Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-10-15 / 10. szám
1952 október. “KRÓNIKA” 5-IK OLDAL ban élő levélíró nyilván nem értesült róla, hogy az Amerikában élő magyarok ily akciói ismételten teljes sikerrel jártak. E téren továbbra is résen állnak-s hiszik, ezt teszik a más országokban élő magyarok is. A Szerk.) Mi, magyar emigránsok, a saját kárunkon nagyon jól megtanultuk, hogy a sajtó olyan nagy hatalom, mely a közvéleményt úgy irányítja, ahogyan akarja. Hosszú volna behatóan ismertetni, de a legtöbb magyar előtt úgyis fájdalmasan ismeretes, az a sajtó és könyvpropaganda, amelynek megtévesztő hatása alatt jött létre a torzsszülött trianoni kényszerbéke és ezzel egy erős nagyhatalom, az Osztrák Magyar Monarchia, az európai egyensúly évszázados biztosítékának felszámolása. Az évezredes történelmi Magyarország területének 71.5 százalékát és lakosságának 63.6 százalékát “elcsatolták”, de hiába tettek lakatot a megcáfolhatatlan érveket felsorolni akaró magyar államférfiak szájára, már akkor sokan tudták, hogy jönni fog "egy Hitler", aki játszva fogja bekapcsolni “érdekszférájába” az uj, törpe államokat. Nekünk magyaroknak és a csatlós államok emigrációjának tehát figyelemmel kell kisérni a mostanában özönével megjelenő és az európai válság kivezető utait tárgyaló “nyilatkozatokat és cikkeket”, mert ezek irányítják majd a világközvéleményt, mely a demokratikus szabad országok lakóinak és parlamenti képviselőinek szavazati arányával döntően fogja befolyásolni a megoldást. Az elmondottak alapján ezért üdvözöljük lelkes szivvel és bensőséges hálatelt lélekkel OTTÓ TRÓNÖRÖKÖS nagy történelmi látókörű útmutatását, az európai probléma megoldásáról és a még szabad országok veszedelmes helyzetéről, melyben tisztán és világosan megjelöli az egyetlen kivezető utat, amelyet a világpolitika irányítóinak követne kell, ha meg akarják menteni a civilizált világot és ezzel önmagukat. Ez a levél nincs hivatva kellően méltatni OTTÓ TRÓNÖRÖKÖS históriai erejű meglátását és jóslatát, amit a történelem fog igazolni. De rá kell mutatni arra, hogy életereje teljében lévő, olyan férfiú szózata hangzott el Párisban, aki gyermekkorától kezdve, mint egy történelmi trón várományosa, tanulmányozta az európai és világproblémákat és mint Európa és Amerika alapos ismerője, ma a legnagyobb szakértője a világválság okainak és a mostani nagy sötétségben, babiloni zűrzavarban világitó fáklyával a kezében mutatja meg Európa és a földkerekség országainak és népeinek a kivezető utat. És a Magyar Nemzet büszke lehet, hogy ez a nagy világértéket jelentő férfiú örökli Szent István fényes koronáját és minden magyar szive lelkesen dobbant meg, mikor olvasta a TRÓNÖRÖKÖS szózatában, hogy az erős federativ hatalom az Osztrák Magyar Monarchia az európai védelemnek kulcspontját, a Kárpátok hegyláncát tartotta kezében, mely a Keletet elválasztotta a Nyugattól. Dinamikus erővel és megcáfolhatatlanul mutatott rá Ő királyi Fensége, hogy a sokat tárgyalt Európai Uniót meg kell előznie a regionalis federációnak és pedig Közép- és Keleteurópai vonatkozásban, három körzeti beosztásban: A Duna völgyének területe, melyet a Kárpátok, a Sudéta-hegyek és az osztrák Alpok határolnak, — a második a Duna vőlgyétőLészakra;, az Oroszországgal határos államok, Lengyelországgal és a Balti-államokkal és végül Európa Délkeletén, a Balkán-államok federációja. “Mert nem lehet döntés Európáról, Európa nélkül”, — hangzottak el szavai a történelmi szózatban. A magyar emigrációnak kérése Méla harangzúgás hirdette 1740 október 20-án a Déli-Kárpátoktól Flandriáig, hogy szemét örökre lehunyta VI Károly a Német- Római Birodalom császára, III. Károly