlokára, ma pogányok tapossák, dúlják. Haldoklik nyelvünk, táncunk, zenénk, a magyar géniusz megfeszítve s idegen ritmust oltanak belénk. Évszázadok magyar őrszemét, — ki Téged védett a Kárpátokon, — ledöfte a vörös csőcselék. Harangunk szava egyre halkabb, csak sóhajunk száll trónusod elé . . , Elnémultak a magyar ajkak. Elvérzünk a Sátán csatáján . . . S ha nem nyújtod felénk védő karod. nem lesz magyar a Tisza táján. Eisenhower az Atlantic Charter visszaállítása mellett Eisenhower elnök február 20-án a következő levelet intézte Richard M. Nixon alelnökhöz, mint a szenátus elnökéhez és Joseph W. Martin képviselőházi elnökhöz:' • “A Kongresszushoz 1953 február 2-án intézett üzenetem­ben közöltem, hogy későbbi időpontban kérni fogom a Kon­gresszus megnyilatkozását annak tisztázására, hogy sohasem nyugodnánk bele bármely nép szolgaságába azért, hogy ezál­tal mutatós előnyöket vásároljunk magunknak és hogy nem érezzük, hogy a múltban kötött szerződések bármelyike is ily szolgasághoz való hozzájárulásunkat jelentené.’’ “Csatolok egy határozat-vázlatot, amely nézetem szerint kifejezi a fennebb körvonalazott célokat s amelyhez kész va­gyok hozzájárulni, Dwight D. Eisenhower.” HATÁROZATI JAVASLAT “MIVEL az Egyesült Államok képviselői a második vi­lágháború alatti titkos tanácskozások folyamán más népekre vonatkozóan különféle nemzetközi egyezményekre vagy megállapodásokra léptek és MIVEL a Szovjet kommunista pártjának vezetői, akik jelenleg uralkodnak Oroszországon, ezeknek az egyezmé­nyeknek vagy megállapodásoknak világos szándékait megsért­ve, az érintett népeket, beleértve egész nemzeteket, totalitárius imperializmus uralmának vetettek alá és MIVEL szabad népeknek zsarnokságba való bekény­­szeritése veszélyt jelent az összes többi népekre, igy a mi né­pünkre is és MIVEL az Egyesült Államok népe, híven hagyományai­hoz, az öröklött szabadságeszméihez, sohasem nyugodhat bele más népek ily szolgaságába és MIVEL helyénvaló, hogy a kongresszus az elnökkel együtt kifejezést adjon az Egyesült Államok népe kívánságai­nak és reményeinek, HATAROZATILAG NYILVÁNÍTSA KI a szenátus és a képviselőház az elnökkel egyetemben, hogy elveti a második világháború folyamán kötött, bármely nemzetközi szerződés

Next

/
Thumbnails
Contents