Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-10-15 / 10. szám
10-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1952 október. ban kimondott és kihirdetett jogtétel, amely bizonyos jogállapotot létesít. A törvény rendszerint uj jogot konstituál, de igen gyakran a már meglévő jogállapotot deklarálja, vagyis nem konstitutiv, hanem deklarativ jellegű. “Lex posterior derogat priori,” hangzik a római jog meghatározása. Vagyis a törvénnyel mindazok a törvények, amelyek ellentétesek, ipso faktó hatályon kívül helyeztetnek anélkül, hogy a törvény ezt kifejezetten kimondaná. Általános szabály továbbá az. hogy aki valamely törvényben biztosított jogának gyakorlásában törvényesen megakadályoztatik, jogaitól megfosztatik. Az 1920. évi I. t. c. kétségtelenül trónfosztó törvénynek minősült, mert az uralkodóképes, koronás apostoli király uralkodói jogainak gyakorlásában és a nemzettel szemben vállalt kötelezett-' ségeinek teljesítésében törvényesen megakadályoztatott. Az 1920. évi I. t. c. ellenkezik mindazon törvényekkel, amelyek a Habsburg ház részére az uralkodói jogokat biztosítják s akkor amidőn az — uralkodóképes király — aki jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni kívánta — az alkotmányban biztosított jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében oly módon akadályoztatott meg, hogy helyette más személy választatott államfővé, a tróntól és jogaitól személy szerint megfosztatott. Horthy Miklós államfővé választásával azonban nemcsak az alkotmányos uralkodó fosztatott meg a tróntól, de megfosztatott a Habsburg ház is, mert hiszen Horthy Miklós nem a Habsburg ház tagja s ilyképpen nem a trónöröklés rendje szerint következő személy került az államfői székbe. Bár az 1920. évi I. t. c, említést sem tesz az alkotmányos király és a Habsburg ház trónfosztásáról, azáltal, hogy Horthy Miklós —bárcsak ideiglenes — államfővé választatott, nemésak a koronás király, hanem a Habsburg ház is megfosztatott a tróntól. Az ezzel ellenkező felfogás oda vezetne, hogy az 1920. évi I. t. c. meghozatala után az országnak két államfője volt és pedig az ősi alkotmány alapján a koronás király és az 1920. évi I. t. c. alapján a kormányzó, mint ideiglenes államfő. Ez pedig közjogi abszurditás. mert nincsen olyan alkotmány a világon, amely a kettős államfőséget ismerné. (Hunyadi János nem államfő volt, hanem kormányzó a király kiskorúsága idev jére.) A Pragmatica Sankcióban két jogi elem foglaltatik s pedig egyik a trónöröklésre vonatkozó alkotmányjogi, a másik pedig a két állam szövetségére vonatkozó nemzetközi jogi elem. Amint nem volt szükség arra, hogy az 1920. évi I. t. c. kifejezetten és határozottan kimondja IV. Károly és a Habsburg ház megfosztását a tróntól, éppenugy nem volt szükség arra sem, hogy az Ausztriával kötött államszerződés külön törvénnyel felbontassák, mert hiszen a trianoni hékeszerződést becikkelyező 1922. évi IV. t. c. a Pragmatica Sankció államközi szerződésre vonatkozó részét nemcsak de facto, hanem de jure is megszüntette. De arra sem volt szükség, hogy az 1946. évi I. t. c. kimondja az apostoli királyság megszüntetését, mert annak folytán, hogy a törvény megállapítja, miszerint Magyarország államformája "demokratikus köztársasági’ a királyság eo ipso megszűnt. Ha a Nemzet II. Ottó-t a rex hereditáriust — akinek trónöröklési joga tragikus sorsú atyjának elhalálozásával megnyílt., a trónöröklés rendje szerint jogaiba és a királyi méltóságba helyezi, akkor a törvénnyel a Habsburg ház trónöröklési jogait biztosító törvények ipso facto felélednek s minden ezekkel ellentétes törvények kormányzóságostól, köztársaságostól