Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-10-15 / 10. szám
1953 október "KRÓN I K A” 11-ik OLDAL szágot a német szövetségért a második világháború után a dalmáciai és isztriai olasz területeket Jugoszláviához csatolták, ehhez a viszonylag uj államhoz, amely 1918-ban született meg a dunai monarchia romjain. Maga Trieszt városa nemzetközi megszállás alá került, amely legalább is jelenleg, jó megoldásnak látszik, tekintve, hogy tág lehetőséget tart fenn egy későbbi és helyes elrendezés idejére. A trieszti kérdés furcsa oldala az, hogy két fél olyan kikötő miatt perlekedik, amely tulajdonképen egyikükhöz sem tartozik. Ezenkívül Trieszt bármelyikök számára inkább terhet, mint előnyt jelent, hisz valójában egyiknek sincs szűk sége Triesztre, tekintve, hogy mindkettő más és kitűnő kikőtök egész sorának szerencsés birtokosa. Közép-Európa nemzetei ma ugyanabban a tragikus sorsban osztoznak, de a kommunista zsarnokok uralma ebben a térségben nem tarthat soká. Ma már biztos ténynek látszik, hogy azok a nemzetek, amelyek egykor a nagy Dunai Birodalmat alkották, a kommunista igából való szabadulásuk után valamiképen vissza fogják állítani a régi egységet. És akkor majd ennek a főleg kontinentális nemzetekből alakult, politikailag és gazdaságliag egyesült nagy blokknak, mint ahogy a múltban is, ismét parancsoló szüksége lesz Trieszt kikötőjére, mint természetes, szabad és közös tengei kijáratukra." * * * Dorothy Thompson, a neves publicistanő Írja többi közt a számos amerikai lapban egyidejűleg megjelent "Egy esztelen határváltoztatás” cimü cikkében: “Trieszt a tengertől elzárt Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia természetes kikötője. Nem valószínű, hogy az oroszok erről a tényről megfeledkeztek. A dunai államok kereskedelme nélkül Trieszt halott város. Tény az, hogy Trieszt soha sem heverte ki a nagy dunai birodalom felbomlását.” ‘‘Az Adriai Tengeren Itáliának ott van Velence, Rimini és Ancona, de tengeri kereskedelme különben is a nagy földközi tengeri kikötőkben, mint Genova, Nápoly, bonyolódik le. . . De Jugoszláviának sincs szüksége Triesztre, hisz az Adria északi partján övé Fiume. Split (azelőtt Spalato), Dubrovnik (azelőtt Ragusa), Cattaro öble és kikötője, végül Pola, a volt olasz hadikikötő/’ "Ha a nyugati’ szövetségesek nem engedtek volna meg területi változásokat, rengeteg bajtól megkímélték volna magukat.” * * * Dingle Foot, a londoni "Observer” hires politikai hetilap munkatársa pedig ezeket írja: Ha ezt a nagymultu várost, amit már az argonauták is meglátogattak, aztán a rómaiak foglalták el. utánuk pedig a bizánciak, keleti gótok, lombardok, frankok, velenceiek, osztrákok, olaszok, jugoszlávok, végül pedig a nyugati szövetségesek, ma megkérdeznék, hogy melyik ura mellett dönt, az eredmény a múlt javára dőlne el, mert Ferenc József császár aratna elsöprő győzelmet. . .” ‘‘A város, ahogy ma fennáll, pompás épületeivel, nagyszerű kikötőberendezésével a Habsburgok müve. Trieszt volt az Osztrák Magyar Monarchia nagy kikötője, amely egész Közép-Európát szolgálta. De Trieszt jövője is visszavonhatatlanul a középeurópai kereskedelemtől függ, e nélkül sorsa pusztulás, vagy teljes lehanyatlás. Ez a tény-igazság, amelyről azonban. sajnos, könnyen megfeledkeznek az ügybuzgó diplomaták, miközben egymással versengő felek között igyekeznek megegyezést teremteni.’’ Ez évben a cubai magyarság a Szent István napot kirándulással összekötve a Havanától kb. 100 kmre fekvő Matanzas városában ünnepelte meg. Havanában magyar lelkész nem lévén, a matanzasi szaleziánusok két magyar atyja erre a célra készséggel rendelkezésre Cikke további részében Dingle Foot a trieszti kérdés különböző megoldási módozatait tárgyalja, végül is arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi helyzetben a legelfogadhatóbb megoldás a város és környékének nemzetközi ellenőrzés alá való helyezése, majd igy fejezi be cikkét: ‘‘Egy ilyen megoldási terv bizonyára* nem fog kedvező fogadtatásra találni Belgrádban, de még kevésbbé Rómában, mert egy olyan kiutat jelent, amit mindkét fél szívesebben választ a másik győzelménél. Viszont azt eredményezheti, hogy Trieszt később ismét visszanyeri az ő természetes bocsátotta templomát és kultúrtermét. Vasárnap, augusztus 23-ikán. ragyogó napsütésben, már a reggeli órákban összegyűlt az ünneplő közönség a várost uraló magaslaton épült templom udvarán, honnan szép kilátás nyílik a városra és hatalmas öblére. szerepét, vagyis egész Közép-Európa nagy kikötője lesz.” * * * A Christian Science Monitor bostoni világlap október 9-iki vezércikke megállapítja: "A trieszti kikötőben lebonyolított áruszállítások zöme nem volt sem olasz, sem jugoszláv, hanem Ausztriából és méginkább Maqyarorszáqból és Csehszlovákiából jött.” A'vezércikk igy fejeződik be:# "A trieszti lakosság visszavágyja a Monarchia idejét, amikor osztrák, olasz és jugoszláv családok békésen éltek együtt s ugyanazt az Istent imádják.” Délelőtt 11 órakor a 40 főből álló magyar csoport bevonult az angyalos címerrel díszített templomba és elkezdődött az énekes Szentmise. Bizonyára először hangzottak el e templomban szentmise alatt régi szentistváni énekek és magyar szentbeszéd, mely a Himnusz eléneklésével ért végét. Utána a magyar hölgyek által pillanatok alatt elővarázsolt rózsákkal és piros-fehér-z öld szalagokkal díszített fehér asztaloknál a kö zönség a legjobb hangulatban fogyasztotta el a szintén a magyar hölgyek által fáradtságot nem kímélő éjjeli mun kával elkészített ebédet, melynek végén régi magyar nóták és a Hiszekegy hangzottak el. A havanai magyarság még sokáig együtt maradt, hogy a késői délutáni órákban felejthetetlen nap után visszatérjen ki ki a maga munkahelyére. LEGUTÓBBI ELŐFIZETÉSEK Hálásan köszönjük a következő előfizetéseket: T. B. L. Chicago $2.00, O. S. Sao Paulo (Brasil) $2.00, B. K. Toronto $8.20, S. B. Betijegue (Venezuela) 8 db. International coupon, V. A. New York $2.00, R. K. S. Heyfield Ausztrália, hat darab International coupon. G. M. Trenton $4.00, Gr. Sz. A. Ashteville $2.00. Kéziratokat nem adunk vissza. Küldeményekért felelősséget nem vállalunk. Szent István nap Havanában
