Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1952-10-15 / 10. szám

10-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1952 október. ban kimondott és kihirdetett jog­­tétel, amely bizonyos jogállapotot létesít. A törvény rendszerint uj jogot konstituál, de igen gyakran a már meglévő jogállapotot dek­larálja, vagyis nem konstitutiv, hanem deklarativ jellegű. “Lex posterior derogat priori,” hangzik a római jog meghatározá­sa. Vagyis a törvénnyel mindazok a törvények, amelyek ellentéte­sek, ipso faktó hatályon kívül he­lyeztetnek anélkül, hogy a tör­vény ezt kifejezetten kimondaná. Általános szabály továbbá az. hogy aki valamely törvényben biztosított jogának gyakorlásában törvényesen megakadályoztatik, jogaitól megfosztatik. Az 1920. évi I. t. c. kétségtele­nül trónfosztó törvénynek minő­sült, mert az uralkodóképes, ko­ronás apostoli király uralkodói jo­gainak gyakorlásában és a nem­zettel szemben vállalt kötelezett-' ségeinek teljesítésében törvénye­sen megakadályoztatott. Az 1920. évi I. t. c. ellenkezik mindazon törvényekkel, amelyek a Habsburg ház részére az uralko­dói jogokat biztosítják s akkor amidőn az — uralkodóképes ki­rály — aki jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni kívánta — az alkotmányban biztosított jogai­nak gyakorlásában és kötelezett­ségeinek teljesítésében oly módon akadályoztatott meg, hogy helyet­te más személy választatott állam­fővé, a tróntól és jogaitól személy szerint megfosztatott. Horthy Miklós államfővé választásával azonban nemcsak az alkotmányos uralkodó fosztatott meg a tróntól, de megfosztatott a Habsburg ház is, mert hiszen Horthy Miklós nem a Habsburg ház tagja s ilyképpen nem a trónöröklés rendje szerint következő személy került az ál­lamfői székbe. Bár az 1920. évi I. t. c, említést sem tesz az alkotmányos király és a Habsburg ház trónfosztásáról, azáltal, hogy Horthy Miklós —­­bárcsak ideiglenes — államfővé választatott, nemésak a koronás király, hanem a Habsburg ház is megfosztatott a tróntól. Az ezzel ellenkező felfogás oda vezetne, hogy az 1920. évi I. t. c. meghozatala után az országnak két államfője volt és pedig az ősi alkotmány alapján a koronás ki­rály és az 1920. évi I. t. c. alapján a kormányzó, mint ideiglenes ál­lamfő. Ez pedig közjogi abszurdi­tás. mert nincsen olyan alkotmány a világon, amely a kettős államfő­­séget ismerné. (Hunyadi János nem államfő volt, hanem kor­mányzó a király kiskorúsága ide­­v jére.) A Pragmatica Sankcióban két jogi elem foglaltatik s pedig egyik a trónöröklésre vonatkozó alkot­mányjogi, a másik pedig a két ál­lam szövetségére vonatkozó nem­zetközi jogi elem. Amint nem volt szükség arra, hogy az 1920. évi I. t. c. kifejezet­ten és határozottan kimondja IV. Károly és a Habsburg ház meg­fosztását a tróntól, éppenugy nem volt szükség arra sem, hogy az Ausztriával kötött államszerződés külön törvénnyel felbontassák, mert hiszen a trianoni hékeszerző­­dést becikkelyező 1922. évi IV. t. c. a Pragmatica Sankció állam­közi szerződésre vonatkozó részét nemcsak de facto, hanem de jure is megszüntette. De arra sem volt szükség, hogy az 1946. évi I. t. c. kimondja az apostoli királyság megszüntetését, mert annak folytán, hogy a tör­vény megállapítja, miszerint Ma­gyarország államformája "demok­ratikus köztársasági’ a királyság eo ipso megszűnt. Ha a Nemzet II. Ottó-t a rex hereditáriust — akinek trónörök­lési joga tragikus sorsú atyjának elhalálozásával megnyílt., a trón­öröklés rendje szerint jogaiba és a királyi méltóságba helyezi, akkor a törvénnyel a Habsburg ház trón­­öröklési jogait biztosító törvények ipso facto felélednek s minden ezekkel ellentétes törvények kor­­mányzóságostól, köztársaságostól hatályon kivül helyeztettek. Ha és amennyiben azonban a nemzet II. Ottót királylyá választja, úgy a Habsburg házzal létesitett szer­ződések nem lépnek automatiku­san hatályba s azokat továbbra is hatályon kivül állóknak kell tekin­teni. Az 1918-ban megszakadt jog­folytonosság tehát csak akkor áll helyre, ha a rex hereditárius a trónöröklés rendje szerint helyez­tetik a királyi -méltóságba, amivel szemben, ha királlyá választatott, úgy az 1918-ban megszakadt jog­folytonosság nem állíttatott hely­re. * * * Annak ellenére,, hogy az 1920. évi I. t. c, határozottan megfosz­totta a Habsburg házat a tróntól, az utódállamok állandó nyomást gyakoroltak a kormányzatra acél­ból, hogy a Habsburg ház külön törvénnyel — expressis verbis — fosztassék meg a tróntól. Ilyen nyomás Ausztriára nem, csupán Magyarországra nehezedett, sőt a csehek odáig mentek, hogy kato­nai megszállással fenyegetődztek, ha a Habsburg ház tagjainak visz­­szatérése minden eszközzel nem akadályoztatik meg. Ilyen fenyegető helyzetben ült össze a magyar Nemzetgyűlés, 1921. évi november hó 6-án, hogy expressis verbis — külön törvény­nyel — kimondja a Habsburg ház trónfosztását. A javaslat megszavazása előtt a Nemzetgyűlés 25 képviselője a törvényjavaslat elleni tiltakozásul a nemzet "great old man”-jának Apponyi Albertnek vezetése alatt kivonul! az ülésteremből s ezzel a javaslat egyhangúlag megsza­vaztatott. A 25 képviselő közül ma csak Kóródy-Katona János és Schlachta Margit! vannak életben s mindketten az emigrációban él­nek. Kóródy-Katonának elv és királyhüsége szolgáljon ■ például minden magyarnak, mert annak ellenére, hogy a Kormányzóval rokonságban van. mégis kivonult az ülésteremből, mert a neriizet életét és annak érdekeit minden­nél többre tartotta. Az 1921. évi XIV. t. c.-nek a Habsburg ház trónfosztására vo­natkozólag semminemű jogi jelen­tősége nincsen, mert hiszen uj jo­got nem alkotott, hanem csak a meglévő jogot és közjogi helyzetet expressis verbis deklarálta. Óriási közjogi jelentősége van azonban annak, hogy ez a törvény indoko­lásában kifejezetten megállapítja, miszerint a törvény kényszer ha­tása alatt hozatott. Legújabb tör­vényalkotásunkban túl gyakran fordult elő, hogy a parlament kényszer hatása alatt — idegen befolyásra — alkotott törvényeket (1920 I. t. c.. 1939 IV. t. c. 1941 XV. t. c. 1946 I. t. c.) az azonban még nem fordult elő, hogy egy törvény önmaga állapítsa meg in­dokolásában, miszerint a törvény­­alkotó nem szabadakaratából hoz­ta a törvényt. Dicséret illeti azt a törvényhozó testületet, amelynek volt erkölcsi ereje és bátorsága kimondani, mi­szerint az 1921. évi XIV. t. c. kül­­hatalom kényszerítő akarata foly­tán került a magyar törvénytárba,, mert ezzel a magyar törvényhozás mindenkinek tudomására adta, akit illet, hogy ez a törvény köte­lező erővel nem bir. Azzal a tény­nyel, hogy a törvényhozás megál­lapította a kényszert, a száműzött királynak némi elégtételt szolgál­tatott, de megbecsülte a nemzetet is, mert ezzel a nemzet néma tilta­kozását juttatta érvényre. Minden jogügylet érvényességi kelléke a szerződő felek szabad­akarata. Nincs olyan, jogügylet, melyet a bíróság érvénytelennek ne nyilvánítana, ha a szerződésben benne foglaltatik, miszerint bár­melyik szerződő fél kényszer ha­tása alatt létesítette a jogügyletet. Ez esetben a kényszer még bizo^ nyitásra sem szorul. Azon oknál fogva, hogy az 1921. évi XIV. t. c. indokolása maga megállapítja, hogy a törvény kény szer hatása alatt hozatott, ez a tör­vény sem a nemzetre, sem annak egyetlen polgárára kötelező erő­vel nem bir. Azáltal, hogy a törvény maga megállapítja, miszerint kényszer hatása alatt hozatott, az 