néven Magyarország apostoli királya, az akkori Európa leghatalmasabb uralkodóházának, a Habsburgháznak utolsó férfi tagja. A nehéz tárgyalások és sok áldozat árán elismertetett Pragmatica Sanctio értelmében egy alig huszonhárom esztendős fiatal asszonyra, Mária Teréziára, várt a súlyos feladat, hogy atyja birodalmát, mely alapjaiban látszott meginogni, ^összetartsa és utódai számára biztosítsa. Ezt a történelmi, férfi számára is nehéz kötelességét bámulatos erővel és tehetséggel teljesítette a barokk kor ezen fénylő női alakja, akiben egyesülni látszott őseink államalkotó képessége, diplomáciai ügyessége, kitartása, kötelességtudása, de mindenek előtt Istenbe és uralkodói hivatásába vetett rendíthetetlen hite. Mária Terézia Habsburg Rtídolf argaui gróf egyenes leszármazottainak tizenhatodik nemzedékét képviselte. 1717 május 13-án látta meg a napvilágot a bécsi Hofburgban, mint III. Károly és Erzsébet braunschweigi hercegnő másodszülött gyermeke. Bátyja. Lipót fpherceg orvosi hanyagság következtében még a bölcsőben elhunyt és ezzel Mária Teréziára várt az a feladat, hogy egykor atyja trónján uralkodjon sok nyelvű és népü birodalmában. Nevelését az erre a célra kijelölt magasrangu hölgyek végezték a szigorú spanyol etikette szerint, akik közül a későbbi uralkodónőre és szeretett egyetlen húgára, Marianne főhercegnőre, különösen a nagy műveltségű Fuchs Sarolta grófnő volt 'hatással. Neki jutott halála után az az egyedüli megtiszteltetés, hogy holtteste a Habsburgok családi sírboltjában, a bécsi Kapuzienergruftban, nyert örök nyugvóhelyet. így akarta a nagy királynő nevelője iránt érzett háláját és megbecsülését örökre kifejezésre juttatni. A fiatal főhercegnő tulajdonképeni tanítását azonban a jezsuiták irányították az 1599-ből származó Ratió Studiorum szigorú elvei alapján. a "Krónikához”, hogy Ő királyi Fensége nagy koncepciójú Útmutatását, a beszéd teljes szövegével nyújtsa át az USA vezető államférfiúinak és juttassa el az összes szabad országok kormányaihoz, vezető katonai egyéniségeihez,, egyházi hatóságokhoz, OTTÓ királyfi Őfenségének pedig ezúton mondunk* hálás köszönetét, hogy a világ civilizáció megmentésének, Közép- és Keleteurópa felszabadításának bátor szószólójaként beszélt s arra kérjük ÖT, hogy folytassa ezt, a MINDENHATÓ és a történelem által kijelölt utat, hogy ezzel a magyar nép millióinak forró reményei is megvalósuljanak. Argentina, 1952 julius. Mély vallásosság, rendithe-tetlen hit Istenben és az uralkodói hivatás szent kötelességében voltak Mária Terézia nevelésének gyümölcsei. Későbbi negyven esztendős uralkodásának ideje alatt minden tettét a legmélyebb felelősségérzet irányította, hogy Istentől kapott trónját megtartsa és a vele járó kötelességeket hűen teljesítse. Tudta, hogy egykor el kell számolnia a kapott talentumokkal a Királyok Királyánál, ezért lelkiismerete volt legmeghittebb tanácsadója. Nevelése mellett azonban hatással volt jellemének kifejlődésére a barokk Bécs is, egy hatalmas az Adriától Antwerpenig terjedő birodalom központja, mely lényegében még mindig az ellenreformáció korát tükrözte vissza. Bécs a XVII. század végén és a XVIII. század közepén barokk pompájának fénykorában úszott, mely 1683-ban, a török ostrom alól való felszabadulásával kezdődött és tetőfokát Mária Terézia uralkodása alatt érte el. Hasonlóképen formálta jellemét az a légkör is, amelyet szükebb környezetében a Hofburgban talált. Szemben a Bourbonok versaillesi udvarával, ahol Valójában a Dubarryk és Pompadourok uralkodtak, a Habsburgok udvarát a puritán erkölcsösség, mély1 vallásosság és a példás családi élet jellemezték. Itt találkozott a fiatal főhercegnő élete nagy szerelmével és későbbi férjével, Ferenc István lotharingiai herceggel. Ferenc István Lotharingiai Károly herceg unokája volt. A nagyatya személye nem ismeretlen előttünk magyarok előtt. Magyarországot a százötven éves török uralom alól ő szabadította fel és mint húsz esztendős ifjút ott látjuk őt a törökök ellen harcolni a hires szentgotthárdi csatában, ahol először tüntette ki magát hazánk védelmében. A későbbi nagy hadvezér unokája szívesen látott vendég volt Bécsben és már első látogatása alkalmával mindenki a fiatal trónörökösnő jövendőbeli férjét látta benne. Egyedül az agg Savoyai Jenő herceg III. Károly nagy államférfia és tanácsadója ellenezte ezt a házasságot, aki a Pragmatica Sanctio biztosítása szempontjából inkább bajor kapcsolatot helyeselt. Mária Terézia érzelmei azonban már döntöttek a királyi ' atya elhatározásában. Károly, Ferenc hercegnek ígérte oda leánya kezét. Hozzájárult ehhez az is, hogy III. Károly, aki a Pragmatica Sanctio elismertetésének érdekében Franciaországnak engedte át Lotharingiát, “ Ferenc herceget, aki bár vonakodva, de lemondott ottani ősi jogairól, leánya kezével és a toscaniai nagyhercegséggel igyekezett kárpótolni. A hivatalos eljegyzés 1736 január 31-én történt meg és ezt követte a fényes esküvő február 12- én. A Sors azonban csak négy esztendőt engedett Mária Teréziának, hogy mint feleség és anya egyedül családjának élhessen. Ez a négy esztendő kitörülhetetlen boldog emléke maradt életének, melyen csak egy szomorú esemény árnyéka suhan végig, első szülött leánya korai halála. A Min denható azonban gazdagon kárpótolta ezért a veszteségért és boldog házasságának 29 esztendeje alatt tizenhat gyermekkel ajándékozta meg férjét. Gondtalan boldogságának édesatyja halála vetett véget, aki súlyos örökséget hagyott leányára és a fiatal asszony vállaira egyszerre szakadtak rá a gondok. Az uralkodó elhunytéval megmozdult a Pragmatica Sanctiót csak látszólagosan elismerő világ. Az európai hatalmak sorban mozgósítják fegyveres erejüket; mindenki konchoz akar jutni az örökségből, de maga a bécsi utca is lázong, nem akarja elismerni az aszszony uralkodót. A Bourbonok végső leszámolójukra készülnek a Habsburgházzal. A francia külpolitika óvatos vezetőjével, Fleury kardinálissal szemben, aki a Pragmatica Sanctio tiszteletbentartására inti XV. Lajost, győzött Belle-Isle marsall háborús pártja és franciaország két hadsereget küld minden hadüzenet nélkül Németországba, mint "segélycsapatokat’ ’ Károly Albert bajor választófejedelem támogatására, akit Belle-Isle a német-római császári trónon szeretne látni és aki gyenge bábu volt a francia politika kezében. De igényekkel léptek fel Svédország, Nápoly, a "Bourbon” Spanyolország, a pfalzi és kölni választófejedelmek is. A legveszélyesebb ellenfél ebben a gyűrűben azonban II. Frigyes porosz király volt, aki .Sziléziát követelte magának Mária Teréziától, noha erre semmiféle jogalapja nem volt. Hadüzenet nélkül, alig néhány héttel Károly halála után, a legnagyobb titokban indult meg csapataival délfelé. Még legmeghittebb vezéreivel sem közölte terveit. Decemberben betört Sziléziába és néhány hét leforgása alatt hatalmába kerítette csaknem az egész tartományt. Mintha mi sem, történt Volna, Frigyes ezek után azzal az ajánlattal küldte főudvarmesterét, gróf Gottert, Bécsbe, miszerint porosz segítséget ajánlott fel a Királynőnek a Pragmatica Sanctio biztosítására, abban az esetben, ha Ausztria lemond Sziléziáról Poroszország javára. Mária Terézia felelete nem lehetett kétséges az arcátlan ajánlatra. A ‘rendkívüli követ dolgavégezétlenül kényszerült Bécset DR. J. J. MÁRIA TERÉZIA Irta: TAUBINGER M. LÁSZLÓ.
