Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)

1950-06-15 / 6. szám

1950 junius KRÓNIKA” 7-IK OLDAL NEGYVENKILENC KIRÁLY A magyar nemzet sorsát 917 éven át . .. Szent István megkoro­názásától az 1918-iki trónfosztásig 49 koronás magyar király intézte. A negyvenkilenc közül 21 a honszerző Árpád ivadéka volt, akik 1301-ig uralkodtak, egyenkint átlag 15 évig, a vegyesházbeli királyok 1301-től, az Árpádház kihalása után 1526-ig, a Mohácsi ütközetig. A 12 vegyes­házbeli magyar király, akik jobbára olasz, cseh és lengyelszármazá­­suak voltak, 225 évig kormányozták az országot és átlagos uralmuk közel 19 esztendő volt. Egy közülük kivált abban, hogy nem volt ki­rályi származású. Hollós Mátyásról van szó, akit a magyar vitézek választottak királlyá és 32 éven át viselte Szent István koronáját. Az 1526-iki Mohácsi ütközet után 14 évig két királya volt szü­lőhazánknak ... I. János és I. Ferdinánd. (Ferdinánd az 1526-ban hősi halált halt II. Lajos magyar király sógora volt, akit az özvegy királyné és a magyar főurak nagyobb része hivott meg a magyar trónra). Habsburgházi királyaink tehát 1526-tól 1918-ig uralkodtak és I. János 14 éves királyságát is beleszámítva ebbe a korba, a 392 év alatt egy-egy király átlag 23 évig viselte a koronát. Múltkori cikkünkben megemlítettük, hogy a huszadik század­beli magyar köztársaságnak öt köztársasági elnöke volt. Ezek az urak . . . bármennyire is nem tetszik nekünk, helyet kaptak a magyar tör­ténelemben. Az első köztársasági elnök gróf Károlyi Mihály volt, akit 1918 novemberében az országház előtti gyűlésen a rendezőség köztár­sasági elnöknek kiáltott ki. Elnöksége körülbelül 5 hónapig tartott, mert az elnöki székben, amely tanácsköztársasági elnöki ülőhely lett, egy Garbai Sándor nevű szocialista munkásvezér követte. Garbai elnök­sége még rövidebb életű volt, mert a 133 napos magyar kommünnel, együtt őt is elfujta a történelem szele. Ha kihagyjuk Horthy Miklós kormányzóságát (vele és korával most nem kívánunk foglalkozni) elérkezünk a jelenlegi magyar nép­­köztársasághoz, amelynek első elnökéül Tildy Zoltán kisgazdapárti képviselőt választotta a magyar köztársasági parlament. Tildy Zoltánt két és fél évig elnökösködött és vejének letartóztatása után lemondott hivataláról. A magyar köztársasági elnöki székbe ezúttal egy Szakasits Árpád nevű szocdem ült bele, hogy egy rövid év leforgása után átadja helyét Rónai Sándornak, a jelenlegi köztársasági elnöknek. Az öt ma­gyar köztársasági elnök “uralkodása” tehát összesen nem tesz őt esz­tendőt, átlagban tehát egy év jut mindegyikre. Ha átgondoljuk, hogy boldogult Ferencz Jóska királyunk ural­kodása idején nem egy miniszterelnök “elnöksége” meghaladta az öt évet, meg kell hogy nyugodjunk abban a tudatban, hogy egyszer el­múlik ez a magyar köztársaság, újból királyság lesz a magyar állam és a királyság ismét az Ur Isten kegyelméből fog uralkodni népei javára. A magyar trónöröklés két különleges példája volt a két magyar királynő esete. Mindkettő törvényes, koronás királya és nem király­néja volt a nemzetnek. Az első Mária volt, az Anjou házbeli Nagy Lajos elhunyt király leánya, akit 1382-ben koronáztak királlyá. A má­sodik asszonykirály Mária Terézia volt, aki 30 évig uralkodott. Vájjon, ha ezekre az asszonyokra gondolnak a még élő és nyugalombavonult magyar köztársasági urak, nem röstelkednek egy kicsit? TARCZ SÁNDOR. MEGALAKULT A CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG A második világháború befeje- ■ zése óta, mint köztudomású, a csehszlovák hatóságok megcsufol­­va a legalapvetőbb emberi jogo­kat irtóhadjáratot indítottak a Köztársaság területén élő magyar­ság ellen. A magára hagyott, véd­telen magyar kisebbség állta a harcot., de mindmáig nem yolt olyan szerve, amelyen keresztül a szabad külföld felé ismerté tehet­te volna embertelen üldöztetését és leírhatatlan szenvedéseit. A vasfüggönyön újabban átju­tott csehszlovákiai magyarok a már régebben kintlevőkkel egye­tértésben megalakították a Cseh­szlovákiai Magyarok Nemzeti Bi­zottmányát, amely ezentúl egyedül ■hivatott a csehszlovákiai magyar­ság érdekeit képviselni. A Bizottmány érintkezésbe kí­ván lépni a Magyar Nemzeti Bi­zottmánnyal, valamint a hasonló jellegű cseh, szlovák, lengyel és ukrán szervezetekkel, hogy a Szovjet rabszolgasága alatt élő nemzetek közös céljainak szolgá­latára együttműködést keressen velük. A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának elnöksé­gét felkérésre Szilassy Béla dr.f a prágai nemzetgyűlés volt szená­tora vállalta el. A titkári teendő­ket a szabad külföldön működő Csehszlovákiai Magyarok Jogvé­dő Irodája látja el. A Bizottmány tagjainak névsora a jelenlegi cseh­szlovák hatóságok miatt és az ott­hon maradottak érdekében meg­állapodás szerint titokban marad. Az elnök indítványára a Bizott­mány elhatározta,, hogy az 1945 óta működő csehszlovák kormá­nyoknak a legelemibb emberi jo­gokat is semmibevevő magyar­­ellenes ténykedései miatt a Nem­zetek Szövetségénél (UN) pa­naszt emel. Ennek összeállitására szükebb bizottságot szervezett. A többi nemzetek hasonló Bizottmá­nyaival való kapcsolatok felvéte­lére az elnök kapott megbízást. A Bizottmány felkéri a szabad külföldön élő csehszlovákiai ma­gyarokat, hogy személyi adataikat és pontos lakcímüket két példány­ban küldjék meg a következő cím­re: Comitato Ungherese (Jogvé­delem) Róma, Casella Postale 9087 Italia. A Bizottmány mindjárt megala­kulása után foglalkozott az 1950 március 1-én lefolytatott cseh­szlovákiai népszámlálás adatainak kiértékelésével. Megállapította, hogy az előbbi évek terrorjellegü, u. n. reszlovakizációs akciója után ez a népszámlálás is arra irányult, hogy a kényszerből elismert meg­maradt magyarság létszámát to­vább csökkentse. Azért ezen nép­­számlálásnak a magyarságra vo­natkozó, nyilván hamis adatait nem fogadja el. Az első világhá­ború utáni csehszlovák kormá­nyoknak is mindig az volt a tö­rekvésük, hogy a magyarság lét­számát mesterségesen csökkentsék A második világháború után nem is titkolva céljaikat minden esz­közt felhasználtak a magyarság­nak a köztársaság területéről való teljes kiirtására. A mai kommunis­ta vezetés politikai okokból takti­kát változtatott,- de a magyarság eltüntetését mint végcélt ők sem adták fel. A Bizottmány kinyilvánítja azon szándékát, hogy a csehszlovákiai magyarság alapvető érdekeinek szolgálatán keresztül munkálni kí­vánja a leigázott középeurópai népek közös érdekeit is. Szilárdan meggyőződve az általa képviselt ügy teljes igazságáról, azzal az erős hittel fog munkához, hogy törekvése nem lesz eredményte­len. LEVÉL A JÓBARÁTHOZ Studer Józsefnek, Berlinbe küldöm. Kedves Bajtársi A Krónikához intézett leveled eljutott hozzám. Az a bizonyos volt polgári iskolai tanárod nem én vagyok. De azért örülök an­nak, amikor egy királyhü ma gyár hol —• és hogylétéről tudo­mást szerzek, mert velem vallják azt, hogy csak a becsület és hű­ség útja az egyenes és nem.'az, amit harminc év óta járunk. Csak ezen az egyenes utón jutunk vissza őseink nyugodt, biztonságos és boldog világához, magyarok, magyar svábok, ma gyár szlovákok és a többiek, mindazok, akik a Szent Korona alattvalói voltunk évszáz adó kon át. Valódi testvéri együtt­élés csak ezekben az időkben volt. Amikor nem válogattak aszerint, hogy ki milyen bölcső­ben született, milyen nyelven szólalt meg először, hanem kizá­rólag az emberi értékek szerint Magyarország legnagyobb pol­gári, egyházi és katonai méltó­ságait elérhette bárki, bármely nemzetséghez tartozott is, ha a megfelelő képességekkel rendel­kezett. Ma már a magyarság és a magyar svábság is jóuton ha­lad. Már csak néhány hóbortos akad, akik még mindig 1920- nál akarják elölről kezdeni a magyar sorsot. Ezekből az idők­ből azonban mindnyájunknak elég volt. Csonkaországiaknak és elszakitottaknak egyaránt. Ezt a hangot. terjeszd a béri ini magyarság és a magyar svábság körében is, mert csak a Szent Korona kerete az, amely a Kár­pát-medence népeit újra össze­­foghatja. Ennek a láthatáron csillogó boldog jövőnek ma egyetlen zá­loga Őfelsége Ottó trónörökös, Magyarország örökös királya, aki páratlanul álló és kimagasló tudásával, egyéniségével forrá­sa mai kitartásunknak, erőnk­nek és reményeinknek. Ottó trónörökös tábora, a ki­rályhü magyarság egyesülése, nem mozgalom, nem párt, ha­nem az ősi, a Szent Korona ta­nában gyökerező alkotmányos életünk hitvallóinak tábora, akik épen azzal fogják megvalósítani a világon szétszóródott magyar­ság egységét, hogy távolmarad­nak a körülbelül húsz mozga­lomtól, amelyek csak széthúzzák a magyarságot, ahelyett hogy egy táborba tömörítenék. Min­den magyar hamarosan rá fog arra jönni, hogy mostani nemze­ti szerencsétlenségükben csak egyetlen kikristályosodási pont van és ez egyedül Ottó trón­örökös, a legelső magyar ember. Ebben a szent hitben köszön­telek, mint a királyhü magyar­ság egyik oszlopát s maradok magyar testvéri szeretettel Argentina, 1 950 május. SZENTGYöRGYI FERENC. MAGYAR HONLEÁNYOK TÜNTETÉSE RÓMÁBAN. Római levelezőnk jelenti: Bel­giumból mintegy 70 magyar mun­káslány zarándokolt a Szentév alkalmából Rómába, akik öt napi tartózkodás után május hó 20-án tértek vissza Belgiumba. Az egy­szerű katolikus magyar munkás­lányok az Örök Városban a jelen­leg kommunista bitorlók kezén le­vő Magyar Akadémia előtt impo­záns tüntetést rendeztek köruta­zásuk alkalmával. Amikor az Aka démia elé értek autójukon, ott a kapu előtt megálltak, az épület előtt felsorakozva elénekelték a magyar Himnuszt, utána a Boldog asszony Anyánk cimü örökszép egyházi éneket, majd a magyar Hiszekegy-et s végül kórusban éltették Magyarország lánglelkü bíborosát, a bebörtönzött Mind­szenti hercegprímást. Mindez a legtökéletesebb rend­ben zajlott le. A környező házak­ban lakó olaszok, valamint az Akadémia épületének egy szár­nyában lakó régi magyar lakói, akiket a vörösök csak az olasz la­kástörvények rendelkezései miatt nem tehettek ki az utcára, házaik ablakából tapsolták meg a ma­gyar munkáslányok bátor kiállá­sát. Az egész olasz sajtó tele volt másnap beszámolókkal, általában azt írták nagy címekkel: Kétszáz magyar zarándok méltóságteljes tüntetése a kommunista Akadémia előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents