Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-03-15 / 3. szám
VOLUME VIII. ÉVFOLYAM. NEW YORK N. Y., 1951 MÁRCIUS. VOL. 3. SZÁM. 1918 november óta, sajnos ok és indok nélkül — a magyar nemzet életéből kikapcsolták a királyi tekintélyt, szomorúbb korszaka azonban történelmünkben ennél soha sem volt. Ne keressük, hogy ki volt. vagy kik voltak bűnösök abban, hogy boldogult IV. Károly, az apostoli Szent Istváni koronánkkal megkoronázott királyunk nem foglalhatta el trónját, mert a megtörtént tényeken változtatni úgy sem lehet. Ellenben magyar jövőnk kimunkálása kezeink között fekszik és amilyen odaadó lelkesültséggel dolgozunk a magyar királyság visszaállításán, olyan eredményre is számíthatunk. Szemünk előtt kell lebegjen az igazság, hogy bátor kiállás.-nyílt, egyenes fellépés és magatartás, valamint rendíthetetlen elszántság nélkül célt érni nem lehet, mert érett gyümölcsként semmi sem hull ingyen a karjaink közé. Ez a tény, azt a megfelebbezhetetlen szent kötelességet rója ránk, hogy árva népünknek és nemzetünknek serü kenyerét. Édesanyjának szerető-gondos irányítása és nevelése mellett, az elképzelhető legjobb s egyben szinte spártainak mondható kiképzésben részesült. Híres magyar tanárok és papok szellemi és lelki vezetése mellett tökéletesen megtanulta nyelvünket és a legapróbb részletekbe-menöleg tisztában van hazánk történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi viszonyaival. Ismeri népünknek lelkét, gondolkozását, szokásait és vérmérsékletét. Tudja, hogy népünk szereti királyát és odaadó hűséggel viseltetik iránta. De tudja azt is, hogy szemetéért alkotmányának és törvényeinek betartását és tiszteletét várja el királyától. Ismeri népének célkitűzéseit és minden jóra-szépre való fogékonyságát. Tudja biztosan, hogy királyhü magyar népében nem csalódhatik soha. Az emigráns magyarságnak királyához való kapcsolata egyre szorosabbá válik és az lesz majd igazi boldogság, mikor a vörös teszünk nagy szolgálatot, midőn eljövendő magyar királyunk fenkölt személyéhez közelebb lépünk és igyekszünk őt úgyis mint embert és úgyis mint királyt megismerni, hogy lássuk és tisztában legyünk azzal. miszerint kiért küzdünk, kiért dolgozunk és ha kell kiért áldoz&k életünket is?! Megboldogult IV. Károly királyunk elsőszülött fia, Ottó — hatodik éves korában lett Magyarországnak alkotmányos és törvényes trónörököse, midőn édesatyját 1916 december 30-án Magyarország apostoli királyává koronázták. A trónörökös a magyar alkotmány szerint, a király után legna. gyobb tekintély és közjogi méltóság, aki a trónnak törvényes várományosa. Sajnos Ottó trónörökös — önhibáján kívül — még nem jutott abba a helyzetbe, hogy népének hő vágya szerint és saját legbensőbb óhajának megfelelően magát Szent István koronájával megkoronáztathassa. Ez azonban az ő jogos királyi mivoltából semmit sem von le. mert mindnyájan tudjuk, hogy a jelenlegi vismajor elhárítása után. király és nemzet boldogan tesz eleget az alkotmányos megkoronázásnak. Ottó trónörökös hetedik éves korától fogva eszi a D. P.-k kepokolból felszabaduló tépett magyarság szent harmóniában ölelkezhetik össze három évtizedet meghaladó száműzetésben élő királyával! * * sj: Ottó trónörökös, mint ember igen magas és sokoldalú műveltségnek tulajdonosa. Nemcsak a világnyelvek ismeretében otthonos, hanem az általános műveltség minden ágában járatos és annak értékelésében és megbecsülésében kiváló érzékkel és szakértelemmel rendelkezik. Legnagyobb értéke azonban, mellyel minden jelenlegi államfő fölé emelkedik, mélységes hite és vallásossága. Ottó trónörökös szerény engedelmességgel, Isten és Krisztus iránti nagy szeretettel nap, mint nap eleget tesz vallásos kötelezettségének. E kötelezettsége azonban nem szorítkozik csak a templomra és imádságoknak elmondására, hanem Ő úgy él, úgy dolgozik és úgy viselkedik mindig és mindenkor, ahogy imádkozik. Királyi nagysága a szerénységében, jóságában, igazságosságában és szeretetreméltóságában csillog. Nagyszerű emberismerete, éleslátása és kiváló megfigyelő képessége arról tanúskodik, hogy az egyenes, nyílt, őszinte embereket kedveli és értékeli, mig a hízelgést és 'hajlongást elutasítja magától. Mély vallásosságából fakadó nemes jóságából és tiszta lelki-Magyarok Csillaga!
