Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-01-15 / 1. szám
1952 január. “KRÓNIKA” 11 -IK OLDAL Gondolatok a Mindszenty mozgalomról A Mindszenty mozgalom szükséges, hogy ébren tartsa annak ügyét, akinek martiriuma megbecsültté tette a világ szeme előtt a magyar kereszténységet. A Magyarok Mindszenty Mozgalma emelni akar és nem bomlasztani. Ott akar lenni, hogy energiájával nagyobb lendületet adjon a tiszta törekvéseknek, hogy tisztán lássuk céljainkat s az oda vezető utat és eszközöket. A Mindszenty mozgaloin nem lehet kárára annak, ami magyar! Legnagyobb hordereje abban van, hogy nem nézi ki hol volt azelőtt, hanem módot ad arra, hogy mindenki revízió alá vehesse eddigi álláspontját és odaálljon egy uj kezdés lobogója alá. Testvért látunk minden megmozdulásban, mely a magyar emigráció erkölcsi erejét, aktivitását emeli és ügyünket a világ szeme elé viszi, hogy megmozgassa és színvallásra késztesse az érzéketleneket. A mozgalom tevékenységét úgy akarjuk felfokozni, hogy a világ sója legyen! Tragikus, hogy szét vagyunk szórva, de ha már igy van, legyen mindegyikünk élő hirdetője a Mindszenty eszményiségeknek. Egyszerű testimunkások lettünk, de megmutattuk, hogy nem szégyeljük sorsunkat, hanem bizó hittel és szent reménységgel hordozzuk keresztünket a jobb és szebb jövő reményében. Megnyugszunk Isten akaratában, mert tudjuk, hogy Isten minden nemzetnek leikébe egy irányuló gondolatot adott, mely vezérlőfonalat képez életében. Nekünk magyaroknak azt a gondolatot véste szivünkbe, hogy a szenvedésekben is önzetlen harcosai legyünk a szent és tiszta gondolatoknak és nem igaz, hogy szalmaláng nemzet vagyunk, mert a legutóbbi idő is fényesen igazolja, hogy milyen rendületlen elszántsággal és kitartással küzd nemzetünk a mindent tönkretenni akaró bolsevizmus ellen! A legközelebbi karácsony harmadnapja Mindszenty bíboros három éves fogságának évfordulója. E napon az egész világon mindenütt emlékezzünk, imádkozzunk és tiltakozzunk. Tiltakozzunk, hogy börtönben tartják a legnagyobb magyart és a legkeresztényibb embert, tiltakozzunk, hogy a keresztények millióit legyilkolták, csak azért, mert ragaszkodtak Istenükhöz és Hitükhöz. Tiltakozzunk a fogságban szenvedő millióké- (nemcsak magyarokért, hanem minden nemzet foglyaiért) a deportáltakért, a kényszer táborokban szenvedőkért és tiltakozzunk a minden idők legborzalmasabb és szörnyűbb rabszolgaságának gátat nem ismerő terrorja ellen! Rendezzünk gyűléseket, ünnepségeket e napon és menjünk ki az utcára, hadd lássa a világ, hogy tűrhetetlen már a vasfüggöny mögötti szerenc: lltlen népek élete és lehetetlen dolog, hogy a huszadik században drótkerítéssel és aknazárral vegyenek körül országokat a békének nevezett időben! Lerántani a leplet a békét hirdető, de terrort megtestesítő bolsevizmusról és álprófétáiról. A bolsevizmussal csak az ő nyelvén lehet beszélni, ezt meg kell értenie minden embernek, mert csak akkor remélhetünk abban, hogy fel tudjuk szabadítani a szabadságot és félelemmentes életet sóvárgó elnyomott rabszolga testvéreinket! KÓRÓDY KATONA JÁNOS, volt országgyűlési képviselő. MERRE, MAGYAROK? A new yorki East 11-ik utcai magyar református egyházközség Ladányi Zsigmond lelkész vezetése alatt december 23-án tartotta karácsonyi ünnepélyét, amelyre a magyar emigráció reprezentánsai közül. Eckhardt Tibort, Teleki Bélát és Czikann-Zichy Móricot hívta meg. Eckhardt Tibor magasszárnyalásu előadásában rámutatott arra, hogy a világ mai katasztrofális helyzetének végső oka az, hogy letér a keresztény erkölcs tanításairól. A világ egyik fele ma az istentelen kommunizmusnak hódol míg az úgynevezett szabad világ még mindig nem ébredt teljesen arra a tiszta öntudatra, hogy nem a materializmus, hanem csakis a tiszta keresztény erkölcsnek és a kereszténység áltol hirdetett szociális tanításoknak maradéknélküli megvalósítása vezethet a világválság gyökeres mgoldásához. Teleki Béla az újonnan jött magyarok üdvözletét tolmácsolta a régi amerikások felé. Czikann Zichy Móric, lapunk munkatársa beszédében a jövő Magyarország problémáit fejtegette. A néprajzi határokra korlátozott Magyarország sem gazdaságilag, sem politikailag nem életképes, meg kell tehát teremteni a dunai népek federációját, amely nemcsak az érdekelt népek, hanem Európa békéje s egyensúlya szempontjából is elengedhetetlen fon. tosságu. A szent istváni tanításnak kell érvényesülnie, mely közel ezer év előtt hirdette azt, hogy a Dunavölgye csak akkor lesz erős, ha abban a többnyelvű népek békés együttélése fog megvalósulni. FELHÍVÁS a volt PIARISTA DIÁKOKHOZ! A Kegyestanitórend'hiagyarországi iskoláiban járt (tanult) diákok, valamint a szabadföldön élő magyar piarista tanárok együtttesen elhatározták, hogy az otthon elnémított és hagyományokban gazdag Magyar Piarista Diákszövetséget ismét létrehívják. A több mint 300 éve fennálló magyarországi piarista iskolák számos kiváló tudóst, művészt, írót, katonát, politikai és közéleti férfiút adtak a magyarságnak. A második világháború és az utána következő évek igen sok piarista iskolák által nevelt, férfiút késztetett hazájának elhagyására. Szükségesnek mutatkozott létrehívni egy olyan tömörülést, mely magában foglalja azokat a volt piarista diákokat, akik Kalazanti Szent- József szellemében nevelkedtek §s a szabad világban jelenleg szétszórtan élnek. A Magyar Piarista Diákszövetség célja a hontalanságban: a világ minden részében élő volt magyar,piarista diákok egységbe tömörülése, nyilvántartása, a hagyó mányos piarista szellemnek segítségükkel való ébrentartása, valamint az egymásközötti kapcsolatok erősítése. A Szövetség további céljai között szerepel a szabadföldön élő magyar piarista Atyák nevelői munkájának támogatása s a különböző országokban működő Piarista Diákszövetségekkel a nemzetközi kapcsolatok kiépítése. Felhívunk ezért mindenkit, aki a Kegyestanitórend bármelyik ma gyarországi iskolájában tanult, hogy mielőbb jelentkezzék a következő cimre: Piarist Fathers, P. O. Box 2096, Buffalo 5, N. Y., USA. Az Előkészítő Bizottság. KOMMENTAR NÉLKÜL A SZENTKORONA? ÉS A NEMZETVEZETŐ. E címen októberi számunkban idéztük a J. Sueli szerkesztésében Londonban megjelenő Hungarian Week című lapnak Rév. dr. Henkey Honig Károly ünnepi beszédéről szóló tudósítása egyik mondatát, amely szerint dr. Henkey többi közt a következőket mondotta beszédében: — A Szentkorona nem a királyság jelképe. Mindegy, hogy az államfő fejére teszik, vagy a nemzet vezetője arra teszi le az esküt. Ezzel kapcsolatban Rév. Henkey-Hőnigtől levelet kaptunk, melynek lényegi részét a következőkben közöljük: Tisztelt Szerkesztő Ur! «Lapjának ez évi októberi számában kellemetlen meglepetést jelentett számomra a nevemmel kapcsolatos közlemény. Arról ugyan volt tudomásom, hogy Sueli József lapjában Szent István napi beszédemnek egy egészen szerencsétlenül elferdített kiadását hozta. Mivel azonban a Hungarian Week állandóan szinte ilyen időtlenséggel szórakozik és annyira komolytalan lap, nem tartottam érdemesnek arra, hogy helyreigazítást kérjek tőle. Bizonyára már eleget olvashatták a Hungarian Weeket és látniok kellett volna értékét. Beszédemet illetőleg, csak anynyit, hogy elég sok komoly és intelligens ur volt jelen, kik nem értették félre amit mondtam. Az nyilván világos mindenki előtt, hogy a Szent Korona fölötte áll a királyság mint államforma politikai képletének és ebben külömbözik a mi Szent Koronánk a többi királyi koronáktól, melyek inkább személyes ék jellegűek, de nem foglalják magukban egy nemzet, hogy úgy fejezzem ki magam, theologiáját. Ezzel tehát nem óhajtottam más felfogású híveim előtt prejudikálni a királypártiság konkrét kérdésében. Szerintem ez nem lehet vallási kérdés, melyben a tanító egyház parancsa dönt. S ez az Egyház hivatalos véleménye. Hogy mint magánembernek, nekem mi az álláspontom ebben a kérdésben, az természetesen magánügy. Ezzel mint az angliai katolikus magyarság lelkésze nem léphetek a nyilvánosság elé. London, W 2., 1951 dec. 12. Őszinte tisztelettel köszönti Dr. Henkey Honig Károly. A KRÓNIKA terjesztője VENEZUELÁBAN “CULTURA” Libreria International CARACAS, Cipresses A. Miracelos 8, Ugyanott hirdetések is feladhatók és magyar lapok és könyvek megrendelhetők. KERESTETÉS. Keresem Egry Lászlót és feleségét, akik 1949-ben szeptember vagy október havában vándoroltak ki Argentínába és Csöndes István és feleségét, akik 1950 júliusában Uj Zealandba vándoroltak. Aki tud róluk a következő címre Írjanak: Leg. Kiss Molnár Antoine Mle 76. 455. S. P. 71.072. T. O. E par B. C. M. Paris. SZERKESZTŐI ÜZEJNTET A Mindszenti Mozgalom számára érkezett leveleket továbbítottuk, de kérjük a jelentkezőket, hogy egyszerűség kedvéért küldjék leveleiket egyenesen a Mozgalom vezetője, dr. Dobolyi Lajos, Yonkers, 76 Locust Hill Ave., N. Y. State, U. S. A. cimre. Mindszenti bíboros eszményei a mi eszményeink is és a csatlakozást a legmelegebben ajánljuk. TÖBBEKNEK: Külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfi zetni. A couponok minden ország postahivatalaiban kaphatók. LEVELEKBŐL Hazafias tisztelettel jelentem, hogy újonnan érkeztem Canadába és szeretném a Krónikát megrendelni, mert az egyedüli lap, amely tartja bennünk a reményt, hogy haza is fogunk még egyszer menni. Éljen Ottó trónörökös! Hazleton, Ont. Pintér István. Köszönöm az élet-adó Krónikát, amelyet több mint egy éve díjtalanul kapok és Isten áldását kérem nemes munkájukra. Kellemes Karácsonyt és boldog újévet kívánok Szerkesztő Urnák és minden munkatársának. Wolfhagen, Germany. Gyolay Mihály. LEGÚJABB^ ELŐFIZETÉSEK Cz. I. Wayne $1-, S. K. Chicago $2. —, G. J. Chicago $2—, V. I. Montreal $2. —, R. R. Cincinnati $2.—, Mrs. R. T. Woodbridge $2.—, Cpl. F. G. Indokina $2. —, Pvt. E. R. Fort Dix $2, Pvt. E. S. Fort Dix $2.—, F. J. Coplay $2.—, M. T. Chicago $2, N. M. Epping, Ausztrália $1.—, M. K. Passaic $5.—•, P. J. Little Rock $2.—', Mrs. S. E. Garrecville $2.00.