hatályon kivül helyeztettek. Ha és amennyiben azonban a nemzet II. Ottót királylyá választja, úgy a Habsburg házzal létesitett szerződések nem lépnek automatikusan hatályba s azokat továbbra is hatályon kivül állóknak kell tekinteni. Az 1918-ban megszakadt jogfolytonosság tehát csak akkor áll helyre, ha a rex hereditárius a trónöröklés rendje szerint helyeztetik a királyi -méltóságba, amivel szemben, ha királlyá választatott, úgy az 1918-ban megszakadt jogfolytonosság nem állíttatott helyre. * * * Annak ellenére,, hogy az 1920. évi I. t. c, határozottan megfosztotta a Habsburg házat a tróntól, az utódállamok állandó nyomást gyakoroltak a kormányzatra acélból, hogy a Habsburg ház külön törvénnyel — expressis verbis — fosztassék meg a tróntól. Ilyen nyomás Ausztriára nem, csupán Magyarországra nehezedett, sőt a csehek odáig mentek, hogy katonai megszállással fenyegetődztek, ha a Habsburg ház tagjainak viszszatérése minden eszközzel nem akadályoztatik meg. Ilyen fenyegető helyzetben ült össze a magyar Nemzetgyűlés, 1921. évi november hó 6-án, hogy expressis verbis — külön törvénynyel — kimondja a Habsburg ház trónfosztását. A javaslat megszavazása előtt a Nemzetgyűlés 25 képviselője a törvényjavaslat elleni tiltakozásul a nemzet "great old man”-jának Apponyi Albertnek vezetése alatt kivonul! az ülésteremből s ezzel a javaslat egyhangúlag megszavaztatott. A 25 képviselő közül ma csak Kóródy-Katona János és Schlachta Margit! vannak életben s mindketten az emigrációban élnek. Kóródy-Katonának elv és királyhüsége szolgáljon ■ például minden magyarnak, mert annak ellenére, hogy a Kormányzóval rokonságban van. mégis kivonult az ülésteremből, mert a neriizet életét és annak érdekeit mindennél többre tartotta. Az 1921. évi XIV. t. c.-nek a Habsburg ház trónfosztására vonatkozólag semminemű jogi jelentősége nincsen, mert hiszen uj jogot nem alkotott, hanem csak a meglévő jogot és közjogi helyzetet expressis verbis deklarálta. Óriási közjogi jelentősége van azonban annak, hogy ez a törvény indokolásában kifejezetten megállapítja, miszerint a törvény kényszer hatása alatt hozatott. Legújabb törvényalkotásunkban túl gyakran fordult elő, hogy a parlament kényszer hatása alatt — idegen befolyásra — alkotott törvényeket (1920 I. t. c.. 1939 IV. t. c. 1941 XV. t. c. 1946 I. t. c.) az azonban még nem fordult elő, hogy egy törvény önmaga állapítsa meg indokolásában, miszerint a törvényalkotó nem szabadakaratából hozta a törvényt. Dicséret illeti azt a törvényhozó testületet, amelynek volt erkölcsi ereje és bátorsága kimondani, miszerint az 1921. évi XIV. t. c. külhatalom kényszerítő akarata folytán került a magyar törvénytárba,, mert ezzel a magyar törvényhozás mindenkinek tudomására adta, akit illet, hogy ez a törvény kötelező erővel nem bir. Azzal a ténynyel, hogy a törvényhozás megállapította a kényszert, a száműzött királynak némi elégtételt szolgáltatott, de megbecsülte a nemzetet is, mert ezzel a nemzet néma tiltakozását juttatta érvényre. Minden jogügylet érvényességi kelléke a szerződő felek szabadakarata. Nincs olyan, jogügylet, melyet a bíróság érvénytelennek ne nyilvánítana, ha a szerződésben benne foglaltatik, miszerint bármelyik szerződő fél kényszer hatása alatt létesítette a jogügyletet. Ez esetben a kényszer még bizo^ nyitásra sem szorul. Azon oknál fogva, hogy az 1921. évi XIV. t. c. indokolása maga megállapítja, hogy a törvény kény szer hatása alatt hozatott, ez a törvény sem a nemzetre, sem annak egyetlen polgárára kötelező erővel nem bir. Azáltal, hogy a törvény maga megállapítja, miszerint kényszer hatása alatt