Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-04-15 / 4. szám
10-IK OLDAL "KRÓNI KA” 1952 április. * kérdést. Ök elbuktak, de a királyim magyarság tábora még él és elnyomatás, szenvedések közepette is kitart. Az otthoni vörös rémuralom nagyon is tisztában van a magyar királyhü tábor erejével, arról nem humorizál, hanem azt mint a Mindszenty és Grősz perekből láttuk, véres kézzel nyomja el. A királyság nem áll ellentétben sőt leghathatósabb támasza a munkásság érdekeinek, sokkal inkább mint némely, osztályuralomra “épitett” köztársaság. — miként ma Európa összes királyságainak példája mutatja. Remé-Európa jövője és a német kérdés Nem volt nagyobb elképedés és kínosabb zavar az amerikai és európai kommunisták között az 1939-es Ribbentrop-Molotov szerződés óriási meglepetése óta, mint amelyet a Szovjetnek a nyugati szövetségesekhez intézett március 10-iki jegyzéke idézett elő körükben. Ez a jegyzék négyes külügyminiszteri konferenciát ajánlott a német békeszerződés megalkotása ügyében s többi közt önálló német gyalogsági, vizi és légi haderő felállítását sürgeti, amit eddig évek óta a legádázabb módon ellenzett az egész-kommunista vezérkar és a sajtó. Egyebet sem lehetett hallani a kommunista pártemberek részéről, mint a legélesebb ellenzését annak,, hogy uj német hadsereg kerüljön felállításra. . Moszkva és csatlósai mindig szinte rémült dühhel tiltakoztak ennek még a gondolata ellen is, hangoztatva, hogy ez a hírhedt né met “Wehrmacht”, a porosz militarizmus és ennek nyomán a nácizmus uj feltámadására vezetne. Most 180 fokos szögben álláspontot változtattak, amiként annakidején is addig szidták a legdühödtebb hangnemben Hitlert és a nácikat, míg egy egyáltalán nem szép napon, — máig, is erről koldul a világ — le nem paktáltak velük. Kivált a francia kommunisták számára teremtett kínos helyzetet az orosz jegyzék, mert a francia népet, amely múltbeli tapasztalatai alapján, fázik egy újabb német hadsereg gondolatától s azzal sem nagyon rokonszenvezik, hogy az európai hadseregbe német divíziókat építsenek be, azzal igyekeztek eddig maguk mellé állítani, hogy ők ellenzik, hogy csak egyetlen német katona is újra fegyvert kapjon a kezébe. Most lapjuk, a “Humanité” azt Írja, hogy az uj német hadsereg,, amit Moszkva propagál, csak “nemzeti védelmi célokra” szolgálna. Az európai hadseregben valóban főleg védelmi célokra egyesülnének a nyugateurópai országok, mégis Moszkva eddig azt kia bálta, hogy Amerika újra fel akar ja fegyverezni a nácikat és fascistákat, holott az európai hadseregterv szerint a német divíziók nem rendelkeznének önállósággal. Németország egyébként is iparilag lem, erre Szélig és rájön még, hiszen ott él Angliában, az alkotmányos királyság klasszikus földjén. Ne resteljék Széligék,, hogy náluknál előrelátóbb párttársaik a szorongatottság óráiban arra gondoltak, mennyivel jobb volna a királyság alatt! Keserves tapasztalatként jöttek rá erre, ma pedig minden szociáldemokrata csak fájlalhatja, hogy Sztálin totalitárius helytartói, nempedig a törvényes királyság pártatlan, alkotmányos törvényei kormányozzák Magyarországot. meg volna kötve a német, francia, olasz, stb. vas- és széniparokat egyesitő Schuman-tervvel, amely lehetetlenné tépné a német hadiipar .uj, önálló szerepét. Az oroszok készek az összes nácik rehabilitálására (kivéve, akik egyelőre még börtönben ülnek) és felkínálják a német hadiipar újabb önálló tevékenységi lehetőségét is. Ezenkívül azonnali össznémet kormányt sürgetnek, amely egyesíti az országot és békeszerződést ir alá a második világháború alatti ellenfeleivel. Nyomatékos kikötésük, hogy ezek közül Németország egygyel sem léphet szövetségre, meg kell őriznie semlegességét, vagyis sem politikailag sem katonailag ne köthesse le magát a Nyugat mellett. Kívánják azt is, hogy minden megszálló hatalom üritse ki Németországot,, amelynek függetlenségét, úgymond, vissza kell állítani. Ebben az esetben az amerikai haderő visszamenne a tengeren-tulra, viszont az orosz hadsereg továbbra ott állna az általa megszállt Kőnigsberg-körzet, a lengyel csatlósok pedig Breslau és Stettin környékén, vagyis voltakép Németország földjén. Mit jelentene ily körülmények között az oroszoktól hangoztatott német függetlenség és semlegesség, nem kétséges. . . Kivonulhat-e az amerikai haderő valaha is Európából anélkül, hogy nemcsak a német kérdés, de a többi nagy európai ellentétek, többi közt Magyarország és a többi rabországok szabadságának kérdése ne rendeződnék? * * # Egyik gyenge pontja az orosz jegyzéknek az, amelyben követeli, hogy a németek ismerjék el az általuk és lengyel csatlósoktól megszállt területek elszakitását. Mint ismeretes, Amerika és szövetségesei elismerték Oroszország jogát a königsbergi körzetre, de a lengyelektől megszállt területek kérdésében álláspontjuk az, hogy ezekről csak a 'német békeszerződés hozhat végleges döntést. Moszkva ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a postdami konferencián a lengyeleknek végleg odaítélték ezeket a területeket. Washington ezt mindenkor megcáfolta. A németek számára e területek elszakitása olyan kérdés,, amelybe nem akarnak belenyugodni. Kétségtelen, ha az oroszok ellen harmadik világháborúra kerülne a sor, a németek nemcsak a kommunizmus veszedelme nfiatt, de azért is a Nyugat oldalán harcolnának, hogy jutalmul visszakapják e területeket. (Vannak magyar emigráltak, akik újabb kooperációt akarnak a németekkel, hogy a győzelemkor magyar alakulatok azonnal megszállják a Felvidék, a Bácska és Erdély némely magyar lakta résziéit és ezzel kész helyzetet teremtsenek a harmadik világháború utáni béketárgyalás számára. Legalább is igy képzelik el, bízva abban, hogy ezúttal a németek, mint a magyarok Amerika oldalán' harcolva, nem ideiglenes terület-visszaadást fognak kapni, mint a második világháborúban, hanem véglegeset. Ezt azonban egyes magyar politikusok nagyon kétes vállalkozásnak tartanák, mert a többi Vasfüggöny-népek is Amerika oldalán lennének és veszélyeztetné egy Dunai Federáció tervét.) \Vashingtonban fennáll a félelem, hogy az oroszok végső csalétekül a lengyel csatlósoktól megszállt területeket fogják háború nélkül odaígérni a németeknek, hogy a maguk oldalára állítsák őket. A lengyel csatlósok ugyanis annyira orosz járom alatt vannak, hogy ez ellen semmit sem tehetnének. Viszont mások kétlik, hogy az oroszok olyan területet, amelyet már a magúk birtokállományához tartozónak éreznek, átengednének a németeknek, akikről még nem tudják sikerülne-e őket bekapcsolni az orosz érdekszférába. Ezt csak nagy árért adnák oda az oroszok: egy német “szövetségért”, Németországnak a Szovjet érdekszférába való bekapcsolódásáért, ami a keresztényi világ elárulását s Németország politikai öngyilkosságát jelentené, de erre nyilván egyetlen komoly, felelős, demokratikus német politikus; sem kapható. A nyugati válaszjegyzék elveti a Szovjet azon követelését, hogy Németország ne kereshessen magának katonai és politikai szövetségeseket. Nyíltan megmondja, hogy Amerikának célja Németországot bevonni egy “merőben védelmi célú európai közösségbe”, amely Európa uj korszakát jelentené, mert “az együttműködésen, nem pedig a vetélkedésen és bizalmatlanságon épülne fel”. A válaszjegyzék azt bizonyítja, hogy az oroszok legközelebbi célja, hogy meghiúsítsák az európai hadsereg felállítását, amelynek a német divíziók egyik fő-alkaterejét jelentenék. Abban bizakodnak, hogy rálicitálásuk, amelylyel az európai hadseregbe való beépítés helyett önálló német hadsereget ígérnek, szintén nagy hatást tesz a németekre és ugylehet meghiusitaná az európai hadseregtervnek a nyugatnémet parlament általi jóváhagyását. - • Gyenge pontja volt az orosz jegyzéknek az is, hogy nem reflektál az össznémet választások kérdésében a Nyugat által tett lépésekre. Össznémet kormány a nyugati felifogás szerint csak szabad választások utján jöhet létre. A UN legutóbbi közgyűlése bizottságot küldött ki, hogy vizsgálja meg a helyszínén, olyanok-e az állapotok Németországban, hogy szabad választások volnának tarthatatók? Ezt a bizottságot a Szovjetzóna Moszkvából kinevezett kormánya nem engedi be. így a Nyugat válaszjegyzéke rámutathatott arra, hogy mivel a választások tartására irányuló tájékozódását meggátolták, azokat nem lehet megtartani s össznémet kormány, amely a békeszerződést aláírhatná, sem alakulhat. Nem látszik világosan, hogy az oroszok tényleg akarnák a választások megtartását, mert kétségtelen, hogy a kommunisták egész Németország területén aligha kap» nának több szavazatot 10-15 szá* zaléknál s ezt is csak akként, hü az oroszok a zónájukban a legnífa gyóbb pressziót fejthetnék ki az érdekükben. Ez esetben pedig alig ha sikerülne megakadályozni az európai hadsereg tervét, feltéve különösen azt, ha, — mint Ausztriában hat éve működik, — koalíció jönne létre a keresztényszociálisok és szociáldemokraták között és Adenauer kancellár és Schumacher szociáldemokrata vezér pártja együtt kormányoznának. A német szociáldemokraták azonban izzóan ellenzik az európan hadsereg tervét s a teljes nemzeti függetlenség és önálló hadsereg követelésével erősen nemzeti alapra helyezkedtek. Ragaszkodnak e követelésükhöz és remélik, hogy ezzel a tömegek zömét megnyerhetik maguknak, annál inkább, mert egyéb ként ők is élesen antikommunisták. így egy Adenauer-Schumacher koalícióra bajosan van kilátás s legvalószínűbb, hogy a Nyugat politikája a választások elodázására fog törekedni. Adenauer kancellárt a nyugatnémet alkotmány értelmében 1953 augusztusáig választották meg. Az európai hadsereg tervét életit Avenue Public Service Bureau 307—5th AVENUE, NEW YORK 16, N. Y. (31st St.) Telephones: MU 4-1818 és LE 2-5322-ik éve specializál és szolgálja a magyarságot szeretetcsomag küldésben és hivatalos pénzátutalásban. IKKA csomagok Magyarországba újból rendelhetők! Világhírű CARE ajánl a vasfüggöny mögött országokba való csomagküldésre. írjon, telefonáljon ma ingyenes körlevélért. (c. z. m.) VITA-FÓRUM EURÓPA JÖVŐJE ÉS A NÉMET KÉRDÉS