1921. évi XIV. t. c. kihirdetése pillanatában önmagát hatályon kivül helyezte. Feltéve, de meg nem engedve azonban, hogy ez a kényszer alatt hozott törvény kihirdetésekor ha­tályában fennállónak tekinthető volna, a törvényt feltétlenül hatá­lyon kivül helyezte a trianoni bé­keszerződést becikkelyező 1922. év; IV. t. v. Az 1921. évi XIV. t. c. megal­kotásakor a nemzet éppoly függő helyzetben volt, mint az 1920. évi I. t. c. meghozatalakor. Ez a kül­földtől függő helyzet pedig a béke­­szerződés becikkelyezésével meg­szűnt, mert ezzel Magyarország függetlenségét, a törvényhozás pe­­dig_ szabad cselekvési képességét nyerte vissza. Magyarország függetlenségének visszanyerése után semmi szükség nem volt arra, hogy az 1921. XIV. t. c. külön törvénnyel helyeztes­sék hatályon kivül, mert hiszen a törvény maga kimondja, hogy kényszer hatása alatt hozatott, te­hát érvénye ..legfeljebb addig áll fenn, amíg ez a kényszer fennáll. A trianoni békeszerződés becik­kelyezésével az 1921. évi XIV. t. c. automatikusan kikerült a ma­gyar törvénytárból és olybá kell tekinteni, mintha az meg sem ho­zatott volna. Az 1921. évi XIV. t. c. indoko­lása megállapítja továbbá, misze­rint a törvény az 3920. évi I. t. c. szükségszerű folyamánya, amiből következik, hogy a törvény nemcsak önmagát nyilvánítja olyan törvénynek, mely kényszer helyzetben hozatott, de utalás tör­ténik arra is, hogy az 1920. évi I. t. c. is kényszerhelyzetben hoza­tott. A közjogi szempont azt jelenti, ami törvényes, amit a nemzet sza­bad akaratából cselekszik, amivel szemben a politikai szempont nem a törvényességen alapszik, hanem csak azon, ami a nemzet érdeké­ben állónak tekintendő. Minthogy pedig az 1921. évi XIV. t. c.-vel sikerült a nemzetet fenyegető ve­szélyt elhárítani, ezt a törvényt kizárólag politikai szempontok tet­ték szükségessé s abban a pilla­natban, amint ezek a politikai szempontok megszűntek, megszűnt a törvény kötelező ereje is. Azt nem lehet vitatni, hogy a Habsburg ház — nem a nemzet szabadakaratából, de a nemzetre nehezedő külső körülmények foly­tán — megfosztatott a tróntól, ámde a trónfosztó törvénynek nem az 1921. évi XIV. t. c., hanem az 1920. évi I. t. c. minősül. Magyar­­ország kormányzójának a nemzet­tel szemben államfői ténykedése miatt egyetlen súlyos felelőssére van és pedig az, hogy amidőn az ország függetlenségét visszanyer­te, nem mondott le az alkotmányos, uralkodó javára az államfői méltó­ságról és a kényszer folytán meg­szakadt jogfolytonosságot nem ál* litotta helyre. A Habsburg ház trónfosztását megállápitó törvénynek minősíti az 1920. évi I. t. c.-t a legnagyobb magyar közjogász Kmetty Károly is, de ugyancsak ezen álláspontot foglalja el másik kiváló közjogá­szunk Csekey István a Renaissan­ce kiadásában 1944. évben megje­lent “Magyarország alkotmánya" cimü müvében. > Az ellenkező jogi álláspont tel­jességgel tarthatatlan s azonos az­zal a közjogi állásfoglalással, ame­lyet az emigráció egyik politikai csoportosulásának büntetőjogász­ból gyorstalpaló tanfolyammal átképzett csapnivalóan rossz köz­jogásza képvisel, amely szerint a Magyar Szent Korona nem eleven valóság, nincsen személyisége, nincsenek jogai és kötelezettségei, nem minden jognak forrása, ha­nem csak egyszerű szimbólum. És • PAULA NÉNI • páratlanul értékes SZAKÁCS és ÁLMOSKÖNYVE amerikai mértékegységekre megírva 1. SZAKÁCSKÖNYV ii Egy 2. HAZITANÁCSADÓ 1 födél 3. ÁLMOSKÖNYV alatt. Rendelje meg azonnal Deluxe kiadás .......................... $5.00 Rendes kiadás.....................!...... $3.75 MATHILD PAULA MISEK 2S28 E. 125th STREET CLEVELAND 20. OHIO. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New Yorlr

Next

/
Thumbnails
Contents