Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-06-15 / 6. szám
1950 junius KRÓNIKA” 7-IK OLDAL NEGYVENKILENC KIRÁLY A magyar nemzet sorsát 917 éven át . .. Szent István megkoronázásától az 1918-iki trónfosztásig 49 koronás magyar király intézte. A negyvenkilenc közül 21 a honszerző Árpád ivadéka volt, akik 1301-ig uralkodtak, egyenkint átlag 15 évig, a vegyesházbeli királyok 1301-től, az Árpádház kihalása után 1526-ig, a Mohácsi ütközetig. A 12 vegyesházbeli magyar király, akik jobbára olasz, cseh és lengyelszármazásuak voltak, 225 évig kormányozták az országot és átlagos uralmuk közel 19 esztendő volt. Egy közülük kivált abban, hogy nem volt királyi származású. Hollós Mátyásról van szó, akit a magyar vitézek választottak királlyá és 32 éven át viselte Szent István koronáját. Az 1526-iki Mohácsi ütközet után 14 évig két királya volt szülőhazánknak ... I. János és I. Ferdinánd. (Ferdinánd az 1526-ban hősi halált halt II. Lajos magyar király sógora volt, akit az özvegy királyné és a magyar főurak nagyobb része hivott meg a magyar trónra). Habsburgházi királyaink tehát 1526-tól 1918-ig uralkodtak és I. János 14 éves királyságát is beleszámítva ebbe a korba, a 392 év alatt egy-egy király átlag 23 évig viselte a koronát. Múltkori cikkünkben megemlítettük, hogy a huszadik századbeli magyar köztársaságnak öt köztársasági elnöke volt. Ezek az urak . . . bármennyire is nem tetszik nekünk, helyet kaptak a magyar történelemben. Az első köztársasági elnök gróf Károlyi Mihály volt, akit 1918 novemberében az országház előtti gyűlésen a rendezőség köztársasági elnöknek kiáltott ki. Elnöksége körülbelül 5 hónapig tartott, mert az elnöki székben, amely tanácsköztársasági elnöki ülőhely lett, egy Garbai Sándor nevű szocialista munkásvezér követte. Garbai elnöksége még rövidebb életű volt, mert a 133 napos magyar kommünnel, együtt őt is elfujta a történelem szele. Ha kihagyjuk Horthy Miklós kormányzóságát (vele és korával most nem kívánunk foglalkozni) elérkezünk a jelenlegi magyar népköztársasághoz, amelynek első elnökéül Tildy Zoltán kisgazdapárti képviselőt választotta a magyar köztársasági parlament. Tildy Zoltánt két és fél évig elnökösködött és vejének letartóztatása után lemondott hivataláról. A magyar köztársasági elnöki székbe ezúttal egy Szakasits Árpád nevű szocdem ült bele, hogy egy rövid év leforgása után átadja helyét Rónai Sándornak, a jelenlegi köztársasági elnöknek. Az öt magyar köztársasági elnök “uralkodása” tehát összesen nem tesz őt esztendőt, átlagban tehát egy év jut mindegyikre. Ha átgondoljuk, hogy boldogult Ferencz Jóska királyunk uralkodása idején nem egy miniszterelnök “elnöksége” meghaladta az öt évet, meg kell hogy nyugodjunk abban a tudatban, hogy egyszer elmúlik ez a magyar köztársaság, újból királyság lesz a magyar állam és a királyság ismét az Ur Isten kegyelméből fog uralkodni népei javára. A magyar trónöröklés két különleges példája volt a két magyar királynő esete. Mindkettő törvényes, koronás királya és nem királynéja volt a nemzetnek. Az első Mária volt, az Anjou házbeli Nagy Lajos elhunyt király leánya, akit 1382-ben koronáztak királlyá. A második asszonykirály Mária Terézia volt, aki 30 évig uralkodott. Vájjon, ha ezekre az asszonyokra gondolnak a még élő és nyugalombavonult magyar köztársasági urak, nem röstelkednek egy kicsit? TARCZ SÁNDOR. MEGALAKULT A CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG A második világháború befeje- ■ zése óta, mint köztudomású, a csehszlovák hatóságok megcsufolva a legalapvetőbb emberi jogokat irtóhadjáratot indítottak a Köztársaság területén élő magyarság ellen. A magára hagyott, védtelen magyar kisebbség állta a harcot., de mindmáig nem yolt olyan szerve, amelyen keresztül a szabad külföld felé ismerté tehette volna embertelen üldöztetését és leírhatatlan szenvedéseit. A vasfüggönyön újabban átjutott csehszlovákiai magyarok a már régebben kintlevőkkel egyetértésben megalakították a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányát, amely ezentúl egyedül ■hivatott a csehszlovákiai magyarság érdekeit képviselni. A Bizottmány érintkezésbe kíván lépni a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal, valamint a hasonló jellegű cseh, szlovák, lengyel és ukrán szervezetekkel, hogy a Szovjet rabszolgasága alatt élő nemzetek közös céljainak szolgálatára együttműködést keressen velük. A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának elnökségét felkérésre Szilassy Béla dr.f a prágai nemzetgyűlés volt szenátora vállalta el. A titkári teendőket a szabad külföldön működő Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Irodája látja el. A Bizottmány tagjainak névsora a jelenlegi csehszlovák hatóságok miatt és az otthon maradottak érdekében megállapodás szerint titokban marad. Az elnök indítványára a Bizottmány elhatározta,, hogy az 1945 óta működő csehszlovák kormányoknak a legelemibb emberi jogokat is semmibevevő magyarellenes ténykedései miatt a Nemzetek Szövetségénél (UN) panaszt emel. Ennek összeállitására szükebb bizottságot szervezett. A többi nemzetek hasonló Bizottmányaival való kapcsolatok felvételére az elnök kapott megbízást. A Bizottmány felkéri a szabad külföldön élő csehszlovákiai magyarokat, hogy személyi adataikat és pontos lakcímüket két példányban küldjék meg a következő címre: Comitato Ungherese (Jogvédelem) Róma, Casella Postale 9087 Italia. A Bizottmány mindjárt megalakulása után foglalkozott az 1950 március 1-én lefolytatott csehszlovákiai népszámlálás adatainak kiértékelésével. Megállapította, hogy az előbbi évek terrorjellegü, u. n. reszlovakizációs akciója után ez a népszámlálás is arra irányult, hogy a kényszerből elismert megmaradt magyarság létszámát tovább csökkentse. Azért ezen népszámlálásnak a magyarságra vonatkozó, nyilván hamis adatait nem fogadja el. Az első világháború utáni csehszlovák kormányoknak is mindig az volt a törekvésük, hogy a magyarság létszámát mesterségesen csökkentsék A második világháború után nem is titkolva céljaikat minden eszközt felhasználtak a magyarságnak a köztársaság területéről való teljes kiirtására. A mai kommunista vezetés politikai okokból taktikát változtatott,- de a magyarság eltüntetését mint végcélt ők sem adták fel. A Bizottmány kinyilvánítja azon szándékát, hogy a csehszlovákiai magyarság alapvető érdekeinek szolgálatán keresztül munkálni kívánja a leigázott középeurópai népek közös érdekeit is. Szilárdan meggyőződve az általa képviselt ügy teljes igazságáról, azzal az erős hittel fog munkához, hogy törekvése nem lesz eredménytelen. LEVÉL A JÓBARÁTHOZ Studer Józsefnek, Berlinbe küldöm. Kedves Bajtársi A Krónikához intézett leveled eljutott hozzám. Az a bizonyos volt polgári iskolai tanárod nem én vagyok. De azért örülök annak, amikor egy királyhü ma gyár hol —• és hogylétéről tudomást szerzek, mert velem vallják azt, hogy csak a becsület és hűség útja az egyenes és nem.'az, amit harminc év óta járunk. Csak ezen az egyenes utón jutunk vissza őseink nyugodt, biztonságos és boldog világához, magyarok, magyar svábok, ma gyár szlovákok és a többiek, mindazok, akik a Szent Korona alattvalói voltunk évszáz adó kon át. Valódi testvéri együttélés csak ezekben az időkben volt. Amikor nem válogattak aszerint, hogy ki milyen bölcsőben született, milyen nyelven szólalt meg először, hanem kizárólag az emberi értékek szerint Magyarország legnagyobb polgári, egyházi és katonai méltóságait elérhette bárki, bármely nemzetséghez tartozott is, ha a megfelelő képességekkel rendelkezett. Ma már a magyarság és a magyar svábság is jóuton halad. Már csak néhány hóbortos akad, akik még mindig 1920- nál akarják elölről kezdeni a magyar sorsot. Ezekből az időkből azonban mindnyájunknak elég volt. Csonkaországiaknak és elszakitottaknak egyaránt. Ezt a hangot. terjeszd a béri ini magyarság és a magyar svábság körében is, mert csak a Szent Korona kerete az, amely a Kárpát-medence népeit újra összefoghatja. Ennek a láthatáron csillogó boldog jövőnek ma egyetlen záloga Őfelsége Ottó trónörökös, Magyarország örökös királya, aki páratlanul álló és kimagasló tudásával, egyéniségével forrása mai kitartásunknak, erőnknek és reményeinknek. Ottó trónörökös tábora, a királyhü magyarság egyesülése, nem mozgalom, nem párt, hanem az ősi, a Szent Korona tanában gyökerező alkotmányos életünk hitvallóinak tábora, akik épen azzal fogják megvalósítani a világon szétszóródott magyarság egységét, hogy távolmaradnak a körülbelül húsz mozgalomtól, amelyek csak széthúzzák a magyarságot, ahelyett hogy egy táborba tömörítenék. Minden magyar hamarosan rá fog arra jönni, hogy mostani nemzeti szerencsétlenségükben csak egyetlen kikristályosodási pont van és ez egyedül Ottó trónörökös, a legelső magyar ember. Ebben a szent hitben köszöntelek, mint a királyhü magyarság egyik oszlopát s maradok magyar testvéri szeretettel Argentina, 1 950 május. SZENTGYöRGYI FERENC. MAGYAR HONLEÁNYOK TÜNTETÉSE RÓMÁBAN. Római levelezőnk jelenti: Belgiumból mintegy 70 magyar munkáslány zarándokolt a Szentév alkalmából Rómába, akik öt napi tartózkodás után május hó 20-án tértek vissza Belgiumba. Az egyszerű katolikus magyar munkáslányok az Örök Városban a jelenleg kommunista bitorlók kezén levő Magyar Akadémia előtt impozáns tüntetést rendeztek körutazásuk alkalmával. Amikor az Aka démia elé értek autójukon, ott a kapu előtt megálltak, az épület előtt felsorakozva elénekelték a magyar Himnuszt, utána a Boldog asszony Anyánk cimü örökszép egyházi éneket, majd a magyar Hiszekegy-et s végül kórusban éltették Magyarország lánglelkü bíborosát, a bebörtönzött Mindszenti hercegprímást. Mindez a legtökéletesebb rendben zajlott le. A környező házakban lakó olaszok, valamint az Akadémia épületének egy szárnyában lakó régi magyar lakói, akiket a vörösök csak az olasz lakástörvények rendelkezései miatt nem tehettek ki az utcára, házaik ablakából tapsolták meg a magyar munkáslányok bátor kiállását. Az egész olasz sajtó tele volt másnap beszámolókkal, általában azt írták nagy címekkel: Kétszáz magyar zarándok méltóságteljes tüntetése a kommunista Akadémia előtt.
