Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)

1950-12-15 / 12. szám

“K R Ó N I K A” 6-IK OLDAL 1950 december PRINZIP GAVRILO TANÍTVÁNYA WASHINGTONBAN kisparasztság földhözjuttatását, a földműves és munkásosztály pros­peráló lehetőségei megjavítását? Ki járt még elől rajta kívül már 1916-ban, saját földjének a föld­­telen kisparasztok számára való felparcellázásával, hogy a háború­ból hazatérők számára jobb élet legyen? Földreformot akart ke­resztény szellemben, rablás nélkül és nem Rákosi-féle parány-birto­­kokkal, hanem akként, hogy aki földhöz jut, meg is tudjon élni be­lőle. Nem ál-földreformot csinált időleges 'kortesfogásból, hogy ké­sőbb "visszavegye a babaruhát" kolchozba és nemcsak az "ujgaz­­dából”, de a maga földjét imádó régiből is zsellért csináljon, az egyetlen latifundiumos nagybir­tokos, az állam,, illetve az államot kisajátitó diktatórikus, monopol­párt megmukkanásra sem jogo­sult, robotos cselédjét, rabszolgá­ját. Két évtizedből Prohászka ezer­nyi sürgető szónoklatát lehetne felkutatni. A szociális Magyaror­szág történelmi nagyságú magve­tője volt de nem hallgattak reá. Közjogi harcokkal telt el az idő, mert kényelmetlennek érezték lel­kiismereti figyelmeztetéseit. Még ellene is fordultak. A támadások nem csüggesztették. Ferencz Jó­zsef valóságos belső titkos taná­csossá nevezte ki épen a támadá­sok idején. . . És küzdött tovább mindvégig, noha nem talált igazi megértésre a hatalmas politiku­soknál. . . . Utolsó cikke végrendelet volt a magyar kereszténység számára. Nemvárt, hirtelen halála előtt egy héttel, meglátogatta egy barátját, ki a pilisi hegyekben lakott. Pár nap múlva erről a kirándulásról megjelent egy cikke a Magyar- Tudományos Akadémia kiadásá­ban megjelenő Budapesti Szemlé­ben, "A pilisi hegyen" címmel. A költői szépségekben gazdag cikk Prohászka püspök irásmüvésze­­tét, a maga ragyogó tökéletessé­gével mutatja. A történelmi remi­­niszenciákkel átszőtt nagyszerű Írásban hévvel lobog a főpásztor emberszeretettől telitett szive, amely égett és elemésztődött né­pe szeretetében. . . . "Itt a pilisi hegyen: tán megta­pasztaljuk mi is azt, hogy mennyi­vel jobb égni a léleknek, mint tud­ni. . . Égni és élni! Ez volt szent Bernét pragmatizmusa! És ezt ér­zem a Pilis hegyén. Megérzem, hogy a múlt a jelenben lüktet és hogy ez az igazi, gazdag élet, amelyben a múlt is és a hagyomá­nyok is, az idők és a helyek tör­ténete is mint bátor erős és jelen­­való tudat él”. íme: a múlt hagyományait tisz­telő és a haladás szellemében dol­gozó főpásztor, nagyvonalú ige­hirdető munkája mellett minden gondja, hogy a földműves zsellér földhöz jusson, boldoguljon és az ipari munkásokat is emeljék fel a polgári fokra, polgári jólétbe. Ha a politikai vezérek akkor meghall­gatják. . . .! Csőd álatos az a párhuzam, amely az egykori hatalmas Osztrák Magyar Monarchia utolsó évtizedeit és az Egyesült Államok utolsó hat évtizedes történelmét jellemzi. A I örök Birodalom hányát lása előtérbe hozta közvetlen európai szomszédját, a fejlődő Monarchiát. A Balkán kis népei lerázták az évszázados török igát és fejedelemségek, vagy uj dinasztiák vezetésével megkezd ték önálló nemzeti életüket. Egy török tartomány. Bosznia- Her cegovina az akkori európai nagy hatalmak javaslatára a Monar­chia fennhatósága alá került. Az okkupáció eleinte hadműve­letekkel járt, később azután ami­kor a kedélyek megnyugodtak s a bosnyák nép tisztességes gaz dát ismert meg a kettős király­ságban, megkezdődött a békés fejlődés. Prinzip Gavrilo go lyói azonban 1914 junius 28 -cin nemcsak a trónörököspár életéi oltották ki. hanem parázsul szol­gáltak az első világégéshez. Mit akart a szerb diák? Azt hitte, hogy ha megöli a jövendő királyt, felszabadul Bosznia? Ilyen eszközökkel lehet csak elérni a célt ? Azóta Bosznia né­­pe átélt egy másik nagy hábo rut is és a bosnyák nép ma sem szabad. Süti Most igazán rab szolga, sorsa ezerszer rosszabb, mint a török elnyomatás vagy az osztrák magyar okkupáció alatt volt. Es hozzá úgy éhezik, mint a kínai. Nedves földet és fakérget eszik. A jó bosnyáko­­kut, uz első világháború legvi­tézebb katonáit legfeljebb az vigasztalja, hogy velük együtt éheznek Prinzip Gavrilo szerb lesti’érei is. Amilyen szerepet töltött be a Monarchia történelmében Bosz­nia, az a szerep jutott Porto Rico szigetnek az Egyesült Államok politikájában. Az 1898-iki spanyol -amerikai háború után az Egyesült Alin moh hadizsákmányképpen ma gánuk tartotta Porto Rico szige­tét. Spanyolország megszűnt mint tengerentúli hatalom A “Gazd ag Kikötő lakosai elein te nyugtalankodtak, mig végül 191 / ben az Egyesült Államok teljes polgárjoggal ruházta fel a portorikuikat, mint ahogyan pol gárjogot nyertek a bosnyákok is a monarchiában. Ezzel helyre­állt a béke. Ahogyan a bosnyák szaba­don utazhatott a Monarchia egész területén (Budapesten so­kan laktak közülük; ki nem em­lék ezrie az oly sok pesti móka tárgyát képező bugyogójukra) ugyanolyan szabadon jöhettek az Egyesült Államokba a porlo­­rikóiak is. Az évtizedek múlásá­val Porto Rico kormányzata már annyira önkormányzat lelt, hogy kormányzója kivételével valamennyi közhivatali tokái a maga népe közül választja. Es Porto Rico népe él is a válasz­tási jogával, mert a két év előtti országos választáson a csaknem 875.000 regisztrált polgár közül 620.000 szavazott. (Áz Egye­sült Államokban a szavazó pol­gároknak jóformán egyharrnada sohasem járul a szavazógépek­hez). A választáson négy párt in­dult. A Néppárt kapta a szava­zatok többségét, számszerint 391,000-t. Ez a párt elégedett a sziget mai státusával és politikai zavarkeltés helyett a gazdasági fejlődést tartja előbbrevalónak. (Széchenyi-féle politika). A második párt az állami füg­getlenségre törekvő, kuruckodó Statehood Party, amely csak 87 ezer szavazatot nyert. A Szociu lista Párt 63 ezer, a Független ségi Párt (sehova se tartozók pártja) 64 ezer szavazatot nyert. E hivatalos és hiteles adatok­ból láthatjuk, hogy a három ki­sebbségi párt koalíciója se tud­ná legyűrni a többséget nyert kormányzó pártot, amelynek hig gadt vezetői a békés gazdasági fejlődésben látják Porto Rico jövőjének biztonságát. Arról pe­dig kár többet mondani, hogy mit jelent egy kis népnek a ha­talmas IJ. S. A. védnöksége. Akadt mégis néhány forra­dalmár, akinek nem tetszett a többség akarata. Balkáni és dél­­amerikai szokást követve egy szép novemberi napon Truman elnök ideiglenes ivoshingtoni otthonához lopódzlak és a házat őrző rendőrök között akartak be­törni I ruman elnök szobájába. Az örök közül egyet megöltek, egyet súlyosan megsebesítettek. A támadó portoricióiak egyikét a rendőrök lelőtték, a másikai sebesülten elfogták. Tárgyalá­sára rövidesen sor kerül. Az amerikai igazságszolgáltatás az ilyen esetekben szigorú és nem hihető, hogy megismétlődik Prinzip Gavirlo esete, akinek tudvalevőleg terencz ' fózsef megkegyelmezett. De az is biz­tos, hogy ezeknek a portoricói orgyilkosoknak nem fognak szob rőt emelni sem Washingtonban, sem szülőhazájukban. Prinzip Gavrilónak szobra sokáig dí­szelgett Szarajevónak azon a pontján, ahol a monarchia trón örököse és neje életét a pánszlá­vizmus golyói kioltották. TARCZ SÁNDOR. GYÓGYSZEREK GYORS SZÁLLÍTÁSA EURÓPÁBA Elvállalunk gyógyszerek küldé­sét Magyarországba. Sürgős gyógyszereket, —- mint strep­­tomycint — repülővel is szállí­tunk. Biztosítva Romániába a beviteli engedélyt beszerezzük. A gyógyszerekkel magyarnyel­vű utasítást és leírást legna­gyobb készséggel mellékelünk. Keressen fel, vagy Írjon: Reichman Zoltán v. budapesti gyógyszerész Amerika legismertebb gyógyszer exportőrje. 1519 First Avenue, New York (79-80 Sts.) Tel. RE 4-9415 KARÁCSONYI ÜZENET Anyám, ősz hajad megcsillan a fényben, Mig gyertyát g3'ujt öreg, remegő kezed S hogy ott álltok még sejtelmes sötéten, Arcotokon már dereng a szeretet, A sárgalángu, örökszép karácsony. . . . — És hiába vár a magyar határon Géppisztolyos őrség, drótkerítés, akna: Ott leszek én is, együtt veletek! Nézzetek fel a karácsonyfára: Arany-angyalhaj zuhatagába’ Ott csillog majd az én tépett hajam. Sárga kis lángokkal az én lelkem árad Enyhe melegével egyre-egyre jobban. . . . A csillagszórókban az én szemem lobban S a szaloncukrokban a mennyei fán — Selyempapirban, ezüst sztaniolban — A csókjaim vannak, édesanyám! S mig ajkatokon zeng a "Mennyből az angyal”, Eltörpült gyertyácskák finom peremein Megsokasodott, lecsorgó viasszal Hullanak elétek az én bus könnyeim. . . Ezer kis forró csepp, ezer kis üzenet: Anyám, karácsonykor veletek leszek! S jövőre talán majd. . . De ha mégse lenne, Ha mégsem segitne a Jóisten haza — Gyújtsátok csak meg a gyertyákat, anyám, Minden könnyes-boldog karácsony-éjszaka. S ott leszek én mindig A meleg lángokban Rejtőzve, félve, bátorítva, gyújtva, Míg megsegíti Isten a magyart, Ki a téli éjben, csontigvágó szélben Reménytelenül odakünn maradt. S akkor kéz a kézben, szeretetben újra Veletek leszek a karácsonyfa alatt. (Róma) KISS GYULA.

Next

/
Thumbnails
Contents