Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)

1950-11-15 / 11. szám

2-IK OLDAL

•‘KRÓNIK A”

1950 november

KALIFORNIAI MESSZELÁTŐ

Irta: Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor.

Amerikában is akad újra és újra egy-egy vezető egyházi ember, aki nem tudja, vagy talán nem is akarja meglátni azt az iszonyatos veszedelmet, amit a muszka imperializmus jelent. Nem látván meg az igazságot, magát Amerikát vádolja imperializmussal és háború terjesztéssel.

ÓHAZAI EGYHÁZI LAP GAUDIUMA.

Amikor aztán egy-egy ilyen balkezes amerikai egyházi vezető elszólja magát, igen nagy örömmel kap az alkalmon az óhazai vörösek által megtűrt sajtó és az amerikai írást gaudiummal kürtöli szegény magyarok fülébe.

Ez történt most is. A cambridgei egyetem radikális theologiai tanára: Dr. Fletcher, a brooklyni Szentháromság episzkopális templomban alaposan nekirontott Amerika külpolitikai vezetőinek és égig magasztalta a kínai és indokínai vörös diktátorokat. A leg•szomorubb azonban az, hogy ott, ahol szörnyű véres csatákat viv az amerikai haderő, valósággal uszítja a koreai vörösöket Amerika ellen.

Kapott ezen aztán az óhazai “református hetilap.” Máté Elek lefordította a cikket és a vezércikk ezt írja: “Amikor Fletcher professzor igehirdetését, a megrendítő prófétai szavakat olvassuk, gondoljuk végig: ha ott, ahol az imperializmus és a pénz még uralmon van, ilyen bátran, ilyen tettekre inditóan szól Isten igéje, mennyivel elszántabban kell ezentúl támogatnunk az imperialista ellenes békefrontot nekünk magyar keresztényeknek, akik az imperializmus és a pénz rabszolgaságából már felszabadultunk!”

“A BETŰ ÖL!”

Az írásnak eme szavait vonatkoztassuk azokra a félrevezetett egyházi férfiakra és. ál-ujságirókra. akik a betű erejével gyilkolják az igazság lelkét.

Mivel az eredeti irás a radikális “Churchman”-ben jelent meg. nemcsak Dr. Fletchernek írtam egy részletes felvilágosító levelet, hanem a másolatát elküldtem a lapnak is, hogy leközöljék az igazság szavait.

Az angol szövegből egyes részeket itt közlök magyarul is: Tisztelendő Uram! Ön ir és hamis írókat arra bátorít, hogy a leggyalázatosabb bolseviki hazugságokat terjesszék akkor, amikor rabszolgaságra kárhoztatott népmilliók Amerikára néznek, mint az egyetlen népre, amely képes kiszabadítani a magyarság millióit és más népeket is a vörös rabszolgaság nyomorúságából. . . A “Fehér könyv”, amely föltárja az elhurcolt hadifoglyok és deportáltak sorsát, most jelent meg. Kétszázötvenezer elhurcolt rabszolgamunkás magyarból még százezer életben van: nemcsak férfiak, hanem fiatal leányok és fiuk és szerencsétlen asszonyok.... Azonnal tenni kell valamit! Remélem, hogy a “Churchman” ki

fogja hozni soraimat és az igazságért való harc meg fog indulni úgy az ön, mint követőinek lelkében.” És megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket “ — mondja az áldott Mester."

AZ IGAZSÁGOT BÁTRAN KELL HIRDETNI.

Sajnos, közöttünk amerikás magyarok között is bőven akad hamis tanító és próféta.

Egy Borsody nevű pittsburghi tanár odáig vetemedett, hogy az 1867-ben megkezdődött nagy magyar országépitést magyar imperializmusnak hirdette egy levélben, amelyet a New York Times leközölt.

