Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-07-15 / 7. szám
1952 julius "KRÓNIKA1 3-IK OLDAL OTTÓ TRÓNÖRÖKÖS: "MINDSZENTY KORUNKBAN A MAGYAR LELEK LEGHŰSÉGESEBB KIFEJEZŐJE" DUCLOS ÉS MINDSZENTY Amikor Ridgway tábornok, a NATO-haderő uj parancsnoka Párisba érkezett, kommunisták véres tüntetéseket rendeztek. Megtámadták a rendőröket és sokat megsebesítettek. A tüntetés folyamán a rendőrség letartóztatta Jacques Duclos kommunista vezért, a párt főtitkárát, aki a tüntető csoport közepén haladt egy autóban. Revolvert és bunkósbotot találtak nála s noha parlamenti képviselő, letartóztatták azzal, hogy tettenérés esete forog fenn és ez esetben a parlamenti immunitás nem érvényes. Duclos a Kominform egyik legfőbb európai bizalmi embere és annak idején Moszkva utasítására ő intézte Earl Browdernek az amerikai kommunista párt éléről való eltávolítását. Duclos több héten át volt fogságban és összeesküvés címén is vizsgálatot folytattak ellene. Előkelő polgári lapok az élen a “Le Monde’’ napilappal kifogásolták letartóztatását és azt állították, hogy képviselői immunitását sérelem érte. A vádtanács végül elrendelte szabadlábra helyezését, részben, mert a tettenérést nem látta eléggé bizonyítva, részben mert Duclos cukorbetegségére hivatkozott. Hivatalos helyről még hangoztatják, hogy ez nem jelenti azt, hogy most már biztosan elejtik ellene a vádat, de ki kell kérni a parlamenttől és ez nehezen fog menni, mert a lakásán talált kompromittáló iratokat is vissza kellett adni a parlamenti immunitása címén. Mernénk fogadni, hogy az ügynek nem lesz folytatása. így vélekedik a New York Times vezércikke is és talpraesetten mutat rá arra, hogy “a kommunisták élete és szabadsága csak a nemkommunista országokban van biztosítva”. Nekünk azonban ezenkívül eszünkbe jut Mindszenty bíboros ügye is, akinek hercegprimási immunitása nemcsak lelkileg áll fenn százszázalékosan minden keresztényi magyar érzületü ember előtt, de ezeréves törvényben van megörökítve. Nála és papjainál nem találtak sem revolvert, sem bunkósbotot. A tettenérés már azért sem foroghatott fenn, mert csupán gondolatban foglalkoztak azzal, mi is történjék Magyarországon azután, ha majd a kommunista rendszert külső erők megdöntik; semmiféle fegyveres szervezkedés, fegyveres attrocitás nem történt. Az ő immunitása ég büntelensége érdekében, — holott szentségtelen cselekedetről volt szó, — nem emelhetett szót egyetlen belföldi lap sem és HÁROM ÉS FÉLÉVE ül immár a mártírok börtönében súlyos betegséggel, amelyre a börtön sorvasztó levegője végzetes ártalom lehet. . . A N. Y. Times cikkírója talán maga sem tudja, MENNYIRE igazat irt! S Mindszenty bíboros hosszú börtönszenvedésére gondolva, lehetetlen nem éreznünk keserűséget, az ellentét kirívó fájdalmasan ironikus fonákságát. A kommunisták szabadon garázdálkodhatnak Nyugateurópa országaiban, Duclos uszíthat újra utcai harcokra, Amerika s az Atlanti Unió ellen, a szabad világ védelmi összefogása ellen. Szabadságlevelük van a Russia first ”-os hazaárulásra, de a Világ-lelkiismeret vádtanácsa máig sem mozdult meg Mindszenty biboros szabadlábra-helyezése érdekében! Duclos az állítólagos betegségével elutazott nyaralni egy franciaországi luxusfürdőhelyre, Mindszenty hercegprímás pedig ott pusztul a kommunista börtönben. Mikor ébred végre a szolidaritás