Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1949-09-15 / 9. szám

10-IK OLDAU "KRÓNIKA" 1949. szeptember CABLE ADDRESS: "VIKET Codes: Bentley’s Complete Phrase, ABC 5 & 6 ABC 5 Improved TOBACCO Co RICHMOND, VIRGINIA; LEAF TOBACCO VIRGINIA, CAROLINA, GEORGIA, KENTUCKY, BURLEY, CLARKSVILLE SPRINGFIELD, and MARYLAND .TOBACCOS For the manufacture of Cigarettes, Smoking Tobacco, Cigars Chewing Tobacco and Snuff SZEMLE MOST TÍZ ÉVE, szeptember elsején hajnalban Hitler Adolf ti­zenhat lengyel város “blitz” bom­bázásával megkezdte a második világháborút, miután néhány nap­pal előbb Sztálin barátsági szerző­déssel biztosította, hogy ha meg­támadja a szabadságáért oly sok­szor és oly sokat vérzett lengyel népet, nemcsak nem támadja hát­ba, hanem mint hullarabló-bünse­­géd szíveskedik vérdijul elfogadni Lengyelország másik felét. De nem is a Szovjetnek az em­beriség ellen elkövetett kitörölhe­tetlen bűnét, az uj embermészár­lás elindítását akarjuk újólag kár­hoztatni, hanem rámutatni arra, mily igazságtalanul szokták káro­molni a németek, de egyéb náció­­beliek is Amerikát Németország lönkrebombázásáért. A civillakos­ság, asszonyok, aggastyánok, gyermekek bombázását, nagybani pusztítását Hitler kezdte 1939 szeptember elsején. Sok ezer asz­­szonyt, gyermeket pusztított el Lengyelországban. És — re­member! — Rotterdam holland várost Hollandia lerohanása al­kalmával szinte a földdel egyen­lővé tette. Ott is óriási tömegben pusztult legszörnyebben a civil­lakosság. S aztán jött a Battle of Britain. Kilencven napon át minden este pont nyolc órától reggeli hét óráig német pontossággal zúdították alá a halált a londoni vékony kis vö­röstégla házakra Hitler bombázói 1940 őszén. . Mindennap 3-400 halott volt Londonban, hajnalban csupa feke­te szurokzsákot lehetett látni az utcán, amiben a németektől megölt gyermekeket, embereket vitték te­metni. Coventry angol iparváros ször­nyű bomba-pusztulása is megelőz­te a németországi bombázásokat, de más angol városoknak is bőven kijutott a legöldöklőbb hatású bombákból. Az angolok tűrték hő­siesen Churchillel az élen. Nem vált be Hitler ostoba, a más né­peket, nyugati demokráciákat gyá váknak lekicsinylő reménye, hogy kapitulálni fognak. Nem kapitu­láltak, hanem reggel szemlét tart­va az éjszakai pusztítások, tüzek felett, csendesen mondták: —- They get it back with a lot of interest. . . Vissza is kapták kamatos ka­mattal és Hitler volt oly tébolyul­­tan embertelen, hogy akkor is to­vább hagyta pusztulni a városait és elvtársait, a Volksgenossekat, amikor minden épeszű ember lát­ta már, hogy a háborút elvesztet­ték. Miként nyílt várossá nyilvá­nítás helyett feleslegesen össze­bombáztatta Budapestet, úgy me­rő hiúságból civilemberek, asszo­nyok, gyerekek százezreit áldozta fel, német városok tömegét hagyta romba dönteni, Hitler vezette be a városi la­kosság bombázását s a tizes év­fordulón ajánljuk ezt figyelmébe azoknak, akik errefelé is még sze­retnek sopánkodni a német váro­sok bombázásán. Aki csak egy éjszaka átélt ilyen hitleri bombá­zást, tudja mi volt az és tudja, ki a bűnös, ki kezdte. . . A politikai láthatár távoli pere­mén ott az uj világháború réme. Valóban minden eddiginél na­gyobb rém, mert ezúttal az atom­bomba döntené el a háborút. Sztálin apró béke-taktikázással, mint volt a berlini blokáddal egy évig űzött játék, időt akar nyerni, amíg ő is tud atombombát gyár­tani, mégpedig nagy számmal, hogy versenyezni tudjon Ameri­kával. Mint minden barbár hábo­rús öldöklés keresztényi elítélői, elfacsarodott szívvel írjuk le: ha kivárjuk az időt, amig Sztálin er­re képes lesz, eljön egy nap, ami­kor megérhetjük, hogy mint Hitler tette most tiz éve, Sztálin bombá­zói tizenhat várost támadtak meg egyszerre, blitzmódra. Atombombával, tizenhat ameri­kai várost. . . . Címváltozásokat kérjük azonnal bejelenteni. SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉLYEK Az amsterdami Hungária Club augusztus 28-án az amsterdami Franciscus Xaverius templomban ünnepi nagymisével áldozott Szent István király emlékének. A ma­gyar kolónia teljes számban részt­­vett. * * T. Szerkesztő Ur! Értesítem a fenti fimet arról, hogy mi itt a lá­gerben a mozi nagytermében Szent István napi ünnepélyt tar­tottunk, amelyen felekezeti külömb ség nélkül kb. ezer ember, illetve halgatóság vett részt s felejthetet­len örömet szerzett flekiek ezen este, a hontalan és nehéz sorsunk közepette is, az ünnepély külsősé­gét különösképpen kiemelte egy szabadkézi festmény, amelyen raj­ta állott a Szent István korona is. Maga a műsor is nagy örömet szer zett a halgatóságnak, a nevek közlésétől eltekintve azért, hogy talán a szereplők valamelyike nem akarja, hogy a neve szerepeljen, bár mindannyian jó magyarok. Wegscheid, II. Lager, (Linz, Ausztria) Kiss József. LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újság­árusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyv­­kereskedésben kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents