Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-11-15 / 11. szám
6-IK OLDAL “KRÓNIK A” 1951 november "A szlovákokat ugyanazon jogok illetik meg, mint a többi nemzeteket" RÉSZLETEK DR. ECKHARDT TIBORNAK EGY AMERIKAI SZLOVÁK LAPBAM MEGJELENT NYILATKOZATÁBÓL. Emődy Józsefnek lapunkban is ismertetett kanadai előadása nagy hatást tett az amerikai szlovákság és szlovák emigráció körében. Józan hangja szinte oázisként hatott a túlfűtött ellentétek fülledtségében és kitűnő hatást tett a közeledés érdekében. Ennek egyik jele, hogy az Egyesült Államokban megjelenő “Katolicka Slovenska Jednota” tekintélyes szlovák lap munkatársa interviewt csinált dr. Eckhardt Tiborral, aki a külföldön élő magyar politikusok kö.zött egyike azoknak, akik behatóan foglalkoznak a felszabadulás utáni problémákkal. Az érdekes interview elején Eckhardt elmondotta, hogy már a huszas években gróf Coudenhove Calergi Richárd Páneurópai Unionmozgalmának volt a tagja és cikkekben és beszédekben hangoztatta Páneurópa szükségességét. Majd igy folytatta: — Meggyőződésem, hogy az európai federációt meg kell valósítani, azután csak megerősödött amikor a volt Népszövetség ülésein Magyarországot képviseltem. Természetesen azok a szempontok, amelyek minket európiakat vezéreltek, különböztek a nézetektől, amiket a nyugati világ és Amerika vallott. — Az összes amerikai államok arra törekednek, hogy amalgamizálják a velük élő más nemzeteket. Az európai kontinensen célunk az, hogy az egyes nemzetek nemzeti egyéniségüket megőrizhessék. Az amerikai államokat "melting pot"-hoz hasonlíthatjuk, Európát viszont egy "refrigerátorhoz”. Ez kifejezésre jut még a demokráciák belső berendezésében is. Az amerikai szellem hihetetlenül gyorsan, de erőszak nélkül amerikanizálja a többi nemzeteket. Viszont a svájci demokráciában az öt ezer lélek számú latin kisebbség is megőrizte nemzeti egyéniségét. És erre a svájciak büszkék. — Ugyanez a külömbség a politikában is. Amikor Genfben magyar delegátus voltam, két háború folyt a paraguai-uruguayi és az olasz-abesszin. Az első kérdés tárgyalásánál lelkiismereti aggályaim voltak, mert nem tudtam rájönni melyik fél oldalán áll az igazság, a második kérdésben politikai nehézségeim voltak, mert egyrészt világos volt, hogy az aggressziót el kell ítélni, másrészt viszont az Olaszország elleni szankciókban való részvétel Magyarország gazdasági függetlenségének veszélyeztetését jelentette, mert Németország után a legnagyobb magyar export Olaszországba irányult és ennek elvesztése annyit jelentett volna, hogy gazdaságilag Németország kényének-kedvének leszünk kiszolgáltatva. Mindkét esetből ugyanaz következik: egy akcióképes világorganizációnak az alapját csak kontinensek képezhetik. Egy ilyen szervezetben oly kérdésekben, amelyek Európát nem érintik, nem vagyunk kötelesek beleszólni, azonban a világproblémákhoz van hozzászólásunk és pedig nem mint kis államoknak, hanem mint egyenjogú kontinensnek.-— A politikai és a bírói funkció kétféle és egészen külön állnak. A bírónak függetlennek kell lenni, viszont a politikai döntéseket azoknak kell meghozniuk, akiket az érint. A második világháború után Európa államairól az európai kontinensen kívül álló hatalmak döntöttek, anélkül, hogy az illetékes európai nemzetek ehhez lényegben hozzászólhattak volna. Kétségtelen, hogy ha akkor az érdekelt európai nemzeteket is meghalgatták volna,, a döntések is helyesebbek lettek volna. Kérdés: Fenntartja ezt a koncepcióját ma is? Válasz: Nemcsak hogy fenntartom, hanem két újabb körülmény csak megerősít ebben. Először az atomháború lehetősége, ami elleni védekezést csak kontinentális alapon lehet megszervezni, másodszor a nagy gazdasági egységek kiépítésére irányuló tendencia, amellyel szemben az egyes európai államok nem lehetnének megfélelő pártnerek. — Minden nemzetnek két érdeke van. Az egyik a biztonság, a másik a létfenntartás. Az európai nemzetek ezt a két nagy létérdeküket csak egy federáció keretében tudják biztosítani. Kérdés: Egy szorosabb vagy egy lazább federációt tart-e helyesnek? Válasz: Úgy vélem, hogy egy lazább federációval kellene megin dúlni és fokozatosan haladni egy szorosabb felé, nehogy veszélyeztessük a szorosabb együttműködés lehetőségét. így például igen nagyra értékelem a Schumann tervet és a legnagyobb mértékben egyetértek az európai hadsereg gondolatával, aminek irányában a Pleven terv alapvető lépés. Az európai egységet csak fokozatos szerves fejlődési folyamattal lehet megvalósítani. Kérdés: Hiszi-e azt, hogy a kommunizmus bukása után Középeurópát azonnal az európai federációba kell beleilleszteni? Válasz: Nemannyira elvi, mint inkább praktikus szempontból tekintek erre a kérdésre, ami természetesen elsősorban attól függ, hogy mennyi ideig fog tartani a mai állapot. A második világháború előtt meg voltam győződve arról, hogy a német és az orosz kolosszusok közé beékelt nemzeteknek három federációt kellene alakittani. Lengyel-baltit, középeurópait és balkánit. Azután ezt a hármat egy oly konföderációban kellene egyesíteni, mely ellent tudna állni úgy a német mint az orosz hatalmi előretörésének, vagy eset leg támadásoknak. Ezen álláspontomat kifejtettem 1940-ben a Hungarian Quarterlyben. Valószínű, hogy ez az álláspontom érvényes lesz a felszabadulás után is, hacsak a bolsevikieknek nem lesz annyi idejük, hogy a mi egész kultúránkat megsemmisítsék. Kérdés: Szerencsés megoldásnak tartja-e a több nemzetiségű államokat, különös tekintettel a közelmúltra és a szomorú jelen tapasztalataira? Válasz: Tartós megoldásokat csak helyes erkölcsi alapokra lehet építeni, ezért elengedhetetlen, hogy minden nemzet tekintet nélkül arra vájjon, nagy-e vagy kicsi, egyenlően részesedjék a nemzeti és az emberi jogokban, mert azok az elvek, amelyek az egyes emberre érvényesek, az emberi jog szempontjából tekintet nélkül arra, hogy hatalmas-e vagy jelentéktelen ez az ember, érvényese a nemzetekre is, amikor a nemzeti jogok érvényesítéséről van szó. — Ha integrációra törekszünk, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy egy őszinte differenciálódás valósuljon meg, hogy azután a reintegráció teljesen szabad akarat alapján történhessék. Az erőszakos integráció nem hozhat tartós, békés megoldást és csak az ellentétek felszitására készíti elő a talajt. — Ennek a tételnek igazságát úgy Ausztria-Magyarország történelme, mint az első világháború után alakult utódállamok története igazolja. Ezeket a hibákat csak úgy lehet kiküszöbölni, ha minden nemzet részére megvalósítjuk a népek önrendelkezési jogának elvét. A becsületesen megszervezett nemzeti egységekkel azután könynyen fognak megvalósítani egy szoros együttműködést. Kérdés: Mi a véleménye a szlovák nemzet önrendelkezési jogáról és a szlovák nemzet azon törekvéséről, hogy önálló és független államot alkosson? Válasz: Nem kétséges, hogy létezik különálló szlovák nemzet és hogy ezt a nemzetet mindazok a jogok megilletik mint a többi nemzeteket. Nemcsak elvi, de praktikus okok kívánják ezt igy. Mi tartós békét akarunk; a más nemzetek fölött való uralkodás sohasem képezi erőnek forrását, hanem gyöngeségnek. Minden erőszak reakciót szül. És én meg vagyok győződve, hogy a középdunavölgyi nemzetek egymásra utaltsága oly erős, hogy ezek a nemzetek szabad akaratukból fogják megtalálni az együttműködés olyan útját, amely biztosítja az önálló életet, a létfenntartást és a nemzeti egyéniség megőrzését. A kérdés nem a formán múlik, hanem azon, hogy tudjunk együtt élni. Egyesült erővel kell támogatnunk minden olyan törekvést, mely a békés együttélést célozza és egyesült erővel kell ellenállnunk minden olyan törekvésnek, mely problémáinkat erőszakkal akarja megoldani. Kérdés: Mit tehetünk mindennek érdekében idekint? Válasz: Inkább azt mondanám meg, hogy mit nem szabad csinálni. Nem szabad felszaggatnunk a régi sebeket és nem szabad pillanatnyi előnyök miatt nagy célokat feláldozni. Politikai pályám során mindig arra a konklúzióra jutottam, hogy számunkra a kereszténység politikai szükségesség is s hogy a nemzetek között viszonyt a keresztény erkölcs alapjaira kell építeni. Itt a számkivetésben ezt a gondolatot fokozottan kell ápolnunk és iparkodnunk kell azt átvinni a gyakorlati életbe. GYÓGYSZEREK GYORS SZÁLLÍTÁSA EURÓPÁBA Elvállalunk gyógyszerek küldését Magyarországba. Sürgős gyógyszereket, — mint streptomycint ~ repülővel is szállítunk. Biztosítva Romániába a beviteli engedélyt beszerezzük, A gyógyszerekkel magyarnyelvű utasítást és leírást legnagyobb készséggel mellékelünk. Keressen fel, vagy írjon: Reidunan Zoltán v. budapesti gyógyszerész Amerika legismertebb gyógyszer exportőrje. 1519 First Avenue, New York (79-80 Sts.) Tel. RE 4-9415 A világhírű Care Organization a Fifth Avenue Public Service Bureau magyar irodát ajánlja csomagküldőinek a magyarországi vámmentes csomagok küldésére. Miss Anna M. Reh Fifth Avenue Public Service Bureau 307 Fifth Avenue New York 16, N. Y. Kérésére visszamellékeljük a junius 17-iki levelével beküldött május 12-iki levelének másolatát. Ön bizonyára örvendeni fog annak, hogy mi már kiadtuk a rendeletet "Information Service”-einknek, hogy Magyarországra való esomagküldési érdeklődés esetén az Ön cégének nevét és Telefon számát adják meg. Ugyancsak örömmel fogjuk említeni az Ön organizációját olyanoknak, akik érdeklődnek csomagküldésre vonatkozólag Lengyelországba, mint ahogy ilyen érdeklődőket már a múltban is tudattuk az Önök csomagküldéséről Magyarországba. Fogadja legjobb kívánságainkat, hogy Európa népeit továbbra is sikerrel szolgálja. Tisztelettel, WILLIAM J. COLE, igazgató. A fentiekhez más kommentárt nem kell fűznünk mint kérje még ma telefonon vagy egy levelezőlapon a Fifth Avenue Public Service magyar pénz- és csomagküldő iroda ingyenes körleveleit a vámmentes csomagokról Magyarországon, Németországban, Ausztriában és Európa többi országaiban. Címünk: Fifth Ave. Public Service, 307 Fifth Avenue, New York 16, N. Y., Room 1502. Telefon: LExington 2-5322 és MUrray Hill 4-1818.