Értsük meg kedves olvasóm, hogy éppen abban a Pittsburghban, ahol az első világháború zűrzavarában megcsinálták a cseh propagandisták Cseh-Szlovákiát és ezzel megásni kezdték Nagymagyarország sírját, — éppen ott tanít a Woman’s College-ban egy magyar nevű tanár Borsódy, aki a legelvetemedettebb hazugságot hirdeti az ezeréves szentistváni Nagymagyarország ellen.

Az ilyen hamis tanítókkal kell igazán nyiltan és bátran fölvenni a harcot, mert még sokkal veszedelmesebbek, mint a Dr. Fletcherhez hasonló megtévesztett amerikai egyházi vezetők.

A HAMIS TÖRTÉNETTANÍTÁS ÁLDOZATAI.

Amikor ilyen hamis írásokat olvasok, mint amilyet Borsody közzétett, akkor újra meg kell állapítanom azt, hogy iszonyatos rombolást tett már Magyarországon az ifjú lelkekben a hamis történelemtanítás.

Az ezeréves Nagymagyarország építő nagy királyai: Szent Istvántól Ferenc Józsefig, továbbá a nagy magyar államférfiak és a nyugati műveltségnek apostoli hordozói, szerintük mind eltörpülnek.

Borsody egyike a legrikitóbb példának ebből az emberfajtából. Pedig ő is átélte nemcsak a második, tehát a 18-as forradalmat és köztársaságot, hanem a harmadikat is, hiszen ez a harmadik forradalom és köztársaság tette meg őt a washingtoni követség tanácsosává.

A bolseviki forradalom és népköztársaság fertőjébe fulladt második és harmadik forradalom és köztársaság nem volt elég erős tanító Borsodyéknak. Ök az egyet len utat: a szentistváni ezeréves Nagymagyarországot nem akarják és nem tudják megérteni —« sőt gyűlöletet szítanak ellene.

AMERIKAI BARÁTAINK FELBECSÜLHETETLEN SZOLGÁLATA.

Ilyenek is vannak Istennek hála — igen szép számban. Most csak kettőről hadd tegyek említést ezen a helyen.

Az egyik: Will Lissner, aki a magyar sorsot igen tárgyilagosan ismertette abban a cikksorozatban, amit a New York Times-ban irt, ismertetve a muszka rabszolgasorsba jutott országok, igy árva Magyarország sorsát és az Amerikába menekült vezetők reménységét.

A magyar sorskérdésnél tisztán meglátta azt az igazságot, hogy a legjobb magyar lelkekben ott él a vágy a restauráció után. Ottó Őfelségének is igen sikerült fényképét hozta.

Igen nagy szükség is van az ilyen tárgyilagos ismertetésre, mert bizony igen sokan írnak úgy, mint hogyha a magyarság legjobbjai egy újabb köztársaságról álmodnának. Meg aztán valami ködös Balkánszövetségről, esetleg Inter Maremről.

Köszönet illesse Will Lissnert, hogy felmutatta a legjobb magyar lelkek reménységét: Ottó Őfelségét.

í: * *

De még világosabban ir az egyik legismertebb kolumnistája Amerikának: Dorothy Thompson. Ezt mondja egyik legutóbbi cikkében:

“Hol vannak azok az önálló államok, amelyeket az első világháború után vágtak ki Ausztria- Magyarországból? Ott vannak, ahol még soha nem voltak — gyarmataivá lettek egy ázsiai hatalomnak, amelyben előbbi nemzetiségek siratják a régi nagy egységet. ..Visszaemlékeznek a több szabadságra, rendre, emberi méltóságra és törvényre, — amelyben talán soha sem lesz többé részük.”

Amikor megköszönjük ezeket a

Lapunknak Írják: Azok számára kik azt hiszik, hogy az USA-ban az európai történelmi tradíciók iránt semmi megértés nincsen, szolgáljon tanulságul az alábbi rövid hir: A New York legelőkelőbb sportcsarnokában, a Madison Square Gardenben megtartott nemzetközi lovasmérkőzések alkal mából óriási költséggel áthozták Ausztriából a volt bécsi udvari lovasiskola lovait és lovaglótanárait, hogy Amerika közönsége előtt bemutassák az u. n. Spanyol Magas Iskola egyedülálló mutatványait.

Amikor a spanyol iskola lovasai bevonultak, egy előkelő ősz hölgy üdvözölte őket, aki nem volt más mint a második világháború hősének Patton tábornoknak özvegye. Férje volt az, aki 1945- ben az iskola értékes lóanyagát az oroszok elől biztonságba helyezte és ezáltal egy ritka történelmi értéket mentett meg a pusztulás elől. A hires lipicai lovak tenyésztése Ausztrián kívül csak Magyarországon folyt, ahol a spanyoHskola művészetét is ápolták, még az 1918 utáni Bécs is átérezte ennek a lovasiskolának történelmi értékét úgy, hogy a lipiczai lovasiskolát is fenntartotta a lipi. czai korlátozott keretek közt. Az eladásra került lóanyagot részben

sorokat, mi nem reménytelenül nézünk a jövő felé!

Dorothy Thompson csak a szép multat látja. Azt a félszázmilliós dunai birodalmat, amelynek utolsó mártír uralkodója Károly király volt. . . Ő is, mint minden el. fogulatlan szemlélő tisztán látja azt a végtelen szeretetet és jóságot, amellyel tovább akarta vezetni a dunai népeket a krisztusi demokrácia, igazi népjogok és polgári szabadságok utján. Sajnos azonban, a tájékozatlan, vagy félrevezetett nyugati nagyhatalmak rövidlátása miatt töviskoszoru és mártírhalál lett az osztályrésze.

MI BÍZUNK A SZEBB JÖVŐBEN!

Mi tehát akkor amikor visszaem. lékezünk a több szabadságra, rendre, emberi méltóságra és törvényre, ami megvolt a dunai birodalomban egészen a második forradalomig és köztársaságig, — mi nem reménytelenül nézünk a jövő elé.

Az isteni gondviselés Ottó Őfelségében olyan csudálatos egyéniséget adott nemcsak nekünk magyaroknak, hanem a testvér dunai népeknek is, hogy a nagy világégés és pusztulás után, benne és ö általa fel fog támadni az ezeréves szentistváni örökség: Nagymagyarország.

Azért kedves olvasóm, bárhol kerül is kezedbe ez az irás, ne lemondással és a múlt siratásával olvasd e sorokat, hanem azzal a biztos hittel, hogy Ottó Őfelségének bölcs uralkodása alatt, a dunai birodalom megindul a krisztusi szeretet, igazság, jogegyenlőség és demokrácia utján, a második évezredre!

a magyar kormány, részben áldozatkész magyar magánosok vásárolták fel annakidején ez azonban az orosz megszállás alatt elpusztult, illetve a szovjet “paradicsom ba” vándorolt.

A spanyol lovasiskola történetét Patton tábornok akciójának kulturális jelentőségét, valamint azt a körülményt, hogy ez a lovasiskola a Habsburgok alapítása a hangszóró bemondója is részletesen ismertette a többezerfőnyi legelőkelőbb közönség előtt, amely mindvégig tüntető tapssal fogadta úgy e közléseket, mint a lovasok páratlan teljesítményeit, jóllehet ezek erősen különböztek a fejlett amerikai lovassport más alapokon nyugvó szellemétől és gyakorlatától.

Amikor Podhajszky ezredes iskolaparancsnok XVII-ik századbeli hagyományos egyenruhájára a modern háború hősének özvegye piros rózsát tűzött szinte a múlt és jelen találkozott egymással. És ne higyjétek kedves olvasóm, hogy a müveit amerikai közönség pusztán a lovaglás terén tiszteli az európai múlt hagyományait, ezek iránt más fontosabb téren is kezd mindinkább fokozódó érdeklődést tanúsítani.

A bécsi udvari lovasiskola New Yorkban