Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-11-15 / 11. szám
1950 november “KRÓNIK A” 5-IK OLDAL szó, hanem a Szovjetunió kénye-kedvétöl függ, kit és mikor enged haza és a Szovjetnek ezt a jóindulatát a magyar népnek politikai és gazdasági ellenszolgáltatásokkal kell megvásárolni. A hadifogoly-kérdéssel űzött kommunista propaganda-szélhámosságnak csúcspontja volt, amikor 1947. május 7-én, 100 tagú női küldöttség kereste fel Rákosi Mátyást, a magyarországi kommunista párt főtitkárát és "felkérték”, hogy a magyar hadifoglyok hazaszállítása érdekében járjon el Sztálinnál. Amiként ez már az ilyenfajta megrendezett akcióknál történni szokott, Sztálin nem utasította vissza budapesti helytartójának “váratlan" kérését és 1947. május 12-én visszasürgönyözte, hogy Rákosi és a magyarországi kommunista párt “közbenjárására” enged a magyar nők kérésének és az összes magyar hadifoglyokat rövidesen hazaengedi. A kommunisták ezzel a taktikázással kettős célt akartak elérni. Amennyiben a Szovjet hazaenged magyar hadifoglyokat, ezt, a hadijog, a nemzetközi jog és a magyar békeszerződés értelmében természetes és kötelességszerü cselekedetet úgy tüntetheti fel, mint Moszkvának és a “nagy” Sztálinnak különös nagylelkű ajándékát, atyai szivének tékozló bőkezűségét, amelyért a magyar népnek örök hálát kell éreznie. Amennyiben pedig a hadifoglyok visszaállításánál akadályok és zökkenők mutatkoznak, amennyiben lassan kiderülne, hogy tízezrek és tízezrek hiányoznak, senki sem merészkedhet emiatt kifogásokat emelni, senki sem keresheti a tízezer és tízezer eltűnt árnyékot a szibériai steppéken vagy a Jeges-tenger vidékének kényszermunka-telepein, mert amit a “nagy" Sztálin megígér,, arról tovább szót nem szabad vesztegetni, a “dicsőséges” Süovjetuniót nem szabad kételyekkel, kérdésekkel és követelődzésekkel háborgatni. A “nagy" Sztálin ígérete szerintük többet ér, mint minden nemzetközi egyezmény. így nem készült el a békeszerződés 21. szakaszának értelmében megkötendő egyezmény és a magyar népnek nincs módjában, hogy elszámolást követeljen 219,000 hiányzó magyarról. MAGYARORSZÁG HADIFOGOLYVESZTESSÉGE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN. Magyarország népi erejére a második világháború súlyos csapást mért. Nem számítva azokat, akik a harctéren, illetve légitámadások során életüket vesztették, hadifoglyokban és a szovjet hadsereg által “hadifogolyként" a békés polgári életből elhurcolt polgári személyekben összesen 900.000 főt vesztett. Ez a hatalmas mennyiség az 1944-es 14.7 millió lakosú Magyarországnak 6.1 százalékát teszi ki. Ha figyelembe vesszük, hogy a “The World Almanac and Book of Facts for 1949” kimutatása szerint a 150 milliós Északamerikai Egyesült Államok a háború során 151.579, az 550 milliós British Commonwealth of Nations pedig csupán 90.844 hadifoglyot vesztett, amely összveszteség az USA összlakoósságának 0.1 százalékát, illetve a Britt Birodalom összlakosságának. 0.017. százalékát teszi ki, kitűnik, hogy a kis Magyarország hadifogolyvesztesége 61, illetve 358-szorosa az említett két világhataloménak. Magyarország hatalmas német szomszédja erőszakos nyomásá. ra lépett be 1941. junius 26-án a második világháborúba. Ennek ellenére azonban a fronton csupán egyetlen magyar hadsereg, a 200.000 főt számláló második magyar hadsereg került bevetésre. Ennek a hadseregnek vesztesége hadifoglyokban 1943. I. 12-ig, a szovjet ellentámadás megkezdéséig, mindössze 8000 fő volt. Az első és egyetlen komoly veszteség ezt a szovjet területen bevetett magyar hadsereget az 1943. január 12-én megindult nagy szovjet ellentámadás, az u. n. voronyezsi áttörés alkalmával érte, amikor is 87.000 magyar honvéd került szovjet fogságba. Magyarország, amelynek semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy német szomszédja kedvéért további hatalmas véráldozatokat hozzon, a második magyar hadsereg maradványait kivonta a szovjet arcvonalról és szovjet területen egész 1944. március 19-ig csupán kisebb megszálló erőket tartott fegyver alatt. Ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozott akkor, amikor 1944. március 19-én Hitler csapataival orvul elárasztotta Magyarországot, melynek állami szuverénitása ettől a naptól kezdve megszűntnek tekinthető. A németek által az ország élére erőszakolt árnyékkormány, ekkor, mivel a szovjet seregek már Magyarország határai előtt, a Kárpátok előterében állottak, elrendelte az általános mozgósítást. Ez a mozgósítási parancs azonban csak vontatottan és nem teljes mértékben került végrehajtásra, mert Magyarország mindenképpen ki akart válni a háborúból. A doni áttöréstől egészen 1944. szeptemberéig, mikor először tették szovjet csapatok magyar területre a lábukat, a magyar hadifogolyveszteség mindössze 10.000 főt tett ki. Az 1944. október 15-én bekövetkezett