Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-12-15 / 12. szám
“K R Ó N I K A” 6-IK OLDAL 1950 december PRINZIP GAVRILO TANÍTVÁNYA WASHINGTONBAN kisparasztság földhözjuttatását, a földműves és munkásosztály prosperáló lehetőségei megjavítását? Ki járt még elől rajta kívül már 1916-ban, saját földjének a földtelen kisparasztok számára való felparcellázásával, hogy a háborúból hazatérők számára jobb élet legyen? Földreformot akart keresztény szellemben, rablás nélkül és nem Rákosi-féle parány-birtokokkal, hanem akként, hogy aki földhöz jut, meg is tudjon élni belőle. Nem ál-földreformot csinált időleges 'kortesfogásból, hogy később "visszavegye a babaruhát" kolchozba és nemcsak az "ujgazdából”, de a maga földjét imádó régiből is zsellért csináljon, az egyetlen latifundiumos nagybirtokos, az állam,, illetve az államot kisajátitó diktatórikus, monopolpárt megmukkanásra sem jogosult, robotos cselédjét, rabszolgáját. Két évtizedből Prohászka ezernyi sürgető szónoklatát lehetne felkutatni. A szociális Magyarország történelmi nagyságú magvetője volt de nem hallgattak reá. Közjogi harcokkal telt el az idő, mert kényelmetlennek érezték lelkiismereti figyelmeztetéseit. Még ellene is fordultak. A támadások nem csüggesztették. Ferencz József valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki épen a támadások idején. . . És küzdött tovább mindvégig, noha nem talált igazi megértésre a hatalmas politikusoknál. . . . Utolsó cikke végrendelet volt a magyar kereszténység számára. Nemvárt, hirtelen halála előtt egy héttel, meglátogatta egy barátját, ki a pilisi hegyekben lakott. Pár nap múlva erről a kirándulásról megjelent egy cikke a Magyar- Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő Budapesti Szemlében, "A pilisi hegyen" címmel. A költői szépségekben gazdag cikk Prohászka püspök irásmüvészetét, a maga ragyogó tökéletességével mutatja. A történelmi reminiszenciákkel átszőtt nagyszerű Írásban hévvel lobog a főpásztor emberszeretettől telitett szive, amely égett és elemésztődött népe szeretetében. . . . "Itt a pilisi hegyen: tán megtapasztaljuk mi is azt, hogy mennyivel jobb égni a léleknek, mint tudni. . . Égni és élni! Ez volt szent Bernét pragmatizmusa! És ezt érzem a Pilis hegyén. Megérzem, hogy a múlt a jelenben lüktet és hogy ez az igazi, gazdag élet, amelyben a múlt is és a hagyományok is, az idők és a helyek története is mint bátor erős és jelenvaló tudat él”. íme: a múlt hagyományait tisztelő és a haladás szellemében dolgozó főpásztor, nagyvonalú igehirdető munkája mellett minden gondja, hogy a földműves zsellér földhöz jusson, boldoguljon és az ipari munkásokat is emeljék fel a polgári fokra, polgári jólétbe. Ha a politikai vezérek akkor meghallgatják. . . .! Csőd álatos az a párhuzam, amely az egykori hatalmas Osztrák Magyar Monarchia utolsó évtizedeit és az Egyesült Államok utolsó hat évtizedes történelmét jellemzi. A I örök Birodalom hányát lása előtérbe hozta közvetlen európai szomszédját, a fejlődő Monarchiát. A Balkán kis népei lerázták az évszázados török igát és fejedelemségek, vagy uj dinasztiák vezetésével megkezd ték önálló nemzeti életüket. Egy török tartomány. Bosznia- Her cegovina az akkori európai nagy hatalmak javaslatára a Monarchia fennhatósága alá került. Az okkupáció eleinte hadműveletekkel járt, később azután amikor a kedélyek megnyugodtak s a bosnyák nép tisztességes gaz dát ismert meg a kettős királyságban, megkezdődött a békés fejlődés. Prinzip Gavrilo go lyói azonban 1914 junius 28 -cin nemcsak a trónörököspár életéi oltották ki. hanem parázsul szolgáltak az első világégéshez. Mit akart a szerb diák? Azt hitte, hogy ha megöli a jövendő királyt, felszabadul Bosznia? Ilyen eszközökkel lehet csak elérni a célt ? Azóta Bosznia népe átélt egy másik nagy hábo rut is és a bosnyák nép ma sem szabad. Süti Most igazán rab szolga, sorsa ezerszer rosszabb, mint a török elnyomatás vagy az osztrák magyar okkupáció alatt volt. Es hozzá úgy éhezik, mint a kínai. Nedves földet és fakérget eszik. A jó bosnyákokut, uz első világháború legvitézebb katonáit legfeljebb az vigasztalja, hogy velük együtt éheznek Prinzip Gavrilo szerb lesti’érei is. Amilyen szerepet töltött be a Monarchia történelmében Bosznia, az a szerep jutott Porto Rico szigetnek az Egyesült Államok politikájában. Az 1898-iki spanyol -amerikai háború után az Egyesült Alin moh hadizsákmányképpen ma gánuk tartotta Porto Rico szigetét. Spanyolország megszűnt mint tengerentúli hatalom A “Gazd ag Kikötő lakosai elein te nyugtalankodtak, mig végül 191 / ben az Egyesült Államok teljes polgárjoggal ruházta fel a portorikuikat, mint ahogyan pol gárjogot nyertek a bosnyákok is a monarchiában. Ezzel helyreállt a béke. Ahogyan a bosnyák szabadon utazhatott a Monarchia egész területén (Budapesten sokan laktak közülük; ki nem emlék ezrie az oly sok pesti móka tárgyát képező bugyogójukra) ugyanolyan szabadon jöhettek az Egyesült Államokba a porlorikóiak is. Az évtizedek múlásával Porto Rico kormányzata már annyira önkormányzat lelt, hogy kormányzója kivételével valamennyi közhivatali tokái a maga népe közül választja. Es Porto Rico népe él is a választási jogával, mert a két év előtti országos választáson a csaknem 875.000 regisztrált polgár közül 620.000 szavazott. (Áz Egyesült Államokban a szavazó polgároknak jóformán egyharrnada sohasem járul a szavazógépekhez). A választáson négy párt indult. A Néppárt kapta a szavazatok többségét, számszerint 391,000-t. Ez a párt elégedett a sziget mai státusával és politikai zavarkeltés helyett a gazdasági fejlődést tartja előbbrevalónak. (Széchenyi-féle politika). A második párt az állami függetlenségre törekvő, kuruckodó Statehood Party, amely csak 87 ezer szavazatot nyert. A Szociu lista Párt 63 ezer, a Független ségi Párt (sehova se tartozók pártja) 64 ezer szavazatot nyert. E hivatalos és hiteles adatokból láthatjuk, hogy a három kisebbségi párt koalíciója se tudná legyűrni a többséget nyert kormányzó pártot, amelynek hig gadt vezetői a békés gazdasági fejlődésben látják Porto Rico jövőjének biztonságát. Arról pedig kár többet mondani, hogy mit jelent egy kis népnek a hatalmas IJ. S. A. védnöksége. Akadt mégis néhány forradalmár, akinek nem tetszett a többség akarata. Balkáni és délamerikai szokást követve egy szép novemberi napon Truman elnök ideiglenes ivoshingtoni otthonához lopódzlak és a házat őrző rendőrök között akartak betörni I ruman elnök szobájába. Az örök közül egyet megöltek, egyet súlyosan megsebesítettek. A támadó portoricióiak egyikét a rendőrök lelőtték, a másikai sebesülten elfogták. Tárgyalására rövidesen sor kerül. Az amerikai igazságszolgáltatás az ilyen esetekben szigorú és nem hihető, hogy megismétlődik Prinzip Gavirlo esete, akinek tudvalevőleg terencz ' fózsef megkegyelmezett. De az is biztos, hogy ezeknek a portoricói orgyilkosoknak nem fognak szob rőt emelni sem Washingtonban, sem szülőhazájukban. Prinzip Gavrilónak szobra sokáig díszelgett Szarajevónak azon a pontján, ahol a monarchia trón örököse és neje életét a pánszlávizmus golyói kioltották. TARCZ SÁNDOR. GYÓGYSZEREK GYORS SZÁLLÍTÁSA EURÓPÁBA Elvállalunk gyógyszerek küldését Magyarországba. Sürgős gyógyszereket, —- mint streptomycint — repülővel is szállítunk. Biztosítva Romániába a beviteli engedélyt beszerezzük. A gyógyszerekkel magyarnyelvű utasítást és leírást legnagyobb készséggel mellékelünk. Keressen fel, vagy Írjon: Reichman Zoltán v. budapesti gyógyszerész Amerika legismertebb gyógyszer exportőrje. 1519 First Avenue, New York (79-80 Sts.) Tel. RE 4-9415 KARÁCSONYI ÜZENET Anyám, ősz hajad megcsillan a fényben, Mig gyertyát g3'ujt öreg, remegő kezed S hogy ott álltok még sejtelmes sötéten, Arcotokon már dereng a szeretet, A sárgalángu, örökszép karácsony. . . . — És hiába vár a magyar határon Géppisztolyos őrség, drótkerítés, akna: Ott leszek én is, együtt veletek! Nézzetek fel a karácsonyfára: Arany-angyalhaj zuhatagába’ Ott csillog majd az én tépett hajam. Sárga kis lángokkal az én lelkem árad Enyhe melegével egyre-egyre jobban. . . . A csillagszórókban az én szemem lobban S a szaloncukrokban a mennyei fán — Selyempapirban, ezüst sztaniolban — A csókjaim vannak, édesanyám! S mig ajkatokon zeng a "Mennyből az angyal”, Eltörpült gyertyácskák finom peremein Megsokasodott, lecsorgó viasszal Hullanak elétek az én bus könnyeim. . . Ezer kis forró csepp, ezer kis üzenet: Anyám, karácsonykor veletek leszek! S jövőre talán majd. . . De ha mégse lenne, Ha mégsem segitne a Jóisten haza — Gyújtsátok csak meg a gyertyákat, anyám, Minden könnyes-boldog karácsony-éjszaka. S ott leszek én mindig A meleg lángokban Rejtőzve, félve, bátorítva, gyújtva, Míg megsegíti Isten a magyart, Ki a téli éjben, csontigvágó szélben Reménytelenül odakünn maradt. S akkor kéz a kézben, szeretetben újra Veletek leszek a karácsonyfa alatt. (Róma) KISS GYULA.