hozatott, az 1921. évi XIV. t. c. kihirdetése pillanatában önmagát hatályon kivül helyezte. Feltéve, de meg nem engedve azonban, hogy ez a kényszer alatt hozott törvény kihirdetésekor hatályában fennállónak tekinthető volna, a törvényt feltétlenül hatályon kivül helyezte a trianoni békeszerződést becikkelyező 1922. év; IV. t. v. Az 1921. évi XIV. t. c. megalkotásakor a nemzet éppoly függő helyzetben volt, mint az 1920. évi I. t. c. meghozatalakor. Ez a külföldtől függő helyzet pedig a békeszerződés becikkelyezésével megszűnt, mert ezzel Magyarország függetlenségét, a törvényhozás pedig_ szabad cselekvési képességét nyerte vissza. Magyarország függetlenségének visszanyerése után semmi szükség nem volt arra, hogy az 1921. XIV. t. c. külön törvénnyel helyeztessék hatályon kivül, mert hiszen a törvény maga kimondja, hogy kényszer hatása alatt hozatott, tehát érvénye ..legfeljebb addig áll fenn, amíg ez a kényszer fennáll. A trianoni békeszerződés becikkelyezésével az 1921. évi XIV. t. c. automatikusan kikerült a magyar törvénytárból és olybá kell tekinteni, mintha az meg sem hozatott volna. Az 1921. évi XIV. t. c. indokolása megállapítja továbbá, miszerint a törvény az 3920. évi I. t. c. szükségszerű folyamánya, amiből következik, hogy a törvény nemcsak önmagát nyilvánítja olyan törvénynek, mely kényszer helyzetben hozatott, de utalás történik arra is, hogy az 1920. évi I. t. c. is kényszerhelyzetben hozatott. A közjogi szempont azt jelenti, ami törvényes, amit a nemzet szabad akaratából cselekszik, amivel szemben a politikai szempont nem a törvényességen alapszik, hanem csak azon, ami a nemzet érdekében állónak tekintendő. Minthogy pedig az 1921. évi XIV. t. c.-vel sikerült a nemzetet fenyegető veszélyt elhárítani, ezt a törvényt kizárólag politikai szempontok tették szükségessé s abban a pillanatban, amint ezek a politikai szempontok megszűntek, megszűnt a törvény kötelező ereje is. Azt nem lehet vitatni, hogy a Habsburg ház — nem a nemzet szabadakaratából, de a nemzetre nehezedő külső körülmények folytán — megfosztatott a tróntól, ámde a trónfosztó törvénynek nem az 1921. évi XIV. t. c., hanem az 1920. évi I. t. c. minősül. Magyarország kormányzójának a nemzettel szemben államfői ténykedése miatt egyetlen súlyos felelőssére van és pedig az, hogy amidőn az ország függetlenségét visszanyerte, nem mondott le az alkotmányos, uralkodó javára az államfői méltóságról és a kényszer folytán megszakadt jogfolytonosságot nem ál* litotta helyre. A Habsburg ház trónfosztását megállápitó törvénynek minősíti az 1920. évi I. t. c.-t a legnagyobb magyar közjogász Kmetty Károly is, de ugyancsak ezen álláspontot foglalja el másik kiváló közjogászunk Csekey István a Renaissance kiadásában 1944. évben megjelent “Magyarország alkotmánya" cimü müvében. > Az ellenkező jogi álláspont teljességgel tarthatatlan s azonos azzal a közjogi állásfoglalással, amelyet az emigráció egyik politikai csoportosulásának büntetőjogászból gyorstalpaló tanfolyammal átképzett csapnivalóan rossz közjogásza képvisel, amely szerint a Magyar Szent Korona nem eleven valóság, nincsen személyisége, nincsenek jogai és kötelezettségei, nem minden jognak forrása, hanem csak egyszerű szimbólum. És • PAULA NÉNI • páratlanul értékes SZAKÁCS és ÁLMOSKÖNYVE amerikai mértékegységekre megírva 1. SZAKÁCSKÖNYV ii Egy 2. HAZITANÁCSADÓ 1 födél 3. ÁLMOSKÖNYV alatt. Rendelje meg azonnal Deluxe kiadás .......................... $5.00 Rendes kiadás.....................!...... $3.75 MATHILD PAULA MISEK 2S28 E. 125th STREET CLEVELAND 20. OHIO. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New Yorlr