náci-puccs önállóságának utolsó maradványaitól is megfosztotta Magyarországot. Ettől az időponttól kezdve az egész ország területe egyetlen nagy csatatérré vált és a közel 7 hónapig tartó harcok során, amig a szovjet hadsereg Magyarország területét teljesen meg nem szállta, 150.000 magyar katonai személy esett szovjet hadifogságba. Ebből a tömegből egyedül 40.000 magyar hadifogoly jut az 50 napig tartó budapesti ostrom idejére. Az ország területének eleste után zárt magyar seregtestek igyekezték elkerülni, hogy szovjet hadifogságba kerüljenek, ezért nyugat felé vonultak vissza, hogy a nyugati hatalmak hadseregei előtt tehessék le a fegyvert. így mintegy 280.000 magyar katonának sikerült elkerülnie a szovjet hadifogságot, akik azután a fegyverletételkor mind a nyugati hatalmak fogságába estek. KELEMEN KRIZOSZTOM. Hontalan menekült-sorsban, Braddock pennsylvaniai kisváros kórházában meghalt, Kelemen Krizosztom főapát, a Szent István alapította, ezer esztendős, ősi Pannonhalma feje. ... A költő szavai szerint “szertenézett és nem leié honját a hazában”, amely pogány hóditó zsarnokok jármába került. Szembe akarták állítani Mindszenti biborossal, de kitért a neki szánt rontó szerep elől és inkább a hontalanságot választotta. Előbb Brazíliában, aztán az Egyesült Államokban, a külföldi magyarság régi és uj köreiben hirdette Isten dicsőségét s a nemzet halhatatlanságát, Szent István nagyságát és a nyugati államgondolathoz való hűséget. Az Urnák és nemzetének tántoríthatatlan jó szolgájaként dolgozott mindvégig és amerikai földön domborodó sirhantját a magyar tragédia sötét árnyai lebegik körül. Pannonhalma ura földönfutóként, idegenben, hazájának balsorsa feletti bánattal szállt sírjába. Sorsában, az egész mai magyar tragédia tükröződik. Fájdalmas, bus szívvel tisztelgünk Kelemen Krizosztom emléke előtt. És kérdezzük: Maradhat-e olyan világ Magyarországon, amelyből Pannonhalma főapátjának, a magyar kereszténység és történelmíség egyik jelképes nagy alakjának menekülnie kellett? Elfogadhatja-e a magyar nép valaha is azt a reá erőszakolt testi és lelki szolgaságot, amelynek ellenzése Kelemen Krizosztomnak kezébe adta a vándorbotot? Isten iránti mélységes bizodalmában találta meg Kelemen Krizosztom lelke vigaszát, amikor lehunyta szomorú szemét. Ez a bizodalom minden poklokon át él a magyarságban és legfőbb biztositéka annak, hogy nem lesz örök a magyar Kálvária, eljön még a jog és igazság győzelmének napja. Pannonhalma apostoli papjának élete és mártírhalála fénylő példája marad a hűségnek és kitartásnak, amely meg kell hozza e győzelmet, a Feltámadást, Mindent összefoglalva Magyarország hadifogoly-veszteségét a második világháborúban az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: 1. SZOVJET HADIFOGSÁGBA KERÜLT MAGYAR KATONÁK SZAMA: a) az USSR és általa 1939—40-ben annektált területeken: 1941. VI. 26.-1943. I. 12............... 8000 fő 1943. I. 12.-1944. III. 19.................87.000 fp 1944: III. 19.-1944. IX. 15 ...............10.000 fő Szovjet területen összesen: 105.000 fő b) Magyarország területén:......... 150.000 fő ' c) a fegyverletétéikor: Ausztriában .................. 15.000 fő Németországban ........... 10.000 fő Csehországban ............. 45.000 fő Szovjet hadifogságban összesen: 325.000 magyar katona. II. A NYUGATI HATALMAK FOGSÁGÁBA ESETT összesen: 280.000 magyar katona. MAGYARORSZÁG HADIFOGOLYVESZTESÉGE összesen: 605.000 magyar katona. A SZOVJETUNIÓBA “HADIFOGOLYKÉNT" ELHURCOLT polgári személyek száma: .............. 295.000 fő. MAGYARORSZÁG ÖSSZVESZTESÉGE hadifoglyokban és polgári elhurcoltakban összesen: 900.000 fő. SZÁMADÁSUNK: A Szovjetunióba került magyar hadifoglyok száma 325.000 Szovjet területre hurcolt magyar polgári személyek száma 295.000 Összesen szovjet fogságba kerxlt magyarok száma 620.000 Ezekből a Szovjet hazaszállított 1945—48-ban 251.000 hadifoglyot és polgári személyt. Bizonytalan a sorsa (csehszlovák, román, jugoszláv 150.000 illetőségű) személynek Összesen 401.000 fő. Hiányzik tehát 219.000 hadifogoly ét polgári személy. Ez a könyv visszaköveteli a Szovjetuniótól a 219.000 hadifogolyból és elhurcoltból még életben levő kb. 100.000 magyar embert. _ * Ez a könyv vádat emel kb. 119.000 hadifogoly és deportált férfi, nő és gyermek meggyilkolása miatt, követeli a nemzetközi vizsgálatot és a bűnösök felelősségre vonását.” Idő és bélyeg takarítás céljából forduljunk bevándorlási ügyekben egyenesen az Amerikai Magyar Szövetséghez, 1624 Eye St. N. W. Washington 6, D. C. Segélyügyek ben direkt az American Hungarian Relief címre írjunk: 246 Fifth Avenue, New York City. Címváltozásokat kérjük a régi cim felemlitésével azonnal bejelenteni. Kéziratokat nem adunk vissza. Beküldött okmányokért és egyéb küldeményekért nem vállalunk felelősséget s küldésük mellőzését kérjük.