kötelességére Európa? Mikor kezdi el végre az Egyesült Európát legalább a justiemordok elleni küzdelem terén? Mikor kezd a mai élethalál-harcban végre országhatárok szerinti polgárjogok helyett világnézetekben gondolkodni? Mikor vet véget a mai balekségnek, amely Nyugateurópa bolsevizálása ügyének nyilvánvaló kiszolgálása? Amig a tettenért Duclosok fejében nem lehet kivívni a mártír Mindszentyek szabadságát, addig az Amerika áldozatos elképzelései Szerinti “antikommunista világfront” csak a tétlenséget és fásultságot leplező, képmutató frázis marad! A külföldi katolikus magyarság lapja, a Vatikánvárosban megjelenő ‘Élet’’ írja a barcelonai Eucharisztikus Világkongresszusról szóló tudósításában: MAGYAROK ÜNNEPE. “A kongresszus második napján d. e. 10 órakor volt a magyar zarándokok közös szentmiséje a Jézus Szive templomban, melyet Msgr. dr. Zágon József, apostoli vizitátor celebrált papi segédlettel. Evangélium után Dr. Magyary Gyula, pápai kamarás, a római Propaganda Fide egyetem tanára, mondott szentbeszédet. Szentek unokái vagyunk, — mondotta a szónok — Árpád-kori szentjeinknek életében éppúgy, mint annak az öt magyarnak életében, kinek boldoggáavatása folyamatban van, az Eucharisztia volt a főerőforrás: legyünk méltók hozzájuk! “A szentmisén mintegy 200-an vettek részt. Soraikban ott láttuk Habsburg Ottó Őfenségét feleségével, Regina főhercegasszonnal, Etelka főhercegnőt, Dr. Marosy Ferenc madridi magyar követet, báró Apor Gábor v. szentszéki követet, a külföldi magyar A. C. elnökét. “Egy órára magyar templommá változott a barcelonai jezsuita templom. Az otthoni ünnepi misék hangjai szólaltak meg. “Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” — zengett fel az ősi ének Szent István királyunkhoz. 14 évvel ezelőtt, halálának 900. évfordulójára meghirdetett magyarországi szentévben lehetett hazánk a nemzetközi eucharisztikus kongresszus színhelye. “Szentmise után közös ünnepet rendezett a magyar kolónia. Marosy Ferenc követ megnyitó beszédében hálával adózott Spanyol országnak, kiemelte egyúttal azt a nagy együttérzést és megértést, amellyel az elnyomott és vörös igában szenvedő országok ügyét követte és követi a jelenben is. Megemlékezett arról, hogy szabad Magyarország mindig május végén ünnepelte Hősök-napját. Párhuzamot vonva az Eucharisztia titka és a hősök életet feláldozó lelkülete között, — az igaz magyar egység gondolatával idézte a múlt és jelen magyar hőseit. Apor Gábor az emigrációban élő magyarság hivatását Keresztelő Sz. Jánoséhoz hasonlította: nem ő volt a fényesség, hanem tanúságot tett a világosságról”! A sokszor el-elméretezett és tiszavirág életű tervezgetések, ábrándok után úgyis a szenvedő nép akarata dönt majd a magyar jövőt illetőleg. Az emigráció tanuságtételének abból az eucharisztikus hitből és szellemből kell születnie, melyből a jelen igazi hőséi, az otthon szenvedő magyarok élnek és táplálkoznak! — “Az A. C. elnökének szavai után Kardos Illés barcelonai magyar lelkész az Eucharisztiáról mint az otthoni és a világban szétszórt magyarság reményteljes titkáról beszélt. “A magyarok ünnepi gyűlését Ottó Őfensége zárta be. Megható szavakkal idézte az 1938-as budapesti kongresszus emlékét. Akkor a száműzött spanyol prímás egészen kis zarándokcsoporttal vett részt az Eucharisztia diadalünnepén. Ma a vörös rémtől megszabadult Spanyolország rendezi a kongresszust. Az ide zarándokolt szintén kis magyar csoport tagjai olyan hittel és reménnyel imádkozzanak hazájukért, mint Budapest nagy ünnepén a spanyol vértanuk testvérei tették. Lelkes szavakkal emlékezett meg Mindszenty biboros-hercegprimásról: Ő korunkban a magyar lélek leghűségesebb kifejezője! A LÁTHATATLAN NAGY VENDÉG ‘‘A kongresszuson ismételten felhangzott Mindszenty József biboros-hercegprimás neve. Ő volt a kongresszus '“Láthatatlan Nagy Vendége”: az ő mártiralakja személyesítette meg Barcelonában a "szenvedő hallgatás egyházát”. A harmadik nap vézérgondolata az általános programm szerint az “Eucharisztia mint a nemzetközi béke forrása” volt. Ennek jegyében folytak le a tanulmányi ülések, de ez hatotta át a napnak fényes szertartásait, közös imádságait is. “Délelőtt ismét a monumentális kongresszusi oltár körül gyűlt egybe a zarándokok nagy serege. Az oltáron a Fogolykiváltó Szűz (S. Maria de Mércédé) kegyképét helyezték el. Guevara biboros, Peru prímása, az üldözött egyházért főpapi misét mondott. A diszoltár biborosi trónusai közül egyiket Mindszenty hercegprímás tiszteletére üresen hagyták. A magyar küldöttség Ottó Őfensége vezetésével a főpapi mise előtt nemzetiszinü szalaggal körülfont babérkoszorút helyezett el a hercegprímásnak hímzett címerével díszített trónszékre. A szalagon a következő fölirást olvashattuk: “Martyrii ejus memor Pannonia Sacra compatiens” — “Martiriumát nem feledve, az együttszenvedő keresztény magyarság”. A magyar zarándokok a kongresszusi jelvény fölött viselt nemzeti színeket fekete szalaggal kötötték át, hogy ezzel is jelezzék: a szenvedő magyar egyháznak s mártír hercegprímásának képviselői”. A KRÓNIKA terjesztője VENEZUELÁBAN “CULTURA” Libreria International CARACAS, Cipresses A. Miracelos 8. Ugyanott hirdetések is feladhatók és magyar lapok és könyvek megrendelhetők. Szeretetcsomagok küldése! DETROITI terjesztőnk KISS JÓZSEF, 592 Post Ave. LEVELEKBŐL Tisztelt Szerkesztő Ur! Hálás köszönetünket fejezzük ki úgy a Krónikának, mint Csighy Sándor urnák a márciusi Krónikában ‘Az Idegen Légió magyarjai címmel megjelent cikkéért. A Krónika volt az első újság, amely a mi oldalunkra állt és megvédett bennünket. A Krónikának köszönhetjük a Székely Imre Kanadából sok magyar légiósnak megküldött “Szent István Legendája cimü könyvecskéjét is. Higyje el, Szerkesztő Ur, hogy eddig más sokféle magyar ujjságot olvastunk, de a Krónika volt az első, amely uj erőt, reménységet és további kitartást öntött belénk. Bizhatnak bennünk a világba szétszórt Magyar Testvéreink, mert mi nem üres szavakkal, de fegyverrel a kezünkben harcolunk és harcolni fogunk az utolsó csepp vérünkig édes Hazánk felszabadulásáért, Ottó királyunk trónrajutásáért smaz egész világ békességéért. Mi csak annyit kérünk Főietek, imádkozzatok a jó Istenhez, segítsen meg bennünket, hogy minél hamarabb Ottó királyunk zászlaja alatt sorakozhassunk és Veletek együtt indulhassunk édes Hazánk felé. Indokína, junius. Hazafias szeretettel FARKAS GÉZA szakaszvezető és bajtársai. MENEKÜLTEK FIGYELMÉBE! Kérjük mindazokat, akik az Egyesült Államokba jöttek, vagy máshová kivándoroltak, elköltöztek, jelentsék be sürgősen címváltoztatásukat, nehogy továbbra is rossz címre menjen a lap. Figyelmeztesse ismerőseit is